Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Csepeli Réka

Francia jelentés az iszlamizmus beszivárgásáról

„A köztársasági eszme az iszlám fundamentalizmus fenyegető árnyékában.”

Csepeli Réka 2025.06.11.
Nyirkos Tamás

Hány istent bír el a politika?

Ragnar Bergem új kötete a monoteizmus és a politika összefüggéséről. Recenzió.

Nyirkos Tamás 2025.06.03.
Matuz János

A méret igenis számít! A szuverenitásban is

Drámai mértékben csökken az államok szuverenitása a XXI. században.

Matuz János 2025.06.03.
Mernyei Ákos Péter

„Verba volant, scripta manent?”

Ítéletet hozott az EU Törvényszéke Ursula von der Leyen rejtélyesen eltűnt SMS-ei ügyében.

Mernyei Ákos Péter 2025.05.29.
Zsivity Tímea

Dayton árnyékában

Szuverenitás, szankciók, stratégiai ásványkincsek.

Zsivity Tímea 2025.05.28.
CONTINUUM BLOG
Kiss Márton
Kiss Márton
vendégkutató, NKE Molnár Tamás Kutatóintézet
  • 2021.05.06.
  • 2021.05.06.

Az első világháború emlékezete Pécsen a 21. században

Pécs városa különösen sokat szenvedett az első világháború következményeitől. A fegyverszünetek megkötése után egészen 1921 augusztusáig antant–szerb megszállás alá került a település, amely hatalmas anyagi és szellemi károkat okozott. Az átmeneti időszak során több berendezkedési kísérlet is történt a trianoni békeszerződés ellenében, ezek azonban sikertelennek bizonyultak. Az élet csak 1921 után indulhatott újra, ami érezhető a katonai megemlékezések alakulásában is (Szűts, 1991).

Jame M. Mayo úgy tartja, a katonai emlékművek szerepe annyira politikai, mint amennyire az társadalmi igényből születik. A különböző épületek több módon is emlékké válhatnak: az ott végzett tevékenységekből kifolyólag (így például iskolák, kórházak esetében) vagy pedig politikai döntésből emelt emlékezeti pontként. Véleménye szerint a háborús emlékművek egyszerre válnak szakrálissá és profánná azáltal, hogy a társadalom milyen módon használja őket. Így a felhasználást követhetik mindennapi aktusok (például elsétálnak mellette), ugyanakkor ünnepségek egyaránt adhatják jelentőségüket – így ér össze a háború, az emlékmű és a hely.

Pierre Nora szerint a különböző emlékezeti helyek (lieux de mémoire-ok) összefonódása élővé teszik a történelmet, erősítve az identitást és az együttélést. Szimbolikus összetevőnek tekinthető a győztes-vesztes ellentétet, ami az állami és helyi emlékezetnek feleltethető meg. A vesztesekhez köthető emlékezeti helyek mindig érzelmekkel teljesek, amit Nora „forró emlékezetnek” nevez. Az állami (győztes) emlékezet fentről kikényszerítve jön létre – nemzeti autoritásból vagy formális testülettől fakadóan. A „Mi” pillanataink fontosak a közös identitás számára, amihez legtöbbször a történelmi tapasztalatokat használják fel. A magyar állam számára az Árpád-házi szentek bizonyultak olyan történelmi szereplőknek, akiknek emlékezete megtestesítette a középkori és a modern magyar államot egyaránt.

Felfogása szerint a különböző emlékezeti helyek (lieux de mémoire-ok) összefonódása élővé tehetik a történelmet, ezzel erősítve az identitást és az együttélést. A vesztesekhez köthető emlékezeti helyek mindig érzelmekkel teliek (forró emlékezet) – ilyenek lehetnek a hősi múlt képviselői. Az állami (győztes) emlékezet felülről kikényszerítve jön létre – nemzeti autoritásból vagy formális testülettől fakadóan. Reinhart Koselleck esszéjében a 20. század első felének háborús emlékezetét vette górcső alá, különös tekintettel azok társadalmi hatásaira. 

„Amennyiben a politikai halotti kultusz összekapcsolódik a létrehozott háborús emlékművekkel, akkor a mindenkori győztesek rendelkezhetnek felettük mindaddig, amíg nem veszítik el a hatalomgyakorlás lehetőségét. Azonban a forradalom óta a változó politikai táboroktól függetlenül is érvényes minden katonai emlékműre az egyenlőség követelménye. Ugyanaz a vizuális ismertetőjegy ível különböző alkotmányformákon át. A halál demokratizálódásának utolsó állomása a „névtelen katona” síremléke – egy mindenkiért. Szerepeljen itt néhány képi dokumentum, amely az ehhez vezető utat fölvázolja.”

