Magyarország soros EU-s elnöksége kapcsán nemcsak azt megelőzően, de már az elnökségi periódus alig elmúlt 10 napjában is felmerültek kritikák, illetve hazánkat is negatívan érintő fejlemények. Az egyik legjelentősebb, hogy több sajtó értesülése szerint az EP különböző kifogásokra hivatkozva egyelőre nem határozott meg időpontot arra, hogy Orbán Viktor ismertesse a következő félév magyar prioritásait.
A gyakorlat szerint az EU soros elnökségét ellátó kormány miniszterelnöke az elnökségi periódus kezdetén beszédet tart az EP előtt, ahol elmondja az adott félév célkitűzéseit, terveit. Orbán Viktor a sajtó szerint jelezte az EP napirendjét meghatározó testületnek, hogy a jövő héten tartaná meg beszédét, több időpontot megadva erre, azonban eddig az EP úgy nyilatkozott, hogy a különböző napirendi pontok miatt nem tudnak helyet adni ennek. Az EP-nek több olyan fontos dologgal kell foglalkoznia, mint például az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent megerősítő szavazás. Jövő hétig természetesen még kiderülhet, hogy az EP képes helyet szorítani Orbán számára.
Annak ellenére, hogy egyelőre a magyar prioritások bemutatása nem történt meg, látható, hogy Orbán a gyakorlatban átvette az elnökséget, főként a július elején megkezdett „békemisszióként” jellemzett látogatásai kapcsán, amit több sajtó is kritikával illetett az elmúlt napokban. Az EU-ban jelenleg olyan értelemben ez egy átmeneti időszak, hogy az új Bizottság még nem állt fel, az EP alakuló ülésére csak a jövő hét folyamán kerül sor, augusztusban az EU munkavégzése hagyományosan leáll, így a valódi elnökségi munka szeptembertől kezdődik majd el.
Orbán azonban már ebben a hónapban, a magyar elnökség kezdetén intenzív munkába, tárgyalásokba kezdett. Először, július 2-án nyilvános előzetes bejelentés nélkül Kijevben tárgyalt Zelenszkij ukrán elnökkel, ezzel megkezdve az általa békemissziónak nevezett utazási-tárgyalási folyamatot. A források szerint a megbeszélések a béke lehetőségéről és a magyar–ukrán kapcsolatok aktuális kérdéseiről szóltak. A 2022 februárjában kezdődő orosz–ukrán háború kezdete óta ez volt Orbán első hivatalos látogatása Kijevben. Ezt követően július 5-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal találkozott, aki az EU nevében köszöntötte őt, és áttekintették Oroszország és az Európai Unió kapcsolatait. Orbán hangsúlyozta, hogy a jelenlegi háborús helyzetben lassan elfogynak azok az országok, amelyek mindkét háborúban álló féllel tudnak beszélni, lassan már csak Magyarország tartozik ezen államok közé. Josep Borrell, az Európai Unió leköszönő külügyi és biztonságpolitikai főképviselője még aznap közleményben határolódott el a magyar miniszterelnök moszkvai útjától, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pedig kifejtette, hogy az EU soros elnökének nincs felhatalmazása arra, hogy Oroszországgal tárgyaljon az EU nevében.
Moszkva után pénteken és szombaton Orbán Azerbajdzsánban a Türk Államok Szervezetének találkozóján vett részt, ahol az azeri mellett az üzbég elnökkel is tárgyalt. Július 8-án már Kínában Hszi Csin-ping kínai kommunista vezetővel ült tárgyalóasztalhoz a „békemisszió” részeként, aki két hónappal ezelőtt látogatott Magyarországra. A mostani látogatáson a felek megvitatták a kínai béketervet, mivel – ahogyan ezt a Fidesz közösségi oldalán írták – Kína az egyetlen világhatalom, amely kezdetektől és egyértelműen elkötelezett a béke mellett, ami fontos mind Magyarország, mind az EU számára.
Peking után, július 9–11. között Orbán a washingtoni NATO-csúcsra utazott, ahol Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Joe Biden amerikai elnökkel is találkozott. Az esemény előtt Facebookra feltöltött videójában Orbán Viktor úgy fogalmazott: a NATO-nak nem a körülötte zajló háborúkat, hanem a békét kellene megnyernie. A szervezet 75 évvel ezelőtt azzal a céllal indult, hogy megvédje tagországai biztonságát. Mára ez egyre inkább változik, háborús szervezetként viselkedik, melynek egyik jele, hogy egyre aktívabb szerepet vállal az orosz–ukrán háborúban. Ezt Orbán „veszélyesként, felelőtlenként” jellemezte, mivel nem lehet látni, mi lesz ennek a folyamatnak a vége. Megerősítette, hogy elsősorban saját védelmi képességeinket kellene fejleszteni, illetve, hogy Magyarország továbbra sem fog részt venni NATO Ukrajna-missziójában, a magyar védelmi képességek fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeinek azonban maradéktalanul eleget tesz.
A rengeteg, a napokban Orbánt ért kritikák szerint a magyar miniszterelnök békemissziójával bizonyítani szeretné, hogy egyedül is képes tárgyalást folytatni az említett nagyhatalmakkal, és nincs szüksége EU-s jóváhagyásra. Azonban az EU közös kül- és biztonságpolitikai céljai egyeztetésének szabályai, szükségessége miatt Magyarországra most még inkább kritikusan tekintenek, végső esetben akár meg is büntethetik az önkényes tárgyalások miatt. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy a tagállamok nagykövetei szerdai, brüsszeli tanácskozásukon tárgyaltak Orbán útjairól, mely során Borrell hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem kapott a Tanácstól azokra felhatalmazást. Azonban egyelőre egyetlen tagállam sem támogatta a magyar elnökségi periódus lerövidítését vagy megszüntetését, nem döntöttek konkrét intézkedésekről.
Kép forrása: origo.hu
