Az idegen nyelvű primer források fontossága és kutathatósága a biztonságpolitikai és stratégiai elemzésekben
A Magyarország szempontjából releváns nagyhatalmak biztonsági vonatkozású jogszabályainak, stratégiai és doktrinális dokumentumainak, de akár a nemzetközi sajtó által kevésbé felkapott beszédeinek vagy tanulmányainak eredeti nyelven történő vizsgálata tudományos és stratégiai elemzési szempontokból is kimagasló fontosságú. Különösen igaz ez olyan nagy- és középhatalmak esetében – legyen szó Oroszországról, Kínáról vagy Iránról – amelyek jellemzően nem vagy csak kivételes esetekben teszik elérhetővé az említett forrásokat angolul.
Tovább nehezíti az említett szövegek kutathatóságát, hogy a dokumentumok nyilvános besorolásuk ellenére is gyakran korlátozottan hozzáférhetők az interneten. Erre praktikus példa Oroszország, ahol 2022 után számos kormányzati online felület külföldről korlátozottan vagy egyáltalán nem volt elérhető, egy CNA-tanulmány szerint az orosz állam „jelentős lépéseket” tett a nyugati hozzáférés blokkolására, miközben korábban nyilvánosan elérhető dokumentumokat és adatbázisokat is eltávolítottak az internetről.[1] Egy hálózatkutatási vizsgálat pedig több száz orosz kormányzati domain esetében mutatott ki külföldi felhasználókat érintő geoblokkolást.[2] Ennek következtében a szövegek „nyilvános” jellege sok esetben inkább elvi, mintsem gyakorlati kategóriát jelent, ami jelentősen megnehezíti ezek primer forrásként való hasznosítását.
Mindennek gyakorlati jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy ha korlátozott hozzáférhetőség miatt az elemzések során háttérbe szorulnak az idegen nyelvű dokumentumok, és a vizsgálat kizárólag az azokat értelmező nyugati szerzők munkáira épül, akkor az eredeti szándék, a fogalomhasználat és az intézményi kontextus elveszhet a szekunder forrás jelleg miatt. További probléma lehet, hogy az egymásra épülő szakirodalomban bizonyos állítások idővel kölcsönösen megerősíthetik egymást. Ennek szemléletes példája a „Geraszimov-doktrína” esete, amely során előbb újságírói, majd biztonságpolitikai elemzői körökben elterjedt az a felfogás, hogy Valerij Geraszimov 2013-as írása egy új orosz hadviselési doktrína hivatalos meghirdetését jelentette, holott ezzel szemben egyre több, az eredeti szöveget jobban figyelembe vevő elemzés[3] inkább úgy értelmezi, hogy az írás egy leíró jellegű, elsősorban a Nyugat által alkalmazott módszerekre reagáló, és az orosz haderő fejlesztésének szükségességére rávilágító cikk.
A primer források használata az intézményi, szabályozási vagy diplomáciai konkrétumokra való fókuszt is biztosítja, így csökkentve a szekunder források szerzői szemüvege miatti esetleges torzulások lehetőségét. Ennek fontossága abból következik, hogy a pontos részletek elvesztése átsúlyozhatja az elemzéseket, ez biztonságpolitikai tekintetben kiemelt jelentőséggel bír, hiszen az esetleges torzulásoknak pontatlan stratégiai következtetésekhez és végső soron akár hibás (szak)politikai válaszokhoz is vezethetnek. Ezt pedig a primer források korlátos elérése esetén az MI sem tudja áthidalni.
Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy a magas színvonalú másodlagos irodalomra épülő tudományos munkák szükségszerűen hiányosak vagy kevésbé értékesek volnának. A tudomány jelentős részben éppen azért halad előre, mert a kutatók egymás eredményeire építenek, a már feltárt forrásokat új szempontok szerint értelmezik, illetve szintéziseket készítenek, amelyek önmagukban is komoly tudományos értéket képviselnek. Az sem várható el reálisan, hogy minden kutató valamennyi vizsgált ország nyelvét szakfordítói mélységben ismerje. Éppen ezért érdemesnek tartjuk röviden áttekinteni, hogy a nemzetközi gyakorlatban milyen példák találhatók a kutatók és elemzők munkájának támogatására a releváns szövegek fordítása és elérhetővé tétele tekintetében.
