Hétfőn kezdődött Amy Coney Barrett legfelsőbb bíró jelölt meghallgatása a Szenátus Igazságügyi Bizottsága által. Mivel szeptember 18-án, a 87 éves Ruth Bader Ginsburg halálával megüresedett a Legfelsőbb Bíróság egyik bírói széke, Donald Trump amerikai elnök szeptember 26-án bejelentette, hogy a 48 éves konzervatív értékeket valló Barettet jelöli a pozícióra. Az elnök döntése újabb heves indulatokat váltott ki a demokrata szavazók körében, mivel A. C. Barrett híres többek között az abortuszellenes nézeteiről, az ACA (Affordable Care Act – Megfizethető Egészségügyi Ellátás) ellenzéséről, illetve az alkotmány szó szerinti értelmezésének képviseletéről.
A legfelsőbb bírói kinevezés folyamatához elsősorban az elnök jelölésére, majd a Szenátus hivatalos tájékoztatására van szükség, amelyet az elnök egy írott nyilatkozat formájában tesz meg. Ezt követően a Szenátus beleegyezésével kinevezhetővé válik a jelölt. [Az Egyesült Államok Alkotmánya II. cikk, 2. szakasz] A folyamat átlagosan két-három hónapot vesz igénybe. A jelölt ez alatt a Szenátus Igazságügyi Bizottsága által meghallgatásokon vesz részt és válaszolnia kell a számára feltett kérdésekre. Miután az Igazságügyi Bizottság meghozza a javaslatát, a Szenátus teljes egésze elé terjeszti azt szavazásra. A döntés megszületéséhez a tagok egyszerű többségi szavazatára van szükség és a bíró kinevezése ezt követően élethosszig tart.
Jelenleg a Szenátus tagjainak száma 53 republikánus és 47 demokrata képviselő között oszlik meg, ami azt jelenti, hogy egyelőre republikánus többségű a Szenátus. A helyzet bonyodalmát az is fokozza, hogy a november 4-én esedékes elnöki választásokat megelőzően, november 3-án szenátusi választások is lesznek és kulcsfontosságú kérdés mindkét félnek, hogy ki fogja dominálni a Szenátust 2021-től.
A számos vitás kérdés közül, amelyek tekintetében megoszlik a két tábor jelen esetben az egészségügyi rendszer reformját emelném ki, mivel A.C. Barrett meghallgatásának első napján a demokrata szenátorok kivétel nélkül azon félelmüknek adtak hangot, miszerint Barrett kinevezésével lehetővé válik az ACA eltörlése. De mit is jelent ez pontosan? Az ACA, vagy közismertebb nevén Obamacare, 2010 márciusában került bevezetésre, amelynek célja, hogy jövedelemhez mérten támogatást nyújtson azon amerikai állampolgárok számára, akik orvosi ellátásra, vagy kezelésre szorulnak, de nem tudják fedezni ezen költségeiket sem saját megtakarításaikból, sem pedig az általuk elérhető egészségügyi biztosításból. Az Egyesült Államok egészségügyi rendszere ugyanis merőben eltér a kanadai, vagy legtöbb európai államéhoz képest, mivel nem jár alanyi jogon az egészségügyi alapellátás mindenkinek.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az egyes tagállamokban eltérő egészségügyi programok vannak jelen. Két egymástól eltérő kormányzati program működik az államokban, amelyeket korábban hoztak létre, nevezetesen a Medicare és Medicaid. Míg a Medicare egy szövetségi program a 65 feletti és 65 év alatti rokkantsággal élők számára, függetlenül azok jövedelmétől, addig a Medicaid szövetségi és állami szinten egyaránt támogatást nyújt azoknak, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek. Mindkét program lényegében véve az állam által nyújtott egészségügyi biztosítás megfelelője. Ezen kívül számtalan magánbiztosító van jelen, akik kvázi piaci alapon működnek.
Az ACA bevezetésekor 57 millió amerikainak nem volt egyáltalán egészségügyi biztosítása. A program célja az volt, hogy:
- minél több ember számára elérhetővé váljon az egészségügyi biztosítás
- támogatásokat nyújtson azon háztartásoknak, ahol az egy főre jutó évi átlagkereset alacsonyabb, mint a szövetségi szegénységi küszöb (10,830/fő/2010) (100%)
- kiterjessze a Medicaid programot olyan személyek számára is, akik a 138%-os szegénységi küszöb alatt vannak (vagyis csak 38 százalékkal magasabb a jövedelmük, mint a szövetségi szegénységi küszöb)
- illetve, hogy támogassa az egészségügyi innovációt
A demokrata képviselők kihasználva az Államok koronavírus által elszenvedett veszteségeit, még inkább hangoztatják azon véleményüket, hogy Barrett nem megfelelő jelölt a legfelsőbb bírói tisztség betöltésére. Szintén kiemelném éles ellentétként a vitás kérdések közül az abortusz kérdését, amelynek hírhedt ellenzője A.C. Barett bíró. A Legfelsőbb Bíróság 1973-as Roe v. Wade ügy kapcsán legálisnak nyilvánította az abortuszt, noha azóta számos államban, mint például Alabama betiltották a lehetőségét. Barett álláspontja szerint az élet a fogantatás pillanatától kezdődik, ezért annak védelme kiemelkedő fontosságú.
Ha összehasonlítjuk a Demokrata és a Republikánus Párt prioritásait, akkor szembetűnő lehet, hogy amíg a demokrata képviselők az abortusz lehetőségéért, vagy az emberi élet ellen állnak ki, addig a másik oldalon mindenki számára elérhető egészségügyi ellátást szeretnének biztosítani, kvázi ezzel is emberi életeket menteni. Ellentétben a Republikánus Párttal, ahol az élet fogantatástól kezdve emberi életnek számít, viszont az általános orvosi ellátáshoz történő hozzáférés nem prioritás.
Forrás:
National Constitution Center
HHS.gov
HealthCare.gov
BBC
PBS NewsMedicare
Képek forrása: 1. Olivier Doulier/Getty Images; 2. Tyrone Turner/WAMU