(Koselleck, 2016, 43.)

Koselleck szerint a háborúról való emlékezés a halottakról való megemlékezéssel egyenlő. Különösen igaz ez egy vesztes ország esetében, akik a hatalmas véráldozatokért cserébe semmit se tudtak nyújtani – csak még több veszteséget és szenvedést. Nem meglepő fordulat, hogy bár jogi és szimbolikai különbségek nem voltak az emlékművek között, azonban a magyar esetben a háborús emlékezet többlettartalommal töltődött már a kezdetektől. 

A pécsi első világháborús emlékezeti tere

Pécsen az első világháborúra való megemlékezés a megszállás lezárulta után következhetett be. Számos helyen hoztak létre különböző emlékhelyeket a katonák tiszteletére, amelyek közül kiemelkedtek a város főterén (Széchenyi tér) lévő alkotások. A másik fontos helyszín természetesen a település köztemetője volt, ahová számos katona sírját helyezték át 1928-ban. A K. Nagy Mihály által készített hősi emlékmű mellett számos sírt is emeltek a háborúban elesettek számára. A Dunántúl 1927 áprilisi számából megtudhatjuk, hogy több mint 600 ilyen sír készült el ekkorra és további négyszázat terveztek még emelni. A cikk kiemeli, hogy ha már a háborúban egymás ellen harcoltak, legalább békére együtt lelhettek a különböző nemzetiségű katonák.  A háború emlékezeti helye azonban földrajzi értelemben túlságosan távol esett a város központjától, a köztemető ugyanis több kilométerre terült el a belvárostól a település szélén. Kiegészítésként 1933-ban emeltek egy kápolnát Szent Mihály arkangyal tiszteletére, ami temetőkápolnaként is szolgált. 

Dr. Garay Lajos megnyitó beszéde a pécsi ezredek emlékműavatásán (Forrás: Légrády, 1938)

A magyarság véráldozatára vonatkozó emlékezeti hely nem lehetett egy olyan helyen, ahol a város lakossága nem róhatta le méltóan kegyeletét, ezért új terveket kívántak elkészíteni. Erre jó alapot adott a Hősi Emléket Megörökítő Bizottság munkája, amely már a harcok idején fontos feladatnak tekintette a hősök emlékezetének ápolását. 1922-ből a Képzőművészeti Tanács Hősi Emlékműtervek Bizottsága vette át a feladatot, így a pécsi városvezetésnek volt mire alapoznia munkája során.  A Dunántúl című lap hasábjairól jól végigkövethető az új emlékmű alapításának kálváriája, ami éveken át felkorbácsolta a kedélyeket a városban 1929 és 1932 között. A folyamatos viták után végül lemondtak arról, hogy egy nagy központi emlékművet hoznak létre a város központjában, helyette más megoldáshoz folyamodtak.

A katonahősök emlékére több pénzalapot is létrehoztak az idők folyamán, amelyek segítségével nagyszabású terveket kívántak megvalósítani. Az 1920-as években kezdődött gyűjtések végén a város 1932. június 5-én avatta fel a 19-es és az 52-es pécsi ezredek domborművét a város főterén, majd később e mellé helyezték el a 8-as huszárezred emlékművét is.

A kutatás során 26 darab emlékezeti pontot sikerült lokalizálni, ahol az első világháborúra – és a hősi halottakra- utaltak. Ezeket az alábbi kategóriákba oszthatjuk. Természetesen ki kell emelnünk, hogy egyes emlékművek két, vagy akár több csoportba is beoszthatónak tűnnek. A gyűjtés során ezért a kibocsátókat – vagyis az emlékművek állítóit – helyeztük, hogy összehasonlítható csoportokat hozhassunk létre.

Pécs város első világháborús emlékezeti tereinek térképe (Forrás: a szerző szerkesztése)

1. Katonai emlékezet: különösen a Pécs belvárosában (Széchenyi tér) létrehozott katonai emlékművek tartoznak ide. A domborművek három katonai ezrednek állítottak emléket az 1930-as években: a 19-es honvéd gyalogezrednek, az 52-es pécsi gyalogezrednek és később a 8-as huszárezrednek. Mindháromról elmondható, hogy harcaikat a Monarchia összes – magyarok által érintett – hadszínterén vívták, már 1914-től egészen a 1918 novemberéig. 

2. Települések által felállított emlékezeti pontok: Pécs jelenlegi állapotában több, korábban kisebb közigazgatási egységet jelentő falvat is magába foglal. A mellékletből jól látható, hogy számos ilyen pont a város központi magjától viszonylag nagy távolságra voltak, többnyire a helyi temetők és templomok falain elhelyezve.

3. Iskolai emlékezet: Idetartoznak azok az emlékművek, melyeket különböző iskolák állítottak egykori diákjaik és tanáraik számára. Az iskolai emlékezet megszervezése két irányból egyszerre történhetett meg: egyrészt az iskola alulról építkezve hozhatott létre ilyen emlékezeti helyeket; másrészt az állam utasításokkal irányítja az intézményeket.

4. Társadalmi csoportok, egyesületek emlékei: Közös érdeklődés, foglalkozás vagy társadalmi szerepet betöltő egyénekre vonatkozó emlékművek. Idetartozik például a pécsi jogászokra való megemlékezés, a turistaházon elhelyezett tábla vagy például a tiszti kaszinó megemlékezése.

5. Felekezeti emlékművek: ide tartoznak azok az emléktáblák, amelyeket különböző felekezetek állítottak, mint például a református, a zsidó és a római katolikus közösségek.

Pécs belvárosának első világháborús emlékművei (Forrás: a szerző szerkesztése)

Az első világháborúra vonatkozó emlékezetnél jól láható, hogy Pécs városának szinte egésze kivette a részét az emlékezésből, politikai állástól mondhatni függetlenül. Ebből fakadóan volt arra esély, hogy egy emberre több helyen is emlékezzenek – ami tovább erősítette a társadalommal való kapcsolatot.

A szerb uralom megszűnése után nem jött létre külön szocialista emlékezet Pécsen, mivel az a pártéletben érvényesült igazán. Ennek kiépítése a második világháború után indult csak el igazán a megváltozott politikai környezet részeként és ekkor hozták létre azokat az emlékezeti helyeket, amiket a mai napig megtalálhatunk.

Pécs városának 21. századi katonai emlékezete ott él az emberek között, jelentéstartalma egyre inkább csökkenő tendenciát mutat. A háborús veszteségekre való emlékezés politikai akarat hiányában meggyengülhet, így identitásképző ereje is hiányozhat. 

Egyet kell értenünk Reinhart Koselleck véleményével:

„Az 1918-ban győztes országok november 11-i fegyverszüneti ünnepségeinek látogatottsága évről évre csökken. A régi háborús emlékműveket kövező politikai kultusz az egykori túlélők életével együtt múlik e…Azok az emlékművek, amelyek túlélik az állításukat kiváltó első felbuzdulást, a közösség történelmi hagyományának részévé válhatnak, viszont még ebben az esetben is lassan megváltozik a jelentésük.”

(Koselleck, i.m. 48).

Irodalom

Dergez Ildikó – Kiss Márton: A katonahősök iskolai emlékezete és térbelisége a két világháború közötti Pécsen. A Haza Szolgálatában Konferenciakötet. Szerk.: Baráth Noémi et al. Budapest, 2020. 95-101.

Légrády, E., (1938). A volt magy. kir. pécsi 19. honvéd gyalogezred és alakulatainak […] története. Pécs.

Mayo, J. M. (1988). War Memorials as Political Memory. Geographical Review, 78(1), 62. https://doi.org/10.2307/214306

Nora, P., (1999). Emlékezet és történelem között. Aetas, 14(3).

Reinhart Kosellek: Háborús emlékművek mint a túlélők identitásteremtő aktusai. In: Sic itur ad Astra, 65. (2016), 21-52.

Romváry, F., (2014). Pécs köztéri szobrai. Épületplasztikák, emlékművek, emléktáblák. Pécs, Kronosz Kiadó.

Szűts, E. (1991). Az elmerült sziget. A Baranyai Szerb-Magyar Köztársaság. Pécs: Pro Pannonia Kiadói Alapítvány.

Témakörök: első világháború, emlékezetpolitika, emlékhely, katonai, Pécs, történelem
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT