Kétpárti támogatással szavazta meg a Kongresszus a törvényjavaslatot, amely június 19-ét („juneteenth”) szövetségi ünnepnappá nyilvánította, megemlékezve a rabszolgaság intézményének eltörléséről. A javaslatot Joe Biden elnök június 17-én törvénnyé nyilvánította.
A rabszolgatartás kialakulása az Egyesült Államokban
Az északi és déli államok fejlődése eltérően alakult az 1600-as évek első felében. Míg északon inkább az önálló kisbirtokok és kereskedők játszottak jelentősebb szerepet a gazdaság fejlesztésében, addig délen jelentős munkaerőre volt szüksége a gazdáknak a nagy területű gyapot-, dohány- és rizsföldek megműveléséhez. Első körben úgynevezett szerződéses szolgák érkeztek ezekre a területekre, akik munkájukkal törlesztették utazásuk árát Amerikába, hogy aztán később, már szabadon, új lehetőségeket keressenek maguknak az új „ígéret földjén.” A fekete rabszolgák először szintén szerződéses szolgákként dolgoztak, azonban az 1600-as évek vége felé a „szerződéses rabszolgaság” egyre inkább kikopott a gyakorlatból, azonban a fekete szolgák száma gyorsan növekedett a rabszolgakereskedők feltörésével. A déli államok rengeteg gyapotot exportáltak az ipari forradalmat követően, igen nagy nyereséget termelve ezzel. A kedvező gazdasági helyzet tovább szilárdította a rabszolgatartás gyakorlatát, annak ellenére, hogy az alapító atyák úgy vélték: idővel egyre kevesebb igény lesz a rabszolgatartásra, s majd önmagától eltűnik a rendszer. Ez azonban még akkor sem valósult meg, amikor 1808-ban a Kongresszus megtiltotta további rabszolgák behozatalát.
A polgárháború és a rabszolgaság intézménye
Már az 1700-as évek vége felé feltörekvőben volt az abolicionista mozgalom, mivel erkölcsileg egyre inkább elfogadhatatlannak találták a rabszolgaság intézményét. A Függetlenségi nyilatkozatot követően, egyre több északi állam tiltotta be a rabszolgatartást. Eközben az Egyesült Államok új területeket csatolt magához, melynek során – egyensúlyra törekedve az északi és déli államok között a rabszolgatartás kérdését illetően – a Kongresszus különféle kompromisszumokkal próbálta enyhíteni a feszültséget.
Azonban a déli és az északi államok közötti feszültség, és az államok Uniójáról való nézeteltérések végére már csak a polgárháború tudott pontot tenni. 1861-ben tizenegy déli állam vált ki az Unióból saját konföderációt alkotva, s ezzel kezdetét vette az amerikai polgárháború (ekkor körülbelül négy millióra volt tehető a rabszolgák száma az országban). Abraham Lincoln elnök számára az Unió egyesítése volt a legfontosabb cél, így 1863-ban kihirdette az Emancipációs proklamációt, amellyel felszabadította a „lázadó” területeken élő rabszolgákat. Miután a déli államok konföderációja elveszítette a háborút, Abraham Lincoln rekonstrukciós tervével mielőbb vissza akarta integrálni a konföderációt az államok Uniójába.
Utóbbinak fontos eleme volt a rabszolgaság intézményének eltörlése, a rabszolgák állampolgárokká nyilvánítása és a szavazati jog megadása számukra – ami ekkor még csak a férfiaknak járt.
Az új nemzeti ünnep kontextusa
Abraham Lincoln Emancipációs proklamációja azonban nem szűntette meg egyik napról a másikra a rabszolgaság intézményét. A „juneteenth” nevű új nemzeti ünnep 1865. június 19-re emlékezik meg, amikor (két évvel Lincoln elnök proklamációját követően) az utolsó, még rabszolgaságban élő feketék is hírt kaptak szabadságukról Texas államban (itt ekkor körülbelül 250 000 rabszolga élt). A felszabadult rabszolgák megünnepelték szabad életük kezdetét a bejelentést követően.
Több államban június 19-e már évtizedek óta ünnepnapnak vagy emléknapnak számított, közöttük Texasban is. Ezen a napon általában felvonulások, nyilvános felolvasások, piknikek és egyházi tiszteletek keretein belül emlékeznek meg a rabszolgaság intézményének utolsó napjairól.
Annak ellenére, hogy ez egy igazi mérföldkő az amerikai történelemben, a volt rabszolgák megpróbáltatásai itt még nem értek véget. A volt konföderációs államok – nemsokkal az Unióhoz való visszacsatolásuk után – különféle intézkedéseket hoztak a feketék politikai jogainak korlátozására, illetve a feketéket és a fehéreket szegregáló törvényeket fogadtak el, amelyek alapot szolgáltattak a mai napig élő negatív faji és társadalmi előítéleteknek és diszkriminatív intézkedéseknek.
Az elmúlt években a faji alapú negatív megkülönböztetés és erőszak ismét a napi hírek részévé vált az Egyesült Államokban. Egy évvel ezelőtt, több hetes tüntetések zajlottak országszerte George Floyd halála kapcsán, valamint az évtizedekre visszanyúló társadalmi egyenlőtlenségeket eredményező és az amerikai társadalomban mélyen gyökerező faji előítélet ellen. Ilyen körülmények között új lenületet kapott idén a törvényjavaslat, amely nemzeti ünneppé nyilvánította június 19-ét, amelyet végül a Képviselőház 415-14 arányban, míg a Szenátus egyhangúan szavazott meg.
A Fehér Ház a nemzeti ünnep hivatalos bejelentésében megfogalmazza, hogy a június 19-én az Egyesült Államok elkötelezi magát a méltányosság, az egyenlőség, és az igazságosság mellett, és megünnepeli a küzdelem, a bátorság és a remény évszázadait.
