Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Szappanyos Melinda

Mesterséges intelligencia és az Emberi Jogok Európai Bírósága

Több ez mint adatvédelem?

Szappanyos Melinda 2023.01.24.
Máthé Réka Zsuzsánna

Tárgyalnak a G20 országai

Nincs szükség egy második hidegháborúra.

Máthé Réka Zsuzsánna 2022.11.16.
Petri Bernadett

Főszerepben Tajvan

Az amerikai választások hatása a kínai-euroatlanti kapcsolatokra.

Petri Bernadett 2022.11.11.
Molnár Attila Károly

Tanulóképesek-e a birodalmak vezetői?

Megreccsent a nyugati világ boldog békeideje.

Molnár Attila Károly 2022.10.27.
Tóth Bettina

Igazságos Átmenet az EU-n túl is

Az EU által életre hívott beruházási stratégia.

Tóth Bettina 2022.10.19.
ITKI BLOG
Pünkösty András
Pünkösty András
tudományos munkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
  • 2021.02.26.
  • 2021.02.26.

Versenyjogi össztűz alatt a Facebook – túlél-e a birodalom?

Az USA versenyjogi jogérvényesítő hatósága, a Federal Trade Commission (FTC) valamint 46 tagállam államügyésze (attornies general) a New York-i Letitia James vezetésével az elmúlt év decemberében párhuzamosan indítottak eljárást a Facebookkal szemben. Rendkívülinek mondható fellépésekről van szó. Az FTC beadványában az igen szokatlannak számító strukturális beavatkozást indítványoz, nevezetesen, hogy válasszák le az Instagramot és a WhatsAppot a közösségi média szolgáltatótól. Vajon mi indokolja a szokatlanul kemény eljárásokat?

A szóban forgó keresetek

Az Egyesült Államokban szemben az Európában irányadó hatósági-nyomozati rendszerrel akkuzatórius alapokon nyugszik a versenyjogi jogérvényesítés. Így mind az FTC, mind az államügyészek közigazgatási keresetben (administrative complaint) támadják a techóriást, amely hasonlít egy szövetségi bírósági tárgyaláshoz, de közigazgatási jogi bíró előtt zajlik. Az FTC és az államok keresetüket egymásra tekintettel egyaránt 2020. december 9-én nyújtottak be. A közigazgatási bíró megállapíthatja a jogsértést, amely alapján az FTC végső határozatot hoz, amely aztán keresetben megtámadható az Egyesült Államok Fellebbviteli Bírósága (U.S. Court of Appeals) és végső soron a Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) előtt. Az FTC beadványának lényege, hogy a Facebook  fenntartja a monopolhelyzetét azzal, hogy a versenynyomást kifejteni képes vállalkozásokat felvásárolja, és versenykorlátozó magatartást folytat azon riválisokkal szemben, amelyeket nem tud/akar felvásárolni.  A két kereset jogi tartalmát tekintve nagyon hasonló, ugyanakkor az FTC beadványa vérmesebb: a verseny helyreállításához szükségesnek látja a Instagram és a WhatsApp leválasztását, a versenykorlátozó magatartás felfüggesztését, illetve a Facebook valamennyi későbbi akvizícióját összeghatárra tekintet nélkül engedélykötelessé tenné és rendszeres megfelelőségi (compliance) jelentés benyújtására kötelezné a vállalkozást.   

A feltételezett versenyjogsértések

A FTC és az államok egyaránt azt kifogásolják, hogy a Facebook versenyző magatartás helyett felvásárolta azokat a cégeket, amelyek veszélyt jelenthettek volna a piaci pozícióira. Igaz ez az okostelefonok elterjedésével egyidőben felfutott képek megosztásán alapuló Instagram, valamint a piaci átbillenési pont közelébe jutott WhastApp akvizíciójára. Az előbbit 2012-ben egymilliárd, míg az utóbbit 19 milliárd USA dollárért vásárolta fel, amit az FTC egyaránt „prémium árnak” minősített.  A FTC belső levelezésekből rekonstruálta hogy a Facebook miként váltotta valóra Mr. Zuckerberg 2008-as e-mailjében kifejtett filozófiáját, miszerint „its better to buy than compete”.  