Az említett probléma feloldása tekintetében találhatunk kiforrott külföldi megoldásokat, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és a kínai nyelvű források feldolgozása tekintetében. Ilyen például a Center for Strategic and International Studies (CSIS), egy washingtoni think tank keretein belül működő „Interpret: China” projektje[4], illetve az Air University, China Aerospace Studies Institute (CASI) „In Their Own Words” programja[5]. Az „Interpret: China” projekt önmeghatározása szerint a nyilvános primer források fordításán és elemzésén keresztül kíván hozzájárulni Kína objektívebb megértéséhez. A projekt abból indul ki, hogy a lefordított beszédek, cikkek és szakpolitikai dokumentumok közvetlenebb elérhetősége árnyaltabb és megalapozottabb elemzéseket tehet lehetővé. A projekt működése kapcsán érdemes kiemelni, hogy a dokumentumok kiválasztása nem esetleges, hanem szigorú szempontok alapján történik. Szakértőkkel együttműködve olyan szövegeket keresnek, amelyek egy adott kérdés megértése szempontjából valóban érdemi betekintést nyújthatnak. A mérlegelés során számításba veszik többek között a szerző és a közlő felület intézményi hátterét, az adott szöveg idézettségét, illetve, hogy hivatalos álláspontot közvetít-e. Külön figyelmet kap az is, ha egy dokumentum nyilvánvalóan jelzésértékkel bír a belföldi vagy a nemzetközi közönség felé. Mindezek alapján az „Interpret: China” programban a fordítás nem pusztán technikai feladat, hanem olyan szakmai tevékenység, amely önmagában is elemzői munkát igényel.[6]
Míg az „Interpret: China” egy széleskörű, stratégiai fókuszú kezdeményezés, addig a CASI „In Their Own Words” című sorozata kifejezetten védelmi témájú dokumentumokat dolgoz fel. A sorozat célja, hogy szélesebb közönség számára is hozzáférhetőbbé tegye a kínai hadművészet leginkább releváns dokumentumait, ezzel elősegítve a kínai – hadászati, hadműveleti és harcászati – gondolkodás mélyebb megértését.[7] Példaként említhető a sorozatban megjelent 2020-as „Science of Military Strategy”, amely a Népi Felszabadító Hadsereg Nemzetvédelmi Egyeteme által készített, a Kínai Népköztársaság aktuális katonai stratégiáját összegző dokumentum. A CASI munkájának köszönhetően az említett több száz oldalas kínai szöveg angol nyelven is hozzáférhetővé vált, így lényegesen szélesebb kutatói kör számára használható.[8]
Forrás: Air Force’s China Aerospace Studies Institute[9]
Természetesen az említett példák jelentős erőforrásokat feltételeznek, ugyanakkor a modern gépi fordítási technológiák gyors fejlődése jelentősen megkönnyíti az idegen nyelvű források feltárását és előzetes feldolgozását. Ezt jól mutatja, hogy a CASI saját közlése, miszerint egyes fordításai automatizált fordítási eljárással készülnek.[10] Emellett azonban mind a fordításban, mind pedig a források válogatása terén szükséges a szakértői validáció. Érdemes ugyanis figyelmet fordítani arra, hogy minél több fordítási lépcsőn keresztül jut el egy szöveg a kutatóhoz – például mandarinról angolra, majd angolról magyarra -, annál nagyobb a veszélye annak, hogy az eredeti jelentés, a fogalmi árnyalatok részben elmosódnak.
A magyar védelmi és biztonsági témájú szakmai elemzések és tudományos kutatások hatékonyságának támogatásához és növeléséhez tehát indokolt lehet a CSIS vagy a CASI példa hazai meghonosítása. Ehhez egy olyan intézményi keret lehet megfelelő, amely hidat tud képezni a kutatás és felsőoktatás, valamint a tágan értelmezett nemzetbiztonsági szakmai elemzői között. Fontosnak tartjuk továbbá a jövőben az NKE NBI kereteire építve ilyen irányú fejlesztési lehetőségek vizsgálatát és más felsőoktatási intézményekkel való együttműködési opciók keresését.
Források
[1] Justin Sherman, „Hacking and Firewalls Under Siege: Russia’s Cyber Industry During the War on Ukraine” CNA Corporation, (2025).
[2] Ram Sundara Raman és mtsai., “Network Responses to Russia’s Invasion of Ukraine in 2022”, in 32nd USENIX Security Symposium (USENIX Security ’23) (2023).
[3] Mark Galeotti, “The mythical ‘Gerasimov Doctrine’ and the language of threat,” Critical Studies on Security (2018); Ofer Fridman, “On the ‘Gerasimov Doctrine’: Why the West Fails to Beat Russia to the Punch,” PRISM 8, no. 2 (2019).
[4] A CSIS Interpret: China. Letöltés dátuma: 2026.03.23.
[5] Air Force’s China Aerospace Studies Institute. Letöltés dátuma: 2026.03.16.
[6]A CSIS Interpret: China. Letöltés dátuma: 2026.03.17.
[7] Air Force’s China Aerospace Studies Institute. Letöltés dátuma: 2026.03.16.
[8] Air Force’s China Aerospace Studies Institute. Letöltés dátuma: 2026.03.16.
[9] Air Force’s China Aerospace Studies Institute. Letöltés dátuma: 2026.03.16.
[10] Air Force’s China Aerospace Studies Institute. Letöltés dátuma: 2026.03.16.
Nyitókép forrása: ermankiaz / depositphotos.com
