Április 1-jén ült össze hivatalosan először Joe Biden elnök kabinetje. Annak ellenére, hogy csak az első pár perc volt nyilvános a sajtó számára, az elnök összefoglalta mi lesz az ülés fő témája, és hogy milyen fő feladatok várnak a kabinet tagokra az ülést követően.
A találkozóra személyesen került sor a Fehér Ház Keleti Szobájában, ahol elegendő hely áll rendelkezésre ahhoz, hogy a megbeszélésen résztvevők a maszkviselés mellett a közösségi távolságtartás szabályait is betartsák. Az elnök nyitó mondataiban büszkén nyugtázta kabinetje sokszínűségét, és hozzátette, hogy kampányígéretének is eleget téve, olyan embereket választott maga mellé, akik képviselik az Egyesült Államok teljes társadalmát. Az elnök többek között kinevezte az első afroamerikai védelmi minisztert (Lloyd Austin); az első nyíltan meleg kabinet tagot, aki egyben a közlekedési miniszer szerepét tölti be (Pete Buttigieg); és az első őslakos amerikai minisztert és egyben belügyminisztert (Deb Halaand). Természetesen nem lehet kihagyni a sorból az első női alelnököt sem, Kamala Harrist, aki jamaikai és indiai felmenőkkel rendelkezik. Számára nem új az „első” jelző, hiszen Harris volt az első afroamerikai és ázsiai származású nő, aki kerületi-, majd főügyészként dolgozott Kaliforniában, illetve ő volt az első ázsiai-amerikai szenátor is. Az Egyesült Államok történelme során sosem volt még ennyi nő és kisebbségi kabinet tag – ezzel vélhetően a kormány az inkluzivitást támogató célkitűzéseinek erősítésére törekedett.
A találkozóra egy nappal az után került sor, hogy az elnök nyilvánosságra hozta ambiciózus fejlesztési javaslatát, amelyben fő szerepet kapott az infrastruktúrafejlesztés és a gazdasági újraindítást ösztönző program. Ennek kapcsán az elnök külön kérte a közlekedési, energiaügyi, lakásügyi és városfejlesztési, munkaügyi és kereskedelmi minisztereket, hogy vállaljanak hangsúlyosabb szerepet a javaslat népszerűsítésében. Szintén felhívta az összes kabinet tag figyelmét arra, hogy a javaslat népszerűsítése kapcsán tartsák szem előtt a januári Made in America elnöki rendeletet, amely azt hivatott elérni (a társasági adó 21%-ról 28% -ra emelésével), hogy a kormány az adófizetők pénzét hazai termékekre, vállalatokra és alkalmazottakra fordítsa. A republikánus politikusok jelenleg ellenzik az elnök fejlesztési javaslatát, így ha a demokraták szeretnének valamilyen szintű együttműködést elérni, akkor várhatóan valamennyit változtatniuk kell a terven. Az Associated Press értesülései szerint, a kabinetülések célja az, hogy a tagok tájékoztatást kapjanak a főbb feladatokról, illetve hogy azokhoz egyetértésben, közös céllal álljanak neki – tehát ilyenkor már nem a politikai célmeghatározásokról szóló viták folynak. Szintén fontos, hogy ilyenkor a kabinet tagoknak lehetőségük van személyesen egyeztetni, hiszen mindennapi munkájuk során erre nem feltétlenül kerül sor. A komolyabb megbeszélések és viták inkább kisebb csoportokban zajlanak, ahol csak az adott témában érintett kabinet tagok vesznek részt.