Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Mázi András

Jogos aggodalmak vagy ideológiai vita?

A családok boldogulása itthon kiemelt kormányzati törekvés.

Mázi András 2023.03.20.
Tóth Bettina

Mégsem intünk teljesen búcsút a belsőégésű motoroknak?

A német autóipar az e-üzemanyagban bízik.

Tóth Bettina 2023.03.17.
Teleki Bálint

Az uniós klímaharc pénzügyi háttere

Zöld célokért elkötelezett jegybankok.

Teleki Bálint 2023.03.16.
Ujvári Blanka

A hontalanság és a nemi alapú diszkrimináció kapcsolata

Jogsértés az állampolgársági jogszabályokba épített diszkrimináció.

Ujvári Blanka 2023.03.14.
Barják Dorottya

Az emberkereskedelem mint emberiség elleni bűncselekmény: az afgán példa

Emberek milliót teszik kiszolgáltatottá.

Barják Dorottya 2023.03.13.
KORMÁNYZÁS ÉS TUDOMÁNY BLOG
Kis Norbert
Kis Norbert
egyetemi tanár, NKE
  • 2022.11.02.
  • 2022.11.02.

Maradt-e még esély?

Gyorsan bejárta a világsajtót, hogy az ENSZ környezetvédelmi ügynöksége friss jelentésében megnyomta a vészcsengőt: az utolsó esély is elszállni látszik arra, hogy 2050-re zéróhoz közeli CO2 kibocsátást érjen el a világ. Sőt ha nem akarunk a század végére megsülni, akkor 2030-ra közel 50 százalékkal kell a globális CO2 kibocsátást csökkenteni. Ehhez képest ma nem 50, hanem mindössze 1 százaléknyi csökkentés látszik reálisnak. Az utolsó esélyünk, ha minden társadalmi rendszert néhány éven belül radikálisan átalakítunk – áll a Jelentésben.

A jelentés a legújabb méréseken és kormányzati vállalásokon alapul, melyek azt mutatják, hogy vészesen nagy az eltérés a Párizsi klímamegállapodásban (2015) és a Glasgow-i CO26 (2021) csúcson tett vállalások és a kormányok valós cselekvése között. Ez az ún. kibocsátási szakadék (emissions gap) a CO2-ekvivalens üvegházhatású gázkibocsátás (ÜHG) szükséges csökkentése és a realitások közötti eltérést mutatja. A glasgow-i COP26 óta a 2030-ig szóló a nemzeti kibocsátás-csökkentő hozzájárulások (NDC) csupán a globális kibocsátás 1%-os csökkentéséhez közelítenek, ami 0,5 gigatonna CO2-ekvivalens üvegházhatású gáz.

Ez messze elmarad attól a szükséges csökkentéstől, amellyel megközelíthető lenne a Párizsi megállapodás célja, azaz a 21. században jóval 2°C alatt, lehetőleg 1,5°C szinten tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedést. Ehhez képest, ha további erőfeszítések nem történnek, akkor 2,8 °C körüli felmelegedés prognosztizálható a század végére. A 2 °C feletti melegedés lehetséges hatásait érzékelteti, hogy a jelenlegi klímaproblémák az aszályoktól az óceánok melegedéséig az elmúlt 150 év csekély 1 °C fokos melegedéssel vannak összefüggésben. Mit jelenthet a következő 50–80 évben 2–3 °C fokos emelkedés?

A Jelentés szerint a 2 °C alatti felmelegedésre már csak akkor van esély, ha 2030-ig az országoknak 30 és 45% közötti csökkentést sikerül végrehajtaniuk az ÜHG kibocsátásban. Az ENSZ szerint a következő 7–8 éven belül ilyen mértékű kibocsátás-csökkentés hatalmas léptékű, gyors és rendszerszintű átalakulást igényel az egész világon. A gyorsuló klímakatasztrófa csak a villamosenergia-ellátás, az ipar, a közlekedés és az építőipar, valamint az élelmiszer- és pénzügyi rendszerek sürgős és radikális rendszerszintű átalakításával kerülhető el. A jelentés bemutatja a  javasolt intézkedéseket. 