A feltételezett jogsértés másik sarokpontja, hogy a Facebook védősáncot épített maga köré versenytársak felemelkedése ellen. Mindezt azzal kondicionálta, hogy harmadik felek csak azzal a kikötéssel használhatták azokat az értékes összekapcsolódási felületeket, API-kat (application programing interfaces), hogy nem fejleszthetnek olyan alapszolgáltatást, amelyet a Facebook is nyújt, illetve nem kapcsolódnak és hirdetnek más közösségi média szolgáltatót. A kikötés a Facebook-ökoszisztémához kapcsolódó fejlesztőket elriasztotta az olyan funkciók alkalmazásától, ami potenciálisan versenyezhetne a Facebookkal, illetve attól, hogy akár olyan cégekkel dolgozzon együtt, amelyik versenyezhet a Facebookkal. Így a Facebookkal kommunikálni (pl. oda adatokat küldeni, vagy adatokat kapni) kívánó harmadik fél fejlesztőknek eleve tartózkodniuk kellett bármilyen potenciális versenyre irányuló magatartástól. Ezzel a magatartással a Facebook csak a vele szemben megindult eljárás miatt hagyott fel 2018-ban.  

Az FTC érvelésében a Facebook a fenti magatartásával kárt okozott a felhasználóknak és a hirdetőknek is. A domináns pozíciójának megőrzésére irányuló taktikájával elkerülhette a versenyt a funkciók minőségére és a felhasználók adatvédelmi szintjére vonatkozóan. Az államok beadványának a kárelmélete a felhasználók adatvédelmének sérelmére összpontosít. A beadvány alapján, miközben a Facebook adatvédelem tekintetében azt állította magáról, hogy „best in class”, fokozatosan visszafogta az adatvédelem szintjét, illetve terjesztette ki a felhasználókról gyűjtött adatok körét és tett szert monopolpozícióra. (Az Instagram és a WhatsApp felvásárlása után csökkentette azok adatvédelmi szintjét, illetve a hirdetésükre fordított összeget). Mindezzel egyúttal a hirdetőket is kár érte, mivel a Facebooknak nem kellett versenyeznie az ár és a minőség vonatkozásában, valamint a hirdetési adatok jelentésének átláthatósága tekintetében.

A piacmeghatározás kérdése

A jogvita központi eleme lesz az érintett piac meghatározása (amely mindkét beadványban közel ugyanaz). Az FTC szerint a releváns piac a személyes közösségi hálózatok szolgáltatása (personal social networking services), amelyen a Facebook monopolhelyzetben van. Ezt a piacot a FTC úgy írja le, hogy online szolgáltatások jól elkülöníthető fajtája, amely lehetővé teszi az emberek számára személyes kapcsolatok fenntartását, élmények megosztását a barátokkal, ismerősökkel, családdal egy közösségi térben.

A személyes közösségi hálózati szolgáltatásokat más online szolgáltatásoktól legalább három szempont alapján el lehet határolni. Először, annak lényegi eleme a társadalmi beágyazódáshoz (social graph) kötődése, amivel leképezi az egyes felhasználó személyes kapcsolatait, érdeklődési területét és aktivitásait a számára fontos információkhoz, csoportokhoz való hozzáféréssel. Ez a kapcsolati mátrix nyújtja a szolgáltatás gerincét és ebből következik a további két elhatárolási elem is. Egyrészről, ebből következnek azok a funkciók, amelyeken keresztül a felhasználók kapcsolatba léphetnek másokkal, illetve kifejezhetik magukat a közös szociális térben, beleértve a ‘one-to-many’ „közvetítési” formákat. Harmadrészt, a szolgáltatás magában foglal olyan funkciót, amely igen könnyűvé teszi a másokkal való kapcsolódást, így a kapcsolatrendszer kiépítését.

Jóllehet a felhasználók jellemzően használnak egyéb weboldalakat és applikációkat, nincs egyéb olyan internetes szolgáltatás, amely helyettesítené a személyes közösségi hálózati szolgáltatást, és az elkülönül a szakmai (LinkedIn) vagy érdeklődés alapján (Strava) működő szolgáltatásoktól. A személyes közösségi hálózat a személy kapcsolatain és érdeklődésén keresztül a felhasználók identitását mélységében érinti. Az online videó és tartalom-fogyasztást középpontba helyező szolgáltatások (YouTube, Spotify, Netflix) szintén nem helyettesítői, hiszen azok passzív fogyasztást tesznek lehetővé, vagy tartalmak – többnyire ismeretlen – felhasználók számára elérhetővé tételét.  Ugyanígy az FTC szerint a mobil üzenetküldő szolgáltatások sem helyettesítők, hiszen ott nincs közös szociális tér, ahol a felhasználók interakcióba léphetnének egymással. Az FTC szellemesen Mark Zuckerberg elhatárolását idézi egy 2019-es posztjából, minthogy a Facebook a „város főterének digitális megfelelője”, míg az üzenetküldő applikációk a „nappalié”.

A Facebook védekezése                

A Facebook első reakciójában erőteljesen kifogásolja, hogy az FTC elfordul a kialakult gyakorlattól és semmibe veszi a Facebook organikus növekedését, valamint a szociális média jelentőségének elismerését.  A Facebook azt állítja, hogy a felhasználok figyelméért igen éles versenyt folytat az olyan vállalkozásokkal, mint az Amazon, Google, Twitter, Snap, Amazon, TikTok és a Microsoft – amelyek tevékenysége ugyanakkor a keresetek piacmeghatározásán kívül esik. A Facebook természetesen védelmébe vette a korábbi felvásárlásokat is, és arra hivatkozik, hogy azokat mind az amerikai, mind az európai hatóságok jóváhagyták. Az API-kkal kapcsolatos korlátozásokról úgy nyilatkozik, hogy az „iparági gyakorlat”. Hivatkozik a sokféle innovációra, amelyeket megvalósított működése során és azt mondja, hogy a szóban forgó eljárások a technológiai vállalkozások elleni elégedetlenség eredményei, mintsem megalapozott versenyjogi fellépésé. Az azt kiváltó okokat pedig inkább szabályozással kellene megfelelő mederbe terelni.

Az ügy várható kimenetele

Elhúzódó küzdelemre lehet számítani. A sorozatos botrányok és a véleményes kommunikáció nem növelik a Facebook hitelességét. Ahogy az sem növelte, hogy félrevezette az Európai Bizottságot a WhatsApp felvásárlásakor. A vita leginkább a piac meghatározása körül fog forogni. Az Egyesült Államokban a verseny társadalmi hasznait rendkívül nagyra értékelik, így várhatóan valamilyen formában érvényesíteni is fogják a monopolpozíció megtörésének igényét. Ezt támogatja a magánszféra védelmével (privacy) kapcsolatos fokozódó aggodalom is, amely a személyes adatok monetizálásán alapuló üzleti modelleknek szintén nem kedvez. Európa inkább a szabályozás talaján állva közelít a digitalizáció kihívásaihoz és kívánja fenntartani sajátos értékeit. A Facebook ugyanakkor nem hiába hivatkozik a korábban jóváhagyott összefonódásokra, amelyek rámutatnak egy mindannyiunkat érzékenyen érintő problémára. Amennyiben az illetékes hatóságok a maguk szakmai apparátusával sem voltak képesek megfelelően megítélni a döntéseik következményét a rohamosan változó technológiai környezetben, akkor vajon hogyan lehet ugyanez elvárható – így a tudatos magatartás – az egyszerű átlagfogyasztótól?  

Témakörök: adatvédelem, Facebook, FTC, Instagram, közösségi média, USA, versenyjog, WhatsApp
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT