A XXI. század technikai fejlődését követi a rendőrség is: folyamatos fejlesztésekkel lehetővé teszi az eljárások gyorsítását és az adminisztrációs terhek csökkentését.
A rendőrség ügyintézési portálja elérhető az ugyintezes.police.hu oldalról otthonról. A portálon egyszerűen el lehet indítani a legtöbb rendőrségi ügyet, vagy a folyamatban lévőket az interneten lehet befejezni. A felmerülő költség pedig bankkártya használatával is rendezhető. A rendőrség az elektronikus ügyintézést az Ügyintézési Portál felületén elérhető online kitölthető űrlapok (inNOVA űrlapok) segítségével teszi lehetővé.
A rendőrség ügyintézési portáljáról több ügyintézési típus (szakterület) választható:
- bűnügyi
- ellenőrzési
- gazdasági
- határrendészeti
- hatósági kirendelések
- hivatali
- hívásfogadó központ
- igazgatásrendészet
- közigazgatási per (bírósági felülvizsgálat)
- közlekedésrendészet
- közrendvédelem
A szakterületeken belül többféle űrlap található, amely kitöltésével elindítható az eljárás. A bűnügyi szakterületi ikonra lépve például a bűncselekményekkel kapcsolatos beadványok (feljelentés, indítvány, panasz, bejelentés) közül választhatunk:
A beadványra lépve a rendszer az ügyfélkapun keresztül azonosítja az állampolgárt, majd ezt követően leírhatja pl.: a feljelentés szövegét és elküldheti a kiválasztott hatóságnak.
Az állampolgárok az ügyfélkapu folyamatos fejlesztésével egyre több ügyet tudnak online intézni, ami növeli az elektronikusan rögzített digitális nyomok számát. Az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél hozzájárulása nélkül a rendőrség hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából megadhatja az ügyfél általa kezelt adatait.[1]
A rendőrség ügyintézési portálja jelentősen megkönnyítheti egyes esetekben az állampolgárok ügyintézését, azonban figyelembe kell venni, hogy sok esetben az elektronikus ügyintézés nem fogja kiváltani a személyes megjelenést a hatóságnál (a rendőrségnél).
A technikai fejlődés a rendőrség munkáját is jelentősen segíti például az igazoltatásnál, amely során a jogszabályban meghatározott esetben arcfelismerés, arcképelemzés történhet. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 29. § (4) bekezdése szerint
„…a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén – ha a személyazonosság megállapítása más módon nem biztosítható vagy hitelt érdemlően nem bizonyítható – a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottról fényképfelvétel készíthető…”
Az így „készített fényképfelvételt az erre a célra rendszeresített eszköz alkalmazásával az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben szabályozott automatizált összehasonlítás igénybevételével, az ott meghatározott szabályoknak megfelelően – személyazonosság megállapítása céljából – a helyszínen ellenőrizni lehet.”[2]
A rendőrség munkáját segíti szintén a sorozat bűncselekmények felderítése szempontjából az adatbázisokra épülő programok, például a Nova-Kajtár sorozatkereső alkalmazás. A program a MODUS OPERANDI kódszótáraira alapozva a bűncselekmények elkövetésének legfőbb kriminalisztikai jellemzőit elemzi. A programot a sorozat-bűncselekmények felismerése, a sorozat tagjainak megtalálása érdekében a rendőrségen belül fejlesztették.[3]
A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-től (NÚSZ) a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat elnevezésű projekt keretében üzembe állított Komplex Közlekedési Ellenőrző Pont által rögzített digitális adatoknak a beszerzése szintén segíti a rendőrség munkáját, mivel a hatóságok a felderítés és bizonyítás érdekében rendszeresen élnek adatszolgáltatási kérelemmel.[4]
Forrás
[1] 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól 32. § (7) bek.
[2] 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 29.§ (4a)
[3] Ipsits Csaba – Oszlánszki Sándor: Koordinált nyomozás – A (vagyon elleni) sorozat-bűncselekmények felderítése, In: Ruzsonyi Péter, Közbiztonság, Ludovika Egyetemi kiadó, Budapest, 2020., 716.
[4] Ipsits Csaba – Oszlánszki Sándor: Koordinált nyomozás – A (vagyon elleni) sorozat-bűncselekmények felderítése, In: Ruzsonyi Péter, Közbiztonság, Ludovika Egyetemi kiadó, Budapest, 2020., 723.
