Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a Free Speech Coalition kontra Paxton ügyben kimondta, hogy alkotmányosan megkövetelhető az életkor-ellenőrzés az olyan szolgáltatások esetében, amelyek a kiskorúak számára obszcénnak minősülő (pornográf, illetve erotikus) tartalmat kínálnak.
A Paxton-ügy ítélete egyértelmű üzenetet közvetít: az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hajlandó a gyermekvédelemhez fűződő társadalmi érdeknek a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt adni. A döntés ugyan nem mondja ki, hogy a szólásszabadság korlátozható tartalom alapján, de azt igen, hogy a hozzáférés feltételeinek szabályozása nem sérti az alkotmányt, ha jogos közérdeket szolgál, így az életkor-ellenőrzés, amely a gyermekeket kizárja bizonyos tartalmak fogyasztásából, a felnőttek szólásszabadsághoz való jogának gyakorlását csak járulékosan érinti.
Háttér
Az online gyermekvédelem utóbbi időszakát a preventív megközelítés jellemezte. Ez azt jelenti, hogy a szabályozás révén a jogrendszer olyan megoldások megalkotását írja elő, amelyek révén megakadályozható, hogy a gyermekek olyan tartalmakhoz férjenek hozzá, amelyek károsak lehetnek számukra. A hozzáférés korlátozására számos technikai megoldás létezik a szülői felügyeleti eszközöktől az életkor alapján történő hozzáférés-korlátozásig. Ez utóbbinak is vannak egyszerűbb és összetettebb módszerei. A legismertebb módszer az életkor vizsgálatára az ellenőrző kérdéses módszer, amellyel valószínűleg már mindenki találkozott. Ilyenkor egy felugró ablakban a meglátogatott weblap megkérdezi a felhasználót, hogy elmúlt-e már 18 éves. E módszer hatékonysága nem túl nagy, hiszen semmi nem gátolja meg a felhasználót abban, hogy valótlan választ adjon, ez esetben pedig igazi védelemről nem beszélhetünk. Napjainkban a technológia lehetőségei lehetővé teszik az olyan összetettebb megoldások kialakítását, amelyek ténylegesen képesek a felhasználó életkorának meghatározására. Ezek lehetnek biometrikus azonosítást alkalmazó módszerek, de olyan hitelesítő rendszerek is, amelyek személyazonosító okmány (pl. személyi igazolvány vagy útlevél) megadásához kötik a hozzáférést. Az ilyen életkor-ellenőrző rendszerek kialakítása nemcsak műszakilag összetett, hanem jogilag is. Míg az Európai Unióban általában magánéletvédelmi dilemmák merülnek fel az életkor-ellenőrzés kapcsán, az Egyesült Államokban a szólásszabadság korlátozásának kérdése tematizálja az ilyen rendszerek bevezetéséről szóló diskurzust.
A Ginsberg kontra New York ügyben az amerikai Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az állam jogszerűen korlátozhatja a kiskorúak hozzáférését szexuális tartalmú anyagokhoz, még akkor is, ha ezek a tartalmak felnőttek számára nem minősülnek obszcénnek. Ennek ellenére két korábbi, a szexuális tartalmak korlátozásával összefüggő döntésben – a Reno kontra ACLU (1997), illetve az Ashcroft kontra ACLU (2004) ügyekben – a szólásszabadsághoz való jogot biztosító Első Alkotmánykiegészítés sérelmét állapította meg.
A Reno kontra ACLU (1997) ügyben a Legfelsőbb Bíróság a Communications Decency Act (CDA) alkotmányosságát vizsgálta és alkotmányellenesnek nyilvánította annak egyes rendelkezéseit, arra hivatkozva, hogy a jogszabály túl széles körben tiltotta az illetlen (indecent), illetve a nyilvánvalóan sértő (patently offensive) tartalmakat, ezáltal korlátozva azt, hogy a felnőttekhez mely közlések juthatnak el.
Az Ashcroft kontra ACLU (2004) ügyben a Legfelsőbb Bíróság a Children’s Online Protection Act (COPA) alkotmányosságát vizsgálva arra jutott, hogy rendelkezésre állt volna kevésbé korlátozó jelleg megoldás a kiskorúak védelmére például a szűrők alkalmazása, így felfüggesztette a jogszabály végrehajtását.
