Jogalkotás Amerikában a koronavírus-járvány idején
Nemzeti vészhelyzetet hirdetett ki Donald Trump amerikai elnök a koronavírus-járvány kapcsán. Donald Trump, a Nemzeti Vészhelyzeti Törvényre (National Emergencies Act) hivatkozva, amely széles hatáskört ruház az elnökre, többek között elrendelheti bizonyos törvények felfüggesztését. Az elnök felügyelete alatt álló Igazságügyi Minisztérium (Department of Justice) a nemzeti vészhelyzet kihirdetését követően felkérte a Kongresszust vészhelyzeti hatásköreik bővítésére. A javaslat többek között kiterjedt arra is, hogy a főügyész, Bill Barr utasíthatta volna bármely kerületi bíróságot arra, hogy függesszék fel az eljárásokat, amely következménye határozatlan idejű, tárgyalás nélküli őrizetbevételeket eredményezett volna.
A hírrel azért is foglalkozott több portál, mert az Igazságügyi Minisztérium kérése felfüggeszthette volna a Habeas Corpus jogelvet, amely az Egyesült Államokban alkotmányos jognak számít. Ez a jog garantálja, hogy a letartóztatást követően minden személyt bíróság elé kell állítani meghatározott időn belül. Az Amerikai Alkotmány első cikkelyének kilencedik szakasza értelmében ez a jogelv csak lázadás, vagy ellenséges támadás esetén, a köz biztonsága érdekében függeszthető fel.
A The Hill értesülései szerint, az Igazságügyi Minisztérium javaslatát követően mindkét párttól érkezett panasz. Többen (leginkább Donald Trump elnök ellenlábasai) aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a javaslat valójában csak egy hatáskörtúllépési kísérlet volt, amely lehetőséget adott volna az elnöknek ellentmondásos politikai döntések egyoldalú meghozatalára. A Republikánus Párt tagja, Rand Paul – Kentucky állam küldötte az Amerikai Egyesült Államok Szenátusában –, arra hívta fel követői figyelmét a Twitter-en, hogy az Igazságügyi Minisztérium javaslata a szabadságjogok halálához vezetne. A cikk írója kiemeli továbbá, hogy véleménye szerint a büntetőeljárások felfüggesztése nincs összefüggésben a vírus terjedésének megállításával. A társadalmi távolságtartás érdekében a modern technológia segítségével lebonyolított tárgyalások lehetőségét ajánlja fel lehetséges opcióként. Ezzel ellentétben a Politico értesülése szerint, a meghallgatások videó közvetítés általi levezetése szintén polgári szabadságjogokat fenyegethet, amennyiben a vádlott nem járul ehhez hozzá. Ez később fontos szerepet kapott a Kongresszus által meghozott törvényben.
A National Review azonban úgy véli, hogy a heves reakciókat nem előzte meg teljes körültekintés. A cikk elsősorban tisztázza, hogy az Igazságügyi Minisztérium a Kongresszus kérésére tett javaslatot annak érdekében, hogy mozgásteret adjon a bírók számára a megfelelő jogi eljárások (due process) határidejeinek kezelésére, amely kérdésessé válhat a vírus terjedésének megakadályozására szánt intézkedések mellett. Ezt az álláspontot erősítette meg a Twitter-en az Igazságügyi Minisztérium szóvivője, Kerri Kupec. Kupec továbbá elmondta, hogy a javaslat elfogadása ahhoz járulna hozzá, hogy az igazságszolgáltatási rendszer harmonizálni tudja azokat a döntéseket, amelyeket a bíróságok alkalmi alapon már így is meghoztak a vészhelyzet miatt. Kitért annak a veszélyére is, hogy a bíróságok bezártával nem lehet majd eljárást indítani bizonyos bűncselekmények kapcsán, mert azok elévülhetnek, illetve annak a lehetősége is fennáll, hogy egy letartóztatott veszélyes bűnözőt az időbeli korlátozás miatt a bíróságnak szabadon kell engednie. Kupec utolsó mondataiban hangsúlyozta, hogy a javaslat a bírókra ruházna bizonyos hatásköröket, nem pedig az elnökre.
A nemzeti vészhelyzet kapcsán mindkét nézőpont valós alapokra helyezte aggodalmait és érveit. Azonban a Kongresszus által elfogadott törvény valahol a két oldal között alkotta meg az új jogszabályt. Március 31-én a Politico értesülései alapján, a Kongresszus által elfogadott CARES jogszabály értelmében a bíróságok az alperes jóváhagyását fogják igényelni bármilyen, audio vagy videó formátumban folytatott büntetőjogi meghallgatás előtt, illetve a törvény további lehetőségeket teremt a virtuális térben. Ezek magukban foglalják a meghallgatásokat, büntetések kiszabását szabálysértések és súlyos bűncselekmények esetén is. Azonban a Kongresszus nem fogadta el az Igazságügyi Minisztérium ajánlását, amely szerint a letartóztatott személyeket határozatlan ideig lehetne meghallgatás nélkül fogva tartani. Az új törvény egyik rendelkezése, amely felhatalmazza a szövetségi börtönöket arra, hogy a fogvatartottakat házi őrizetbe helyezzék, azonban ugyanolyan formában került elfogadásra, ahogyan azt az Igazságügyi Minisztérium ajánlotta. Ez a rendelkezés a börtönök zsúfoltságát érdekelt csökkenteni, továbbá szem előtt tartja azt is, hogy elszigeteljék azokat a megfertőződés lehetőségétől, akikre a vírus jelenleg a legnagyobb kockázatot jelenti.
Az egyetértések természetesen kevésbé szolgálnak hírértékkel az amerikai sajtó számára, így a félinformációkra adott azonnali reakciók sokkal inkább érdekesnek tűntek ebben a témában az elmúlt hét folyamán. A nemzeti vészhelyzet várhatóan további jogi kérdéseket fog felvetni Amerikában, feltehetően azért, mert a vírus terjedését megakadályozó intézkedések sokszor beleütköznek a mindennapi gyakorlatokba.
Források:
CNN: Justice Department defends ’emergency powers’ request during coronavirus outbreak
National Review: Law Enforcement in a Time of Crisis
Politico: DOJ seeks new emergency powers amid coronavirus pandemic
Politico: Stimulus bill contains watered-down Justice Dept. wish list
Reuters: Explainer: Trump has little power to restart U.S. economy
The Hill: COVID-19, Bill Barr and the American authoritarian tradition
