Ahogyan az első részben már megfogalmaztuk, Alshammari és szerzőtársai az állampolgárok m-kormányzat használatának befogadásával kapcsolatos kutatásának eredményét ismertetjük. Az első részében ismertettük az m-kormányzat fogalmát, felhasználásának lehetőségeit, a folytatásban pedig bemutatjuk a használattal kapcsolatos attitűdöt, illetve az annak mérésére létrehozott elméleti modellt.
A szerzők az elméleti modellt az ECM (error correction model) alapján dolgozták ki, továbbá az információs rendszerek sikerességi modelljének (information systems success model) néhány aspektusát is felhasználták. De mik is azok a faktorok, melyek ez alapján az m-kormányzat használattal kapcsolatos attitűdöt meghatározzák?
Észlelt hasznosság
Az észlelt hasznosság alatt az értjük, hogy a felhasználók milyen mértékben hiszik, hogy egy rendszer használata javítja a teljesítményüket (Davis et al.,1989). Empirikus tanulmányok kimutatták, hogy az észlelt hasznosság nemcsak az információs rendszerek elfogadását, hanem azok folyamatos használatát is befolyásolja. (Bhattacherjee, 2001; Davis et al., 1989). Bhattacherjee (2001) szerint az észlelt hasznosság a legerősebb tényező a felhasználók elégedettségének meghatározásában.
Információ minősége
Az információ minősége az alapján határozható meg, hogy a rendszer által szolgáltatott információ mennyire felel meg az egyes felhasználó igényeinek (Chang et al., 2005). Az információminőség-konstrukciót információs rendszerek sikerességi modell (Delone & McLean, 2003) adaptálták szerzők az m-kormányzati információ minősége és a polgárok elégedettsége közötti kapcsolat vizsgálata érdekében. Számos tanulmány foglalkozott az információ minősége és az elégedettség közötti kapcsolattal {pl.: mobil banki szolgáltatások (Chung & Kwon, 2009)}, és ezek mindegyike szignifikáns összefüggést talált.
Szolgáltatás minősége
A szolgáltatás minősége a szolgáltatás nyújtás módjának kiválóságával határozható meg (Parasuraman et al., 1985), amely különböző kontextusokban pozitív hatással van az elégedettségre. Lin (2007) vizsgálata alapján a szolgáltatás minősége jelentős hatással az elektronikus tanulás további használata kapcsán az elégedettségre.
Rendszer minősége
A(z információs) rendszer minősége úgy definiálható, hogy a rendszer funkciói milyen mértékben tanulhatók meg és használhatók minél kevesebb hibával (Chen et al., 2013). Delone és McLean (2003) szerint a magas rendszerminőség nagyobb elégedettséghez vezet. Számos tanulmány vizsgálta empirikusan a rendszerminőség és az elégedettség közötti kapcsolatot, és arra a következtetésre jutottak, hogy a rendszer minősége pozitív kapcsolatban áll az elégedettséggel {pl.: online közösségek (Apostolou et al., 2017)}.
Megerősítés
A megerősítés az információs rendszer korábbi használatából származó kognitív meggyőződés (Bhattacherjee, 2001). Amikor a felhasználók elvárásai megerősítést nyernek, azzal együtt elégedettségük is megállítható, azonban ha azok nem igazolódnak, akkor felhagynak az információs rendszer használatával. A tanulmányok alátámasztották a megerősítés és az elégedettség közötti pozitív kapcsolatot. (Chen et al., 2013; Mettler, 2012)
Elégedettség
Az elégedettséget úgy határozható meg ezen a területen, mint a felhasználók pozitív irányultságának mértéke egy információs rendszerrel szemben (Mclean, 1992). Az elégedettség az információs rendszerek további használata iránti szándék egyik legfontosabb faktora.
Bizalom
A bizalom általában véve az információs társadalommal kapcsolatos szolgáltatásokban és különösen az m-kormányzati szolgáltatásokban létfontosságú, mivel – mint az m-kormányzati szolgáltatások esetében is – a felhasználók magánjellegű és fontos adatokat osztanak meg egymással. Az információk rendszerekbe vetett bizalom folytatási szándékokhoz vezet, pozitív hatással van rá. {pl.: az elektronikus egészségügy (Zhang et al., 2018)}
Folytatási szándékok
A folytatási szándék Alshammari és szerzőtársai által létrehozott elméleti modell függő változója, a felhasználók azon szándékára utal, hogy továbbra is használják az m-kormányzatot. Amint azt korábban tárgyaltuk, az elégedettség és a bizalom a legerősebb meghatározói a folytatási szándéknak, amely viszont az m-kormányzás sikerének legfontosabb mutatója (Bhattacherjee, 2001). A folytatási szándék megértése javíthatja a fenntartható fejlődés elérésének valószínűségét.
