Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Pünkösty András

Európai adatszuverenitás a láthatáron?

Mit tudhatunk az európai „adatcégekről”?

Pünkösty András 2025.04.22.
Ződi Zsolt

Mi történik a Facebooknál?

A január 7-i Zuckerberg-bejelentés elemzése.

Ződi Zsolt 2025.01.10.
Szalai Piroska

Alapbér, kereset, jövedelem – mit is jelent?

Ne dőljünk be e területen se az álhíreknek!

Szalai Piroska 2024.09.25.
Csárdás László

Verseny a figyelemért

„Ez annyira hosszú, én ebbe bele sem akarok kezdeni…”

Csárdás László 2024.09.09.
Mernyei Ákos Péter

Versenyképességre várva

Nem látszik, hogy az EU miként kíván úrrá lenni a nehézségeken.

Mernyei Ákos Péter 2024.07.15.
ITKI BLOG
Pünkösty András
Pünkösty András
tudományos munkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
  • 2020.01.13.
  • 2020.01.13.

A Gazdasági Versenyhivatal Facebook határozata – az ingyenesség ára

A Gazdasági Versenyhivatal 2019. december 6-án kelt határozatában 1.2 milliárd forintra megbírságolta a Facebookot. A döntés nemcsak a versenyjogi szakmai berkeken belül keltett nagy visszhangot, de – feltehetőleg a személyes érintettség okán is – sokan igyekeztek megérteni a hatóság fellépése mögötti indokokat. A szélesebb közönséget valószínűleg az érdekelte, hogy ténylegesen miért marasztalta el a GVH a Facebookot, van-e ennek relevanciája a saját felhasználói aktivitás vonatkozásában? Mindezzel együtt a versenyjogi felügyelet fellépésének talán legfontosabb hozadéka, hogy ráirányítja a figyelmet: értjük-e egyáltalán hogyan működik a platform valójában?

Nem a GVH az első nemzeti versenyhatóság, amelyik vizsgálódásának kereszttüzébe kerül a technológiai óriás. A Bundeskartellamt Facebook határozata kapcsán kutatóintézetünk foglalkozott már a versenyjog és az adatvédelem kapcsolatával, illetve figyelemmel követtük a határozat bírósági felülvizsgálatát. Ismert tény továbbá, hogy az USA versenyjogi felügyelete, az FTC eljárásában minden idők legnagyobb versenyjogi bírságával sújtotta és hatékonyabb jogérvényesítési mechanizmusok beépítésére kötelezte a tech óriást, mivel az megtévesztette a felhasználókat arra vonatkozóan, hogy valójában képesek-e fenntartani a személyes adataik feletti kontrollt a magánéletük védelme érdekében. 

A GVH eljárása abban tér el lényegesen a fenti ügyektől, hogy nem antirtöszt alapon, azaz a piacon lévő versenyviszonyokat vizsgálva, hanem fogyasztóvédelmi aspektusból elemezte a Facebook kommunikációját. Az ilyen eljárásnak a középpontjában az áll, hogy az illető vállalkozás megfelelő tájékoztatást nyújtott-e a felhasználóknak (fogyasztóknak), így azok megalapozottan dönthettek-e a platform használatáról. Jelen eljárás vonatkozásában a szolgáltatás ingyenességére vonatkozó állításával – ami a nyitóoldalon és a súgóközpontban is szerepelt – a Facebook nem torzította-e a fogyasztók viselkedését/ügyleti döntését, minthogy a Facebook működése alapjául szolgáló üzleti modell igen komplex, annak részét képezi a fogyasztói adatok piacosítása akként, hogy a felhasználókról kialakított részletes profilok segítségével célzott hirdetéseket lehet célba juttatni a hirdetési felület értékesítésével. A GVH tehát úgy látja, hogy a felhasználók, adataikkal, figyelmükkel, aktivitásukkal teszik értékessé a platformot és különösen is, hogy az adataikkal ellentételezik az ingyenesnek ígért szolgáltatását. A GVH az ellentételezéssel összefüggésben a gazdaságilag releváns adatokat tartotta szem előtt, amelyek a fogyasztók személyes adatain túl a fogyasztói aktivitásuk, véleménynyilvánításuk minden mozzanata. A GVH úgy látja, hogy fogyasztók az adataik piacosítása révén a Facebook használatakor komplex döntési helyzetben vannak – az aktivitásukat, illetve adataik kezelését érintően is – miközben valószínűsíthetően csak szűkkörű információt kapnak és fogadnak be a szolgáltatás ellenértékéről, az esetleges kockázatokról a fogyasztói ellentételezés valós súlyáról, amely egy átlagos fogyasztónak szinte átláthatatlan, megfoghatatlan, így a viselkedés torzulásához vezethet.

Az ingyenesség állításának jogi értelmezése két dologra fókuszált. A GVH egyrészről vizsgálta, hogy az állítás alkalmas-e arra, hogy befolyásolja az ügyleti döntést (a fogyasztó viselkedését), illetve, hogy tartalmában megtévesztő-e? Különös tekintettel arra, hogy a platform üzleti modelljének a lényege a felhasználók és ismerőseik adatainak a felhasználása, azaz a fogyasztók az igen komoly piaci értéket jelentő (sokszor érzékeny, személyes) adatokkal, azok felhasználásához való (közvetett és közvetlen) hozzájárulással ellentételezik a platform használatát.

