A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund – IMF) legfrissebb jelentésében kismértékben felfelé módosította a magyar gazdaság idei növekedési kilátásait, miközben az inflációs várakozásokat is érdemben mérsékelte. A nemzetközi szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet a magas energiaárakra, a munkaerőpiac technológiai átalakulására és a geopolitikai kockázatokra is. Czeczeli Vivien közgazdászt, az ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének adjunktusát kérdeztük arról, milyen tényezők állnak az IMF prognózisa mögött.
Az IMF legfrissebb jelentésében 1,7-ről 1,9 százalékra emelte a magyar gazdaság növekedési előrejelzését. Mi ad okot a pozitív fejleményre?
Ez a bizalom nem kizárólag az IMF részéről jelentkezett. Ha megnézzük a belső hazai indikátorokat, az év második felétől több területen is javulás volt látható. A GKI fogyasztói bizalmi indexe és az ipari bizalmi index is megemelkedett, miközben a forint árfolyama és a BUX-index is pozitívabb képet mutatott. Emellett a várakozásokat jelentősen növeli az EU-s források várható beáramlása, melynek teljes állománya a GDP mintegy 7 százalékát teszi ki, és megfelelő felhasználás mellett komoly löketet adhat a gazdaságnak. Fontos látni ugyanakkor, hogy nem a teljes összeg generál közvetlen hazai növekedést, hiszen egy része importra megy, ami mérsékli a hazai hozzáadott értékre gyakorolt közvetlen növekedési hatást. A hazai autó- és akkumulátorgyárak termelése szintén plusz lendületet hozhat, valamint a korábbi évek alacsonyabb bázisához képest is kedvezőbben alakul a növekedési mutató.
A szervezet korrekciója mindössze 0,2 százalékpontos emelkedést jelent. Nem értékeljük túl a pozitív híreket?
Valóban érdemes óvatosan kezelni ezeket a számokat. Ez a 0,2 százalékpontos felfelé módosítás nem jelent óriási ugrást, és önmagában nem oldja meg a magyar gazdaság meglévő strukturális problémáit. A beruházási ráta és a termelékenység terén továbbra is vannak kihívások, és a korábbi gazdaságtorzító intézkedések, ártorzítások is visszafogták a piac működését. A strukturális gondok orvoslása hosszabb távú elköteleződést és érdemi munkát igényel.
A munkaerőpiaci adatokban alacsony, 4,4–5 százalék körüli munkanélküliséget látunk, miközben a mindennapokban sokan érzékelik a munkahelytalálás nehézségeit. Hogyan függ ez össze a gazdaság állapotával?
Ez az arányú munkanélküliségi ráta uniós összevetésben továbbra is jó eredmény. Mögötte azonban jelentős területi és szerkezeti egyenlőtlenségek húzódnak meg: míg a Nyugat-Dunántúlon vagy Budapesten kedvező a helyzet, más régiókban jóval magasabb a munkanélküliség. Az elmúlt évek stagnálása során sok cég alkalmazta a munkaerő visszatartásának gyakorlatát, vagyis nem bocsátották el a dolgozókat a nehezebb időszakban, mert az újrafelvétel és a betanítás drága lett volna. Ez a tartalékolás azonban hosszabb megtorpanás után már nem tartható a végtelenségig, így megindulhat egy szerkezeti átalakulás a munkaerőpiacon.
Az IMF a magas energiaárakra, a technológiai átalakulásra és a regionális konfliktusokra is figyelmeztetett. Milyen kihívást jelent ez a hazai munkaerőpiacnak és a cégeknek?
A magyarországi munkahelyek 30 százalékát alakítja át a mesterséges intelligencia és a technológiai váltás, ami rendkívül magas szám. Különösen úgy, hogy a magyar lakosság digitális képességei nem tartoznak az európai élmezőnyhöz. Az automatizáció és a chatbotok elterjedése számos meglévő pozíciót átalakíthat vagy megszüntethet, miközben az újonnan létrejövő munkahelyek teljesen más kompetenciákat igényelnek. A mostani technológiai forradalom abban tér el a korábbiaktól, hogy közvetlenül a „fehérgalléros” munkaköröket érinti, és rendkívül gyors alkalmazkodást követel meg a vállalatoktól. A túlzott mesterséges intelligencia függőség ugyanakkor veszélyes is lehet, hiszen nagy az energia- és erőforrás-igénye, és az emberi felügyelet továbbra is elengedhetetlen marad.
Hogyan tud időben felkészülni a hazai KKV-szektor és a munkaerőpiac a kihívásokra?
Ez a szakadék a ’90-es évek privatizációja és a külföldi működőtőke beáramlása óta fennáll. A multik jóval termelékenyebbek és magasabb béreket tudnak fizetni. A KKV-szektor felzárkóztatása régóta napirenden van, de a közvetlen állami támogatások óvatosságot igényelhetnek. Ha a cégek függővé válnak tőlük, a piac nem szelektálja ki a nem versenyképes szereplőket. A leginkább célravezető út az, ha a hazai KKV-k szorosabban bekapcsolódnak a nagyvállalatok beszállítói láncaiba, és a kiszámítható gazdasági játékszabályok biztosításával organikus módon tudnak növekedni.
A növekedés javítása mellett az inflációs előrejelzés is pozitív irányba mozdult a jelentés szerint. Ez a kedvező forgatókönyv mennyire van összhangban a valós magyar gazdasággal?
Pozitív folyamat, hogy a korábbi magas inflációs hullám után az áremelkedési ütem mérséklődött. Ebben kulcsszerepe van a stabilabb, erősebb forintárfolyamnak, ami olcsóbbá teszi az importot és a nyersanyagokat, tompítva a külső árnyomást. Az alacsonyabb infláció a kamatszintek csökkenését is lehetővé teszi, ami a kormánynak is könnyebbséget jelent a meglévő államadósság olcsóbb finanszírozásában. Magyarország ugyanakkor kis, nyitott gazdaságként kiszolgáltatott a nemzetközi folyamatoknak, a geopolitikai feszültségek, a kereskedelmi konfliktusok vagy a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanságok bármikor befolyásolhatják az inflációs pályát.
A korábbi évek tapasztalatai alapján mennyire tekinthetők megbízhatónak az IMF előrejelzései?
A szervezet összetett makrogazdasági modellekből dolgozik, de a nem látható külső sokkokat ők sem tudják előre jelezni. Az elmúlt években az IMF hajlamos volt kissé túloptimista prognózisokat adni a magyar gazdaságról, amelyeket később lefelé kellett korrigálniuk. Ezért a pontos tizedesjegyeknél sokkal fontosabb a kirajzolódó trendeket és a mögöttük húzódó összefüggéseket vizsgálni.
Nyitókép forrása: peshkova / depositphotos.com
