Az Egyesült Államokban ahhoz, hogy egy állampolgár leadhassa a szavazatát, elsősorban regisztrálnia kell magát. Az ország 49 államában regisztrációhoz kötött a szavazáshoz való engedély (Észak-Dakota kivételével), amelyet eddig legtöbbször személyesen intéztek el a lakosok, azonban a járványhelyzet miatt erre most nem volt lehetőség. Azonban nemcsak a regisztráció az, ami gátat szabhat a szavazás kapcsán, hanem az úgynevezett választói személyazonosságot ellenőrző törvények (voter ID laws) is.
Mivel az Egyesült Államokban a lakosok nem rendelkeznek olyan egységes irattal, amely igazolni tudja a személyazonosságukat (mint amilyen például Magyarországon a személyigazolvány és a lakcímkártya), így a választói személyazonosságot ellenőrző törvények államonként eltérőek lehetnek, amely azt jelenti, hogy az elfogadható személyazonosságot igazoló iratok is államonként mást jelenthetnek.
Ezekről a törvényekről általánosan a liberális és konzervatív oldal elég eltérően vélekedik. Míg a konzervatívok általánosan úgy vélik: ezek a törvények szükségesek ahhoz, hogy a választói csalásokat megelőzzék, addig a liberális oldal inkább úgy véli, hogy ezek a törvények megfosztják a szavazáshoz való joguktól az alacsony jövedelemmel rendelkező személyeket, az idős, illetve a kisebbségi szavazókat, akiknek nem rendelkeznek a személyazonosságot igazoló iratokkal, illetve a beszerzésük nehéz vagy költséges lehet. A törvény által általában előírt elfogadható személyazonosságot igazoló iratok lehetnek például: a hatóság által kiállított fénykép, jogosítvány, saját névre szóló közüzemi számla, vagy akár a születési anyakönyvi kivonat. Ezek közül némelyeket egyszerűbb lehet beszerezni, míg egyes iratok megszerzése már nehezebb lehet bizonyos csoportok számára – ezek a nehézségek lehetnek utazási/mobilitási korlátok (pl. a hatósági iroda felkeresése, amely olykor több órás utazást igényelhet) vagy anyagi problémák (egyes államokban a születési anyakönyvi kivonat kikérése akár 25 dollárba is kerülhet).
A választói személyazonosságot ellenőrző törvények 2006 óta léteznek, és először Indiana államban vezették be. A törvények több-kevesebb sikerrel működnek, azonban egy-egy törvény esetenként aránytalanul nehézzé teszi a szavazást bizonyos állampolgárok számára. 2020 áprilisában Kentucky államban új választói személyazonosságot ellenőrző törvény lépett hatályba, amely alapján a szavazók számára hatóság által kiállított fénykép szükséges ahhoz, hogy szavazni tudjanak. Jelenleg azonban a koronavírus-járvány miatt az összes olyan iroda bezárt, ahol ki tudnák állítani ezeket az igazolványokat. Ez a rosszul időzített szabályozás most a tanulókat, az alacsony jövedelemmel rendelkező személyeket, illetve a kisebbségi csoportokat érinti hátrányosan, mert általánosan ezek azok a csoportok, akik nem rendelkeznek fényképes igazolvánnyal (pl. jogosítvánnyal).
Vajon milyen gyakorisággal döntenek úgy a szavazók, hogy a választói személyazonosságot ellenőrző törvények miatt nem szavaznak? Erre a kérdésre elég nehéz pontos felméréssel válaszolni, azonban a legmegbízhatóbb becslések arra utalnak, hogy a törvények nem befolyásolják olyan nagymértékben a részvételi arányt, hogy a választási eredményeket befolyásolják. Itt szintén fontos lehet viszont megemlíteni azt, hogy milyen gyakran fordulnak elő csalások a választói személyazonosság kapcsán. Általában véve kijelenthető, hogy ez sem gyakori jelenség – például az 2016-os elnökválasztás során mindössze négy dokumentált esetet sikerült összesítenie a The Washington Post tudósítójának.
Összességében a választói személyazonosságot ellenőrző törvények szigorítása nem indokolt, mivel egy olyan jelenséget kellene megakadályozniuk, amely nem jelent veszélyt a választások legitimitására nézve. Az eltörlésük sem indokolt, hiszen annak ellenére, hogy nem gyakoriak a választási csalások, még valós veszélyforrást jelentenek. A National Review szerint a nem szigorú választói személyazonosságot ellenőrző törvények (non-strict voter ID laws) bevezetése lenne a legalkalmasabb gyakorlat. Ez alatt az értendő, hogy a törvények megengedőbbek lennének, azaz nem feltétlenül zárnák ki a szavazás lehetőségét, ha a törvény által előírt követelmények nem teljesülnek, mint például Michigan és Florida államokban. Michiganban a törvény szerint a személyazonosságot igazoló okmánnyal nem rendelkező személyeknek eskü alatti nyilatkozatot (affidavit) kell tenniük személyazonosságukról, míg Floridában azt ellenőrzik le, hogy a szavazó aláírása megegyezik-e a regisztrációs űrlapon leadott aláírással. Ezek a megoldások megelőzik azt, hogy bizonyos csoportok ne legyenek megfosztva a szavazati joguktól, ugyanakkor megelőzik a csalási kísérleteket is.
Források:
Propublica: Everything You’ve Ever Wanted to Know About Voter ID Laws
Fivethirtyeight: What We Know About Voter ID Laws
National Review: The Case for ‘Non-Strict’ Voter ID
Vox: Kentucky just made it harder to vote during a pandemic
The Washington Post: There have been just four documented cases of voter fraud in the 2016 election
A címlap illusztráció: The Federalist Society, Do Voter ID Laws Burden Voters? [POLICYbrief] (https://www.youtube.com/watch?v=5w-fPQtmq6g)