Összegzés
A fentiek alapján látható, hogy az m-kormányzáshoz kapcsolódó attitűd mint információs rendszerhez való hozzáállás vizsgálható, ezért a szerzők létrehoztak egy olyan elméleti modellt, amely több szempontból vizsgálja az m-kormányzás használatát és az ahhoz kapcsolódó állampolgári viselkedést. Jól látható, hogy az elégedettség, bizalom, illetve az észlelt hasznosság meghatározzák az m-kormányzáshoz kapcsolódó felhasználók általi hosszú távú alkalmazási szándékot.
A blogposzt a TKP2021-NKTA-51 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Felhasznált irodalom
Alshammari, T., Messom, C., & Cheung, Y. (2021). M-government continuance intentions: an instrument development and validation. Information Technology for Development, 28(2), 1–21. https://doi.org/10.1080/02681102.2021.1928589
Apostolou, B., Bélanger, F., & Schaupp, L. C. (2017). Online communities: Satisfaction and continued use intention. Information Research, 22(4), 1–27. http://informationr.net/ir/22-4/paper774.html
Bhattacherjee, A. (2001). Understanding information systems continuance: An expectation-confirmation model. MIS Quarterly, 25(3), 351–370. https://doi.org/10.2307/3250921
Chang, I.-C., Li, Y.-C., Hung, W.-F., & Hwang, H.-G. (2005). An empirical study on the impact of quality antecedents on tax payers’ acceptance of Internet tax-filing systems. Government Information Quarterly, 22(3), 389–410. https://doi.org/10.1016/j.giq.2005.05.002
Chen, S.-C., Liu, M.-L., & Lin, C.-P. (2013). Integrating technology readiness into the expectation–confirmation model: An empirical study of mobile services. Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking, 16(8), 604–612. https://doi.org/ 10.1089/cyber.2012.0606
Chung, N., & Kwon, S. J. (2009). Effect of trust level on mobile banking satisfaction: A multi-group analysis of information system success instruments. Behaviour & Information Technology, 28(6), 549–562. https://doi.org/10.1080/ 01449290802506562
Davis, F. D., Bagozzi, R. P., & Warshaw, P. R. (1989). User acceptance of computer technology: A comparison of two theoretical models. MIS Quarterly, 35(8), 982–1003. http://www.jstor.org/stable/2632151
Delone, W. H., & McLean, E. R. (2003). The DeLone and McLean model of information systems success: A ten-year update. Journal of Management Information Systems, 19(4), 9–30. https://doi.org/10.1080/07421222.2003.11045748
Lin, H.-F. (2007). Measuring online learning systems success: Applying the updated DeLone and McLean model. Cyberpsychology & Behavior, 10(6), 817–820. https://doi.org/10.1089/cpb.2007.9948
Mclean, E. R. (1992). Promoting information system success: The respective roles of user participation and user involvement. Journal of Information Technology Management, 3(1), 1–12. http://jitm.ubalt.edu/III-1/JITM%20Vol%20III% 20No.1-1.pdf
Mettler, T. (2012, December 16–19). Post-acceptance of electronic medical records: Evidence from a longitudinal field study. 33rd international conference on Information Systems, Orlando, USA.
Parasuraman, A., Zeithaml, V. A., & Berry, L. L. (1985). A conceptual model of service quality and its implications for future research. Journal of Marketing, 49(4), 41–50. https://doi.org/10.1177/002224298504900403
Zhang, X., Yan, X., Cao, X., Sun, Y., Chen, H., & She, J. (2018). The role of perceived e-health literacy in users’ continuance intention to use mobile healthcare applications: An exploratory empirical study in China. Information Technology for Development, 24(2), 198–223. https://doi.org/10.1080/02681102.2017.1283286
Trimi, S., & Sheng, H. (2008). Emerging trends in M-government. Communications of the ACM, 51(5), 53–58. https://doi.org/10.1145/1342327.1342338
Wang, C., Teo, T. S., & Liu, L. (2020). Perceived value and continuance intention in mobile government service in China. Telematics and Informatics, 48, 101348. https://doi.org/10.1016/j.tele.2020.101348