Joggal tarthatunk attól, hogy az ENSZ jelentésének riasztó előrejelzései és javaslatai napokon belül eltűnnek a hírek tengerében. Az energiahiány, a háború hatásai, a recesszió réme és az élelmezés problémái újra rövid távú mentőakciókra kényszerítik a kormányokat. A szénerőművek és a háztartási fatüzelés újraindulnak, a zöld átállás kérdése hátrébb csúszik a túlélési problémákon dolgozó politikai és gazdasági műhelyekben. Erősödik a nemzeti protekcionizmus, gyengül a hosszú távú nemzetközi vállalások esélye. 

A trendek nem túl biztatók. Kína, India, Oroszország, Törökország ÜHG kibocsátása nem csökken, hanem évről-évre nő. Jó hír, hogy az USA az elmúlt 10 évben 5,7 gigatonnáról 4,7-re csökkentette a kibocsátását, a trend tehát csökkenő. Az EU-ban a 27 tagállam átlagának csökkenési trendje mellett 2030-ra 30%-os csökkenés reális. A globális kibocsátás trendje ezzel szemben nem a csökkenés, hanem a növekedés, a 2010-es 53 gigatonna napjainkra 59 gigatonna ÜHG-ra nőtt. 

Az USA-ban az egy főre eső kibocsátás (14,2 tonna) majdnem tízszerese egy indiai (1,7 tonna), duplája egy kínai (7,4 tonna) és két-háromszorosa egy európai lakosra eső kibocsátásnak (magyar 5 tonna, német 7,7 tonna, francia 4,2 tonna). Nem túl örömteli Donald Trump, az USA következő elnöki ciklusának nagy esélyese által képviselt klímatagadás, amelyet kortesbeszédében nemrég azzal erősített meg, hogy „az ország három alappillére, az olaj, Isten és a fegyverek”. Baj az első és az utolsó „értékkel” van, noha még olyan komoly társadalomtudósok, mint Niall Ferguson is úgy vélekednek, hogy „ a tudományos tekintetben alulművelt emberek lelkesen fogadják az emberek által gerjesztett globális felmelegedés elméletét manapság”. 

Magyarország kilátásai relatíve jók, 2000 óta 10 tonnával, 2010 óta 4 millió tonnával csökkent a kibocsátás, viszont 2014-ben növekvő trend indult el, így közel 5 tonnával ma nagyobb a kibocsátás mint 8 éve.

Milyen esélyei vannak az ENSZ által a következő néhány évre (2030-ig) sürgetett gyors és rendszerszintű társadalmi változásoknak? A változások iránya a CO2 kibocsátás radikális csökkentése (30–50%). Az ipari forradalom óta a történelem három nagy energiaátállása egyenként 40–60 évig tartott, t.i. a szénre történő átállás, majd a kőolajra és azután a földgázra. Mindez a mainál sokszorosan kisebb ipari és gazdasági volumen és komplexitás mellett. Az ENSZ által 2030-ig sürgetett 50%-os átállás tehát irreális. Mit jelent mindez? Azt, hogy kellenek a B és C tervek. Komolyan meg kell fontolni az atomreaktorok zöld technológiaként való elfogadását, az atomra épülő villamosítás kiterjesztését és radikális gyorsítását. Ha most nem teszik ezt meg a kormányok, már valóban késő lesz. Az akkumulátor-ipar fejlesztésébe önteni kell a pénzt, akár 1–2% GDP arányos többletberuházás kell ezekbe az ágazatokba. Az ENSZ javaslatai nem tudnak újat mondani, és nem veszik figyelembe azt, hogy a 4–5 éves mandátumú kormányok nem fogják feláldozni a társadalmi békét a legrémisztőbb hosszú távú előrejelzések hallatán sem. Az ENSZ jelentése meg sem említi az atomenergiát mint alternatívát. Pedig ha tényleg túl kevés időnk maradt, az utolsó esélyünk az atomenergia szektor globális fejlesztése lehet.  És végezetül kellenek a nemzeti tervek gyermekeink számára egy olyan világra készülve, amelyben már nagyon más környezeti életfeltételek lesznek, mint amelyeket az elmúlt évtizedekben megszoktunk.

Témakörök: átalakulás, ENSZ, klíma, környezet
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT