Van, aki már most kiigazítana, van, aki tovább vár
Az Európai Parlament 2026. március 10-én fogadta el a European Parliament resolution on copyright and generative artificial intelligence – opportunities and challenges című állásfoglalását,. Az állásfoglalást a képviselők jelentős többsége támogatta, amiből az is következik, hogy az EP igen elkötelezett a szerzői jogok mesterségesintelligencia-fejlesztőkkel szembeni erősítése terén.
Az állásfoglalás kiindulópontja az, hogy a generatív mesterséges intelligencia (MI) uniós szerzői jogi szabályozása nem megfelelő. A dokumentum szerint a hatályos rendelkezések – főként a CDSM irányelv vonatkozó cikkei nem tekinthetők kellően egyértelműnek a GenAI modellek tanításához szükséges engedélyezési rendszerek kialakításához. Ez jogbizonytalanságot okoz mind a jogtulajdonosok, mind pedig az MI-fejlesztők számára, ezért az EP szerint szükség lenne további uniós jogalkotásra a területen.
A dokumentum kiemeli annak fontosságát, hgy Európában létezzen egy működőképes, kiegyensúlyozott MI-engedélyezési piac. Az EP felhívja az Európai Bizottságot arra, hogy támogassa az ágazati alapú, önkéntes jellegű közös jogkezelési modellek kialakítását, amelyek egyszerre biztosíthatnák a jogtulajdonosok méltányos díjazását és a magas minőségű tanítóadatokhoz való hozzáférést az MI-szolgáltatók számára. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a jövőbeni rendszernek nem szabad egységes, átalánydíjas globális felhasználási engedélyre épülnie, hanem inkább szektorspecifikusnak kellene lennie.
A dokumentum hangsúlyozza a CDSM irányelvben rögzített opt-out rendszer továbbfejlesztésének szükségességét is. (E rendszer teszi lehetővé a jogtulajdonosok számára, hogy tiltakozzanak tartalmaik MI-tanításra való felhasználása ellen.) A Parlament szabványos, gépileg olvasható megoldások kialakítását és bevezetését szorgalmazza, ezek kezelését pedig megbízható közvetítőre – például az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalára testálná. A cél egy egyszerűen használható, költséghatékony rendszer kialakítása, lenne, amely nem írná felül a korábban már megtett tiltakozó nyilatkozatok hatályát.
Az átláthatóság növelésének célja szintén központi szerepet kap az állásfoglalásban. Az EP szerint az MI-fejlesztőknek részletes dokumentációt kellene vezetniük arról, hogy milyen szerzői joggal védett tartalmakat használnak fel modelljeik tanításához, ezt az információt pedig hozzáférhetővé kell tenniük. A dokumentum alapján a digitális vízjelezés és más technológiai megoldások szintén hozzájárulhatnak a jogvédelem megfelelő erősítéséhez. Emellett a Parlament szükségesnek tartja az MI által generált tartalmak egyértelmű címkézését, hogy a felhasználók könnyen felismerhessék azokat.
A jogérvényesítés megerősítése érdekében az állásfoglalás bevezetné azt a vélelmet, hogy ha egy MI-szolgáltató nem felel meg az átláthatósági kötelezettségeknek, akkor feltételezhető, hogy szerzői joggal védett tartalmakat használt fel. Továbbá, ha egy jogtulajdonos sikeresen lép fel jogi úton, a felmerülő költségeket az MI-szolgáltatónak kellene viselnie, ami erősítené a szabályok betartását.
Végül a dokumentum kitér a deepfake technológiák jelentette kockázatokra és ezek lehetséges kezelési irányaira is. Ezek alapján a Parlament olyan intézkedéseket sürget, amelyek megvédenék az egyéneket attól, hogy beleegyezésük nélkül használják fel arcképüket, hangjukat vagy más személyes jellemzőiket manipulált tartalmakban. A digitális szolgáltatóknak egyértelmű kötelezettséget kellene vállalniuk az ilyen visszaélések elleni fellépésben.
Az állásfoglalás alapján tehát a jelenlegi uniós szerzői jogi keretrendszer és engedélyezési piac nem alkalmas arra, hogy megfelő válaszokat adjon a GenAI fejlődésében rejlő kihívásokra.
Az EP jelentésében foglalt megközelítést alátámasztani látszik az Egyesült Királyság Kormánya által készíttetett és szintén most márciusban nyilvánosságra hozott „Report on Copyright and Artificial Intelligence” elnevezésű dokumentum is. Az angol kormányzati álláspont ugyanis az előzetes várakozások ellenére mégsem az uniós szabályozási példa követését rögzíti a megállapításaiban, hanem egyértelműen a kivárást tartja jó megközelítésnek. Bár a hely szűke miatt e 125 oldalas dokumentum tartalmának kifejtésére részletesen nincs mód, de érdemes legalább utalásszerűen kiemelni néhány fő állítását.
Az első állítás már rámutat a jelentés óvatos irányára: „Rá kell szánnunk a szükséges időt arra, hogy kiigazítsuk ezt a dolgot.” (“We must take the time needed to get this right.”)
A brit kormány bár kivétel nélkül foglalkozik e terület releváns kérdéseivel (opt out kivétel, transzparenciaszabályok, engedélyezési piac továbbfejlesztése, jogérvényesítés előmozdítása, szabványosítás, deepfake jelenség stb.), de megközelítése egyértelműen az, hogy nem tartja indokoltnak az MI szabályozását célzó szerzői jogi reformok bevezetését mindaddig, amíg nem lesz biztos abban, hogy azok megfelelnek-e a gazdasága és az állampolgárai érdekeinek.
A körülmény, hogy az Egyesült Királyság még most is idő előttinek tartja azt a beavatkozást, amit például az EU az opt out kivétel bevezetésével a CDSM irányelv megalkotása révén már 2019-ben megtett, rámutat arra, hogy mennyire kockázatos most e fénysebességgel száguldó területen szabályozást alkotni. Lehet, hogy az EU is jobban tenné, ha nem a saját kárán tanulna.
Nyitókép: depositphotos.com