Free Speech Coalition kontra Paxton
A Legfelsőbb Bíróság 2025. június 25-én a Free Speech Coalition kontra Paxton ügyben a korábbi gyakorlatot finomító és gyermekvédelmi érdeket előtérbe helyező határozatot hozott. A Legfelsőbb Bíróság fenntartotta hatályában azt a texasi jogszabályt (H.B. 1181), amely arra kötelezi azokat a tartalomszolgáltató weboldalakat, amelyek tartalmainak jelentős részét pornográf, illetve szexuális jellegű tartalmak teszik ki, hogy ellenőrizzék a látogatók életkorát és biztosítsák, hogy gyermekek azokhoz ne férjenek hozzá. A szolgáltatók részéről a texasi jogszabály fogadtatása nem volt problémamentes, a Pornhub tiltakozásul elsötétítette a weboldalát több amerikai államban.
A Paxton-ügy elmozdulást jelent a korábbi ítélkezési gyakorlathoz képest, amelyet a Reno kontra ACLU (1997) és Ashcroft kontra ACLU (2004) ügyek alapoztak meg. Míg a Reno és Ashcroft döntésekben a Legfelsőbb Bíróság még szigorúan védte a felnőttek online szexuális tartalomhoz való hozzáférését, és alkotmányellenesnek nyilvánított minden olyan szabályozást, amely akár közvetetten is visszatarthatta volna őket, addig a Paxton-ügyben a Bíróság már elfogadhatónak találta a korhatár-ellenőrzés előírását, amennyiben az a kiskorúak védelmét szolgálja. Mindkét korábbi esetben a Legfelsőbb Bíróság szigorú vizsgálatnak (strict scrutiny) vetette alá a szólásszabadság korlátozásának kérdését, ám a Paxton-ügyben már úgy vélte, hogy elegendő a közepesen szigorú vizsgálat (intermediate scrutiny). Azt, hogy a közepesen szigorú vizsgálat elegendő, azzal indokolta, hogy nem beszélhetünk teljes korlátozásról, csupán a szólásszabadság járulékos korlátozásáról van szó, hiszen az életkor ellenőrzését követően a felnőttek továbbra is hozzáférhetnek a pornográf és szexuális jellegű tartalmakhoz.
Ahol az amerikai és az európai út találkozik
A Paxton-ügyben hozott ítélet azt jelzi, hogy az USA által választott úton haladva közelebb kerül az európai megközelítéshez. Az európai emberi jogi gondolkodásban régóta elfogadott, törvényes, arányos és szükséges korlátozásokkal korhatárhoz köthető a szexuális tartalomhoz való hozzáférés, az EJEE 10. cikke szerint a véleménynyilvánítás szabadságának legitim korlátját jelenti a közerkölcs és a kiskorúak védelme.
Az Európai Unióban régóta terítéken van az életkor-ellenőrzés kérdése, az Európai Bizottság 2025-ös munkaprogramjának pedig az egyik markáns pontját képezi a gyermekek online védelmének megerősítése. Az Európai Bizottság 2024 végén több nagy online pornográf platform ellen is eljárást indított a Digitális Szolgáltatásokról szóló Rendelet (DSA) megsértésének gyanúja miatt, mivel azok nem tettek eleget a gyermekek életkor szerinti védelmét szolgáló kötelezettségeknek. Az online óriásplatformoknak kijelölt platformokat, a VLOP-okat a DSA kötelezi életkor-ellenőrzés bevezetésére, ennek minél gyorsabb megvalósítása érdekében a Bizottsság a GitHubon közzétette az életkor-ellenőrzési rendszerek technikai specifikációját, amely az EU digitális személyazonossági keretrendszeréhez illeszkedve nyújt útmutatást a biztonságos és interoperábilis életkor-ellenőrzés megvalósításához. Az, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a Paxton-ügyben alkotmányos megoldásnak találta az életkor-ellenőrzést, várhatóan megkönnyítheti az európai szabályozási megoldások elfogadását is, hiszen a globálisan működő techcégek immár mindkét jogrendszer irányából hasonló elvárásokkal szembesülnek.
Nyitókép forrása: freepik
