Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Taraczközi Anna

A 175 milliárdos FP10: bejelentés és reakciók az EU új kutatási programjára

A tagállami kutatásügyi miniszterek szerint a terv erős jelzés, hogy az EU továbbra is kiemelten kezeli a kutatást.

Taraczközi Anna 2025.07.18.
Navracsics Tibor

A Nagy Átalakítás kísérlete

Az előttünk álló két évben eldől, hogy sikerül-e Ursula von der Leyen Nagy Átalakítása.

Navracsics Tibor 2025.07.17.
Pató Viktória Lilla

Versenyképesség és tudomány az új költségvetésben

Merre tart az EU kutatásfinanszírozása az FP10 keretében?

Pató Viktória Lilla 2025.07.16.
Petruska Ferenc

A multimodális rendszerek kockázatai háborúban

Kétélű fegyver, hiszen nemcsak biztonságot és védelmet nyújt, hanem veszélyeket hordoz.

Petruska Ferenc 2025.07.15.
Matuz János

Mennyire és milyen területen fontosak a Türk Államok az Európai Uniónak?

A Türk Államok részvétele a közvetlen uniós programokban.

Matuz János 2025.07.15.
KORMÁNYZÁS ÉS TUDOMÁNY BLOG
Dúl János
Dúl János
adjunktus, NKE ÁNTK Civilisztikai Tanszék
  • 2022.11.16.
  • 2022.11.16.

A családi vállalkozások sokszínűsége

A családi vállalkozások témaköre „hot topic”-nak tekinthető, számos nemzetközi folyóirat (például Family Business Review, Journal of Family Business Strategy, Journal of Family Business Management) foglalkozik velük. Nemzetközi (International Family Enterprise Research Association, IFERA) és magyar (Családi Vállalkozások Országos Egyesülete, CSAVE) szervezet is tömöríti őket szakmai segítségnyújtás céljából.

A magyar jogi szakirodalom széles körűen még nem foglalkozott e témakörrel, ezzel szemben a gazdaságtudományi szakirodalom[1] előremutató eredményeket tud felmutatni.

A családi vállalkozásoknak Magyarországon nincs egységes jogszabályi fogalma, így egyértelműen nem is lehet körülírni, mi tekintendő ilyen formációnak. Ennek folytán nemcsak a gazdasági társaságok[2], hanem más jogi személyek, sőt akár egyes szerződések is kezelhetők családi vállalkozásként.

Fogalom hiányában a kifejezésből kell kiindulni. A vállalkozás szó megjelenik a hatályos Polgári Törvénykönyvünkben[3] és más jogszabályokban is. Ezzel szemben a családi jelzőre irányuló egyértelmű utalást nem találunk: a törvénykönyv definiálja, ki a hozzátartozó, ki a közeli hozzátartozó, kik egymás rokonai, ezek azonban csak lehetséges kiindulópontok a meghatározáshoz. Emiatt felmerül a kérdés, „mettől meddig” minősíthetjük a családi vállalkozást családinak. Vajon mindenképpen szükséges-e az, hogy a szülő és a gyermek, de akár valamely nagyszülő is egyidejűleg a családi vállalkozás tagja legyen? Apropó: vajon csak családtagok lehetnek tagok, vagy nem családtag is? Csak a családtagok lehetnek vezető tisztségviselők?  Ezekre a kérdésekre egységes fogalom hiányában nincs egyöntetű válasz. Tekintettel kell lenni arra is, hogy rendkívül erős érzelmi kötődés van a családtagok között, amely kihatással lehet a családi vállalkozás működésére, egyes döntések meghozatalára is. Nem elhanyagolható az sem, hogy ilyen kérdéseket akár családi ebéd mellett is meg tudnak beszélni, annak lehetséges előnyeivel (például rugalmasság) és hátrányaival (a családi események „megmérgezése”) együtt.

Fontos témakör az utódlás is, mivel Magyarországon azokat az éveket éljük, amikor a rendszerváltás időszakában alapított cégeknél az alapító(k) abba a korba ért(ek), amikor a stafétabotot már át lehet adni a következő generációnak. Az utódlás megvalósulhat élők között (például a szülő a gyermekének ajándékozza a részvényeit) és halál esetére is (például a gyermekek öröklik az üzletrészt). Eltérő szabályok vonatkoznak ezekre az esetekre, és ha csak a gazdasági társaságokat nézzük, akár társasági formánként is más választ tudunk adni. Éppen ezért fontos lenne egy kidolgozott mechanizmus, vagyis olyan szabályok lefektetése, amelyek segítségével az utódlás a lehető leggördülékenyebb módon megvalósulhat.

A Tématerületi Kiválósági Program „Fenntartható államkormányzás és innovatív közszolgáltatások” projekt „Fenntartható közösségi és családpolitikák” alprojektjének keretében „A családi vállalkozások differenciált jog(politika)i megközelítése” címmel 2022. október 5-én tartott online előadás keretei között a fenti témákról is szó esett továbbiak mellett a jelen sorok írójának tolmácsolásában.

Azonban nem csupán a családi vállalkozások, hanem általában a családi viszonyok is sok alakot ölthetnek magukra. „A családtagok közötti jogviszonyok sokszínűsége” elnevezésű konferenciát 2022. október 14-én rendezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszéke, amelyen a családdal összefüggő eszme- és értéktörténeti előadást a jelenlegi magyar családpolitikai intézkedések és azok eredményeinek felvázolása követett, de szó esett az örökbefogadásról jogtörténeti és nemzetközi kontextusban, illetve a nagyszülőknek a családban, illetve a családjogban elfoglalt helyéről is. Az eseményről készült beszámolót ezen az oldalon olvashatják el.

„A TKP2021-NKTA-51 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.”

Jegyzetek

[1] Lásd többek között: Makó Csaba – Csizmadia Péter – Heidrich Balázs – Csákné Filep Judit: Comparative report on family businesses’ succession. BGE Budapest LAB Working Paper Series 2017/2; Csákné Filep Judit – Kása Richárd – Radácsi László: Családivállalat-kormányzás. A nemzetközi szakirodalom kategorizálása a három kör modell tükrében. Vezetéstudomány 2018/9. 46–56; Málovics Éva – Vajda Beáta: A családi vállalkozások főbb problémái. In: Bajmóczy Zoltán – Lengyel Imre – Málovics György (szerk.): 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 378–393.
[2] Közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság.
[3] 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 8:1. § (1) bekezdésének 4. pontja: vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

Nyitókép: Direct Media / StockSnap

Témakörök: család, gazdaság, jog, vállalkozás
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT