Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Miszlivetz Áron

Újra fellángoló határmenti villongások

Közös megoldásokkal mindkét ország többet nyerhetne.

Miszlivetz Áron 2023.05.30.
Csizmazia Gábor

Megosztott amerikai konzervatív erőtér

Két évtizede külpolitikai útkeresésben van a Republikánus Párt.

Csizmazia Gábor 2023.03.27.
Miszlivetz Áron

Szóbeli közeledés a Belgrád-Pristina párbeszéd keretében?

Lépéshátrányba került az Európai Unió.

Miszlivetz Áron 2023.03.27.
Markovics Milán Mór

Hidegháborús szerzetesek Délkelet-Ázsiában

Elemzés a buddhizmus és az USA kapcsolatának hátteréről.

Markovics Milán Mór 2023.03.02.
Máthé Réka Zsuzsánna

Tárgyalnak a G20 országai

Nincs szükség egy második hidegháborúra.

Máthé Réka Zsuzsánna 2022.11.16.
FRONTIER BLOG
Örlős László
Örlős László
tudományos munkatárs, NKE Amerika Kutatóintézet
  • 2020.06.26.
  • 2020.06.26.

Mexikói felállás a Nyugat-Balkánon (1. rész)

Örlős László, Benedek Gábor (vezető nemzetközi tanácsadó, Nyugat-balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft.)

Hollywoodi filmek jól ismert zsánere a „mexikói felállás”, amikor a főszereplő és ellenségei egymás fejéhez pisztolyt szegezve tartják sakkban egymást. Mindenki lélegzetvisszafojtva várja a patthelyzet feloldását, amit vagy külső hatás old meg, vagy a főhős ügyessége révén kerül ki győztesen a kutyaszorítóból. A Nyugat-Balkánon mostanra kialakult helyzetet sok tekintetben jól jellemzi a fenti szituáció. Kérdés, hogy kiket látunk valójában a vásznon: a régió sokat szenvedett országait, vagy inkább a mögöttük álló nagyhatalmakat? A témát éppen a daytoni megállapodás 25. évfordulójának évében tekintjük át az amerikai külpolitika perspektívájából. A háborús konfliktus lezárásának két és fél évtizedes távlatából is látjuk, hogy a nem is olyan régmúlt mély sebeket hagyott ugyan, de a térség integrációs ambíciói, valamint az azzal kapcsolatos kihívások egy közös fejlődési pályát jelentenek, amely részben széttartó érdekek megléte ellenére is egyre inkább közelíti egymáshoz a régió országait.

A Balkán földrajzi és kultúrföldrajzi adottságai miatt az ismert történelem óta klasszikus ütközőzónának számít. A régió országai Jugoszlávia széthullásától kezdve folyamatos változásban vannak: határaik többször változtak, új országok jöttek létre és elnevezésük is többször módosult. A Nyugat-Balkán napjainkban is a világ kisebb-nagyobb befolyású szereplői által aktívan érintett befolyási övezet.

A régióban a korábbi évek erőteljes növekedése kedvező makrogazdasági környezetet teremtett 2019-re, azonban az országok gazdasága nyitott és szerkezetükből adódóan nagy mértékben ki vannak téve a világgazdasági folyamatoknak. A korábbi évek gazdasági bővülése részben a növekvő külső keresleten, részben a belső ösztönzőkkel is erőteljesen támogatott belső fogyasztáson alapult. Kérdéses, hogy a járvány gazdasági hatásait mennyire tudják majd ellensúlyozni a kormányok, ugyanis a korábbi évek expanzív gazdaságpolitikája a költségvetési eszköztár és mozgástér kimerülésével, a fizetési mérleg nagymértékű romlásával járt. A fogyasztás szintjének fenntarthatósága már a járvány előtt is kérdéses volt, ugyanis az javarészt a lakosság gyors ütemű eladósodásán és fiskális ösztönzőkön alapult. A járvány gazdasági hatásait egyelőre nehéz felmérni. Az IMF várakozásai szerint a régió országainak az idei évben jelentős, átlagosan 5%-os visszaeséssel kell számolniuk, jövőre azonban – a legfontosabb európai uniós kereskedelmi partnerek helyzetétől is függően – viszonylag gyors visszarendeződés várható.

Az Egyesült Államok a hidegháborút követően, a délszláv válsággal kezdődően egyre inkább aktív, többnyire kezdeményező szerepet visz a térségben. Stratégiai célja Oroszország regionális jelenlétének kontrollálása és visszaszorítása. Ezt politikai (klasszikus és soft power eszközök), katonai és gazdasági eszközök egymástól sokszor nem, vagy nehezen elválasztható kombinációjával teszi. Politikai téren az Egyesült Államok az érdekeit elsődlegesen az országok nyugati (intézményi) integrációján keresztül igyekszik biztosítani, amely főleg a NATO és az Európai Unió regionális bővítésének aktív előmozdításában és támogatásában nyilvánul meg. Az Egyesült Államok vezetésével a NATO mostanra az egész Balkán domináns katonai szövetsége lett, regionális viszonylatban meghatározó katonai jelenléttel (Koszovóban található a régió egyik legnagyobb amerikai bázisa, továbbá friss fejlemény, hogy Észak-Macedónia néhány hónapja, a világjárvány kellős közepén szép csendben vált a katonai szövetség tagjává).

A nyugati gazdasági és katonai szövetségi rendszerekből mostanra kimaradó országok (Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Szerbia) integrációja nem véletlenül húzódik hosszú évek óta. Szerbiával a középpontban mindegyik országnak komoly területi vitái vannak egy vagy több szomszédjával, Koszovó esetében tovább nehezíti az ügyet az univerzális elismerés hiánya. Látható, hogy a képlet középpontjában Szerbia áll, a háttérben pedig időről-időre hol halványabban, hol erősebben, de kirajzolódik Oroszország kontúrja is.

A külsőségek terén 2019-ben a korábbinál is intenzívebbé vált az amerikai jelenlét a Nyugat-Balkánon, amikor Trump elnök kinevezte Matthew Palmert a Nyugat-Balkánért felelős különleges megbízotti posztra, majd – némi értetlenséget okozva – Richard Grenellt, a Koszovó és Szerbia közötti párbeszédért felelős követet is. Előbbi feladata az amerikai jelenlét megerősítése és a Nyugat-Balkán országainak nyugati integrációja, utóbbi kinevezett pedig speciálisan a koszovói-szerb tárgyalások előmozdításáért felel. A közelmúlt sikereit követően (Észak-Macedónia és Montenegró NATO-tagsága) mindkét követ komoly, egymással összefüggő kihívásokkal néz szembe.

Koszovó és Szerbia között az eredendően rossz viszony 2018 őszén tovább romlott, amikor Szerbia megakadályozta Koszovó Interpol-taggá válását, az pedig erre válaszul 100%-os büntetővámot vetett ki minden boszniai és szerb termékre. A szinte ellenséges viszony azóta sem változott sokat. A két ország között további folyamatos feszültséget okoz az Észak-Koszovóban idegen testként létező szerb többségű terület kormányzása. Az itteni településeken sok esetben párhuzamosan létezik egymás mellett a koszovói és a szerb államigazgatás.

(A cikk 2. része itt olvasható.)

Témakörök: Koszovó, külpolitika, Nyugat-Balkán, Szerbia, USA
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT