Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának elnöki bizottsága október 14-én nyilvánosságra hozta eddigi munkásságnak eredményét. A közzétett anyagok vázlatok, tehát nem véglegesek és nem tartalmaznak konkrét javaslatokat, azonban már most bizalmatlanságot sugallanak a bíróság létszámának bővítésével kapcsolatban.
A bizottság háttere
A Legfelsőbb Bíróság bíróinak kinevezése korlátlan időre szól, ezáltal akár évtizedekig befolyásolhatják az Egyesült Államok legfontosabb ügyeit. Donald Trump volt republikánus elnök egyetlen ciklusa alatt három megüresedett helyre tudott bírót kinevezni, amely ritkaságnak számít. A Demokrata Pártnak a mai napig fájó, hogy 2016-ban a republikánus többségű szenátus nem volt hajlandó meghallgatni az éppen leköszönő elnök, Barack Obama jelöltjét az akkor megüresedett helyre. Amikor Donald Trump helyét Joe Biden demokrata elnök vette át egy már szintén demokrata többségű Kongresszussal, egyre nagyobb szerepet kapott a demokrata párton belül a bíróság átalakításának ötlete. Azonban a létszámbővítést támogató demokratáknak még így sem kedvezőek a kilátásaik. A Republikánus Párt erősen ellenezi a létszámbővítés ötletét, sőt még maga a Demokrata Párt tagjai sem vélekednek azonosan a reformról. Joe Biden már elnöki kampánya alatt sem támogatta a Legfelsőbb Bíróság létszámbővítését, mert véleménye szerint tovább rontaná az intézmény hitelességét.
A Legfelsőbb Bíróság kibővítése valóban nagy fordulat lenne az intézmény történelmében, hiszen az elmúlt 150 évben nem változtattak a bírók számán. Azonban a nyomás és a számos demokrata javaslat megválaszolására, Biden elnök áprilisban aláírt egy elnöki rendeletet, amely létrehozta a 36 tagú kétpárti bizottságot, ezzel hárítva saját felelősségét az üggyel kapcsolatban. A bizottság először májusban ült össze, ahol meghatározták azokat a kérdéseket, amelyeket a hat hónapos fennállásuk ideje alatt fognak tanulmányozni. A bírók létszámának növelése mellett számos más téma is napirendre került, mint például a bírók szolgálati idejének korlátozása. A szakértők a kérdések megvitatását követően jelentést nyújtanak be megállapításaikról az elnöknek, azonban nem tesznek hivatalos javaslatokat konkrét intézkedések elfogadására.
Részeredmények
A Washington Post szerint az októberben nyilvánosságra hozott vázlatok azt taglalják, hogy a létszámbővítés veszélyeztetné a bíróság legitimitását egy olyan rendszerrel, amely zöld utat adna a bíróság átformálására politikai célok elérése érdekében, továbbá a Legfelsőbb Bíróság létszámának kilencről tizenháromra bővítése megerősítené nézetet, miszerint a bírók politikailag elfogultak. A bizottság szintén kiemelte, hogy a bíróságon belüli ideológiai egyensúlyra törekvés indokolatlan, mivel sem a Kongresszusban sem a Fehér Házban nem létezik ilyen gyakorlat. A The Hill arra is rávilágít, hogy maguk a bírók, köztük Amy Coney Barrett bírónő és John G. Roberts főbíró is, többször hangsúlyozták már, hogy döntéseiket nem személyes politikai nézeteik irányítják. Szintén fontos szempont hogy a már jelenleg is nehézkes, hosszas és feszült szenátusi meghallgatásokat is tovább rontaná a létszámbővítés. A Reuters kiemeli a bizottság vázlatából, hogy a szakértők úgy vélik, hogy egy ilyen rendszerben a Szenátus várhatóan nem lenne együttműködő és visszautasítaná a jelöltek megszavazását.
Annak ellenére, hogy a médiában a legnagyobb hangsúlyt a létszámbővítésre irányuló ellenérvek és a progresszív demokraták kiábrándulása kapta, a vázlat tartalmaz olyan reformötleteket is, amelyeket a bizottság egyelőre támogat; ilyen például a bírók szolgálati idejének korlátozása. Azonban a Washington Post véleménye alapján, ez sem hozhat megnyugvást azoknak, akik létszámbővítésben és ezzel egy jobban kiegyensúlyozott intézményben reménykedtek. A bírók szolgálati idejének 18 évre korlátozása habár javítana a jelenleg kiszámíthatatlanul bekövetkező megüresedő helyek helyzetén, de hosszú időbe telne, mire észrevehető változást hozna a bíróság jelenlegi tagjai közt. Nem is említve, hogy emellett valószínűleg alkotmánymódosításra is szükség lenne a szolgálati idő korlátozásához, amelyet a Képviselőháznak és a Szenátusnak is kétharmados többséggel kell elfogadnia, valamint az államok háromnegyedének is meg kellene szavaznia – ennek a megvalósulására nem igazán van esély, főleg jelenlegi politikai megosztottság tekintetében.
A elnöki rendelet szerint a bizottságnak az első nyilvános ülésétől számítva 180 napon belül kell jelentést kiadnia, tehát a hivatalos riport novemberben várható.
Források: CNN: Biden’s Supreme Court commission is leaving everyone unhappy
CNN: White House’s Supreme Court commission releases draft materials punting on court packing, but appears to favor term limits for justices
The Washington Post: Biden’s Supreme Court commission successfully removes pie from sky
The Hill: Biden’s Supreme Court commission ends not with a bang but a whimper
Politico: Liberal push to expand Supreme Court is all but dead among Hill Dems
Reuters: White House commission on Supreme Court reforms sees risks in expanding court