A Facebook az eljárás során kifejtette ellenérveit, többek között jelezte, hogy a Facebook szolgáltatása ténylegesen ingyenes, és az is vitathatatlan, hogy a platform használatáért a felhasználóknak pénzbeli ellenszolgáltatást nem kell fizetniük. A Facebook meglátása szerint az átlagos magyar fogyasztó úgy érti az „ingyenes” kifejezést, hogy pénzfizetési kötelezettsége nem keletkezik. Álláspontja szerint az a körülmény, hogy egy vállalkozásnak kereskedelmi érdeke fűződik ahhoz, hogy egy terméket/szolgáltatást pénzfizetési kötelezettség nélkül kínáljon, nem változtat azon az egyszerű tényen, hogy a fogyasztó mindezt úgy értelmezi, hogy az áru/szolgáltatás ingyenes számára. A Facebook az „ingyenesség” kapcsán kifejtette továbbá, hogy téves a GVH-nak azon előfeltevése, miszerint a fogyasztók adataikkal fizetnek a Facebook szolgáltatásaiért. A platform valójában arra koncentrál, hogy a felhasználói élmény releváns és személyre szabott legyen, amelyhez elengedhetetlen azon adatok felhasználása (amiket a felhasználók maguk megosztanak, a Facebook maga észlel vagy akár harmadik személyektől származnak). A Facebook meglátása szerint a személyre szabás (profilozás) hiányában a platform által nyújtott szolgáltatás egy bármiféle közösségi kontextus nélküli áthatolhatatlan adattömeg lenne. Rámutatott, hogy a Facebook bevételeit abból szerzi, hogy lehetőséget ad a hirdetőknek, hogy üzeneteiket az emberek felé közvetítsék, tehát az összesített figyelemhez való hozzáférésért fizetnek a hirdetők – elérés alapon.

A GVH részletes jogi értékelése alapján megállapította a Facebook jogsértését, miszerint az ingyenességre utaló magyarországi felhasználókkal szemben 2010-től 2019-ig alkalmazott megtévesztő állítás révén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot alkalmazott. (A Facebook még az eljárás alatt globális szinten törölte kezdőlapjáról az ingyenesség állítását.)

A GVH döntésének szélesebb kontextusban történő értékeléséhez érdemes felidézni az alábbiakat. A GVH eljárásának újszerűsége a fent említett versenyfelügyeleti eljárásokkal szemben, hogy annak középpontjában a fogyasztó ügyleti döntésének a védelme áll, azaz az (átlag-) fogyasztó viselkedését közvetlenül vizsgálja, szemben az olyan eljárásokkal, ahol alapvetően egy sokkal inkább absztrakt jogi megközelítéssel a verseny torzulásának kizárása áll. Így a GVH számos olyan körülményt értékelhetett az üzleti modell és a kereskedelmi kommunikáció kapcsán, amit az átlagfogyasztó, illetve akár a kedves olvasó is reálisnak élhet meg döntései kapcsán. Ilyen például a FOMO-hatás, az attól való félelem, hogy valaki kimarad valamilyen közösségi élményből (Fear of Missing Out), vagy éppen az „adatvédelmi paradox”, ami azt jelenti, hogy a fogyasztók jelentős aggodalmat fejeznek ki személyes adataik védelme kapcsán, de később nem ezen aggodalmukat szem előtt tartva döntenek.

A határozat továbbá részletesen tárgyalja az ún. „zéró áras” üzleti modelleket, amely a digitális piacokon jellemzőnek mondható, lényegét tekintve a cégek különböző tartalmakkal magukhoz vonzzák a fogyasztókat, majd ezen fogyasztóknak reklámokat jelenítenek meg (mindezt teszi rendkívül hatékonyan a Facebook a nagyon pontos felhasználói profilok birtokában). Beszédes adat, hogy 2018-ban 273 milliárd dollárt költöttek a cégek globálisan online hirdetési tevékenységre, melynek döntő mértékét a két legnagyobb szereplő a Google (116 milliárd USD) és a Facebook (54.5 milliárd USD) fölözi le, még ha van is, aki kétségbe vonja ezen reklámok hatékonyságát. Továbbá a Bizottság előrejelzése szerint a személyes adatok értéke 2020-ra csak Európában éves szinten egytrillió euróra fog nőni. Mindenesetre a reklám alapú üzleti modellek addig generálnak értéket, amíg a hirdetők többet hajlandók fizetni a reklámok célba juttatásáért, amint a fogyasztók, hogy elkerüljék azokat.   

Végül arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy a digitális piacok sajátos jellemzői miatt – amelynek velejárója – az adatok mellett platformok jelentőségének rendkívüli mértékű felértékelődése, mind gyakrabban merül fel a versenyjogi jogérvényesítés mellett a szabályozás szükségességének kérdése is. Mindezt Margrethe Vestagher digitális ügyekért felelős Európai Bizottsági alelnök is felveti beszédeiben és sajátos európai út megtalálását sürgeti, de a brit versenyhivatal (CMA) frissen megjelent ágazati vizsgálata is az online hirdetési piac szabályozása mellett teszi le a garast.  

Témakörök: adat, befolyásolás, Facebook, jogsértés, kommunikáció, verseny
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT