Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Smrcz Ádám

Mi a manipuláció?

Kísérlet a manipuláció filozófiai elméletének kidolgozására.

Smrcz Ádám 2025.07.04.
Schvéd Brigitta

„Digitális eszmetörténet”

Mit kínálhat a Reception Reader az eszmetörténészek számára?

Schvéd Brigitta 2025.06.24.
Dobos Gábor

Tényleg jó dolog a helyi autonómia?

A decentralizáció és az autonóm helyi kormányzás nem csupán elméleti ideál, hanem valódi eszköz.

Dobos Gábor 2025.06.18.
Pócza Kálmán

Piszkos kezek és keresztény politika

Mit kezdjünk az erkölcsi kompromisszumokkal egy tragikus világban?

Pócza Kálmán 2025.06.13.
Nyirkos Tamás

Hány istent bír el a politika?

Ragnar Bergem új kötete a monoteizmus és a politika összefüggéséről. Recenzió.

Nyirkos Tamás 2025.06.03.
FRONTIER BLOG
Sándor Lénárd
Sándor Lénárd
tudományos munkatárs, NKE Amerika Kutatóintézet
  • 2020.12.30.
  • 2020.12.30.

Új egyensúly vagy új konfliktus: Karlsruhe mérföldkő jelentőségű döntése 2020-ban

Blutman László Red Signal from Karlsruhe: Towards a New Equilibrium or New Level of Conflict? című tanulmányának recenziója

A 2020-as év európai jogéletének egyik legnagyobb súlyú és egyúttal legnagyobb port kavart döntését a német alkotmánybíróság májusban hozta meg az Európai Központi Bank (EKB) állampapír-vásárlási programjával összefüggésben. Lényegében alkotmányos kontrollt gyakorolva az uniós intézmények hatáskörét illetően a taláros testület – a fennállás során első ízben – azt mondta ki, hogy mind az EKB, mind pedig az Európai Bíróság (EUB) hatáskörén túllépve (ultra vires) járt el. Az alkotmánybírósági döntés túlnyomórészt az integrációs fejlődést és az uniós jog elsőbbségét féltő heves kritikai fogadtatásában részesült. Ettől eltérő megközelítésből szemléli a kérdést Blutman László jogászprofesszor Red Signal from Karlsruhe: Towards a New Equilibrium or New Level of Conflict? című tanulmánya. A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet által gondozott Central European Journal of Comparative Law című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány a német alkotmánybírósági döntést a nemzeti alkotmányok és az európai jog kapcsolatának kontextusába helyezve és a nemzeti alkotmánybíróságok nézőpontjából törekszik megérteni.

Ennek megfelelően a tanulmány elsőként felidézi, hogy a vitatott döntés valójában egy régi ellentét hozott ismét felszínre, amelyben az egyik tábor az uniós jog elsőbbségét, valamint azt hangoztatja, hogy az EUB-t illeti meg az utolsó szó joga, miközben a másik tábor az EU-t megillető hatáskörök átruházott jellegére, valamint a demokratikus legitimáció követelményére emlékeztet. Mindezt összefüggésbe helyezve, a szerző olvasatában a nemzeti alkotmányok és az uniós jogrend kapcsolatát övezően két érzékeny pont okoz gyakorlati dilemmákat. Egyfelől az a dilemma, hogy ellenőrizhető-e az EU hatáskörgyakorlása. Ez a kérdés azért rendkívül jelentős, mert az uniós hatásköröknek az alapító szerződésekben rögzített megfogalmazása sok esetben homályos és annak pontos határvonalai csak utólag a hatáskörök gyakorlásának folyamatában kristályosodik ki. Bár ebben a kérdésben jellemzően ugyan az EUB mondja ki a végső szót, a nemzeti alkotmánybíróságok sem maradnak érdektelen szemlélők. Másfelől a nemzeti alkotmányok és az uniós jog kapcsolatát érintő további dilemma a szupremácia kérdése. Az EUB évtizedek óta azt az egyszerű tételt hirdeti, hogy az uniós jog elsőbbsége a nemzeti alkotmányokra is kiterjed. Ezzel szemben azonban az át nem ruházható szuverenitás őreként eljáró alkotmánybíróságok számára az alkotmányok védelme élvez elsőbbséget, amely ráadásul – az alapító szerződésekhez hasonlóan – általában nem biztosít elsőbbséget az uniós jog javára. A két nézőpontból tehát két különböző kép sejlik fel: az egyik szerint az EU egy szövetségi államrendszer irányába, míg a másik értelmezésében szuverén államok együttműködésén alapuló nemzetközi szervezet irányába gravitál. Ez utóbbi felfogás „alkotmányos tolerancia” tanúsítását kívánja meg az EU-tól, minthogy a tagállamok alkotmányai a szuverenitás legalapvetőbb megtestesítői. Éppen ezért kulcsjelentőségű kérdés, hogy az alkotmánybíróságok milyen kontrollt gyakorolnak az uniós hatáskörgyakorlás és az uniós jog felett. A tanulmány e körben idézi fel, hogy már az integráció korai szakaszában megjelentek nemzeti alkotmányjog uniós jogot korlátozó doktrínái, ugyanakkor az alkotmánybíróságok ezen a téren eddig inkább visszafogottnak mutatkoztak, és puhább megoldások alkalmazására törekedtek.

Nem a német alkotmánybíróság májusi döntése volt az első olyan döntés, amely az EUB hatáskörének túllépését állapította meg, ugyanakkor a tanulmány értékelése szerint a súlyánál fogva és az őt övező közérdeklődésre figyelemmel mégis kilóg a sorból. Egyfelől modellként szolgálhat a többi alkotmánybíróság eljárása számára, másfelől pedig – teljes érthető módon – nagyobb pontosságra ösztönözheti az uniós intézmények hatáskörgyakorlását. Másfelől pedig ráirányítja a figyelmet az uniós jogrend alapvető strukturális feszültségeire. Ez a feszültség abból fakad, hogy a tagállamok szuverenitásával áll szemben az uniós jogalkotás (főszabály szerinti) többségi elve, az uniós jog abszolút elsőbbségének teóriája, valamint az EUB uniós jogot és az uniós intézmények hatásköreit érintő értelemzési monopóliuma. Mindez nemcsak az uniós és tagállami hatáskörök elhatárolásában idéz elő konfliktusokat, hanem egyúttal az EUB és a nemzeti alkotmánybíróságok között is ellentétekhez vezet. Ezeknek a konfliktusoknak feloldására és kellő egyensúly fellelésére csak abban az esetben mutatkozik lehetőség, ha rendelkezésre állnak azok a fórumok és eljárások, amelyeknek a keretei között a tagállamok felvethetik a lényegi alkotmányos aggályaikat. A tanulmány három ilyen alapvető fórumot azonosít: az uniós jogalkotási eljárásban az Európai Tanács, a bírósági vitarendezésben az EUB, valamint a tagállamok alkotmányossági felülvizsgálatára jogosult bírói fórumok. Ha a politikai döntéshozatal során egy tagállam lényeges alkotmányos érdekei sérülnek, akkor elviekben lehetősége van arra, hogy ezeket az alapvető érdekeit az EUB előtt megvédje. A gyakorlatban ugyanakkor az EUB közel sem tekinthető nagyvonalúnak a tagállami érdekek megóvása terén. Az erőteljes integrációs törekvésekkel szemben a tagállamok lényeges alkotmányos érdekeinek és szuverenitásának megóvása érdekében ezért – más egyéb fórum híján – a tagállami alkotmányjogi felülvizsgálat szükségesnek mutatkozik. Mindez nem igazolja az uniós jog megsértését, ugyanakkor világosan jelzi az uniós együttműködés határait.

Ezek alapján a tanulmány következtetése szerint az uniós jog – kivételes és korlátozott – alkotmányossági felülvizsgálata szükséges az integráció sodrása és a tagállamok szuverenitása közötti egyensúly megóvásához. Az alkotmányos tolerancia önmegtartóztatást kíván az EUB-től a tagállamok alkotmányos rendszereinek védelme érdekében, míg az alkotmányossági felülvizsgálat lehetősége végső eszköz az alkotmánybíróságok kezében. Egy ilyen tagállami felülvizsgálat tehát fontos záloga a többszintű európai együttműködésnek.

Blutman László, Red Signal from Karlsruhe: Towards a New Equilibrium or New Level of Conflict? Central Central European Journal of Comparative Law’s Issue 2 of 2020.

Témakörök: Blutman László, Európai Központi Bank, Európai Unió Bírósága, recenzió
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT