Az Európai Unió Tanácsa 2026. június 4-én elfogadta az új uniós drogstratégia végrehajtásának keretét. Ezt az intézkedést az Európai Unión belül megnövekedett kábítószer-fogyasztás és -kereskedelem indokolta. Új uniós stratégia körvonalazódik, amely szigorúbban és hatékonyabban kíván fellépni az egyre súlyosbodó egészségügyi, biztonsági és társadalmi kihívásokkal szemben.
„A kábítószer-fogyasztás és a kábítószer-kereskedelem komoly fenyegetést jelent társadalmainkra és demokráciáinkra nézve. A ma jóváhagyott konkrét és összehangolt intézkedések segítségével az EU fokozza a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, a biztonság megerősítésére, valamint az emberek egészségének és biztonságának védelmezésére irányuló válaszlépéseit” – mondta Kósztasz Fitirísz, a Ciprusi Köztársaság igazságügyi és közrendért felelős minisztere az országa soros elnöksége alatt jóváhagyott uniós drogstratégia kapcsán.
Az új stratégia céljai a következők:
- A tengeri felügyelet megerősítése az Európai Kikötők Szövetségén keresztül, valamint a többi tengert felügyelő szerv működésének segítése (mint amilyen a MAOC-N).
- A postai és csomagkézbesítő szolgálatokkal való együttműködés megerősítése.
- Végül pedig, amely talán a stratégia legfontosabb célkitűzése, a technológiai vállalatokkal folytatott komolyabb együttműködés annak érdekében, hogy megelőzzék a kiskorúak bevonását a kábítószerpiac folyamataiba. Ez utóbbi azért is olyan fontos, mivel több tagállamban online történik a bűnszervezetek toborzása, és a kábítószer-kereskedelem fokozatosan a digitális térre tevődik át.
A kábítószerek ma könnyebben hozzáférhetők és erősebb hatékonysággal rendelkeznek, mint valaha. Az ellátási láncok egyre kifinomultabbak és a digitalizációs folyamat az illegális kábítószer-kereskedelemben is felerősödik. Az EUDA (European Union Drugs Agency) legutóbbi kábítószer-jelentése szerint az unió területén 2024-ben megközelítőleg 7600 kábítószer okozta haláleset történt, amely a 2022-es adatokhoz képest 6,5%-os növekedést jelent. Ez a szám pedig minden valószínűség szerint a felmérést követő években még tovább nőtt.
Az Európai Unió Tanácsa által június 4-én jóváhagyott stratégia a kábítószer-kereskedelem digitalizációja (vagyis az online kereskedelem térnyerése) ellen lép fel. 2030-ig érvényes a terv és öt fő területre épül: A felkészültségre, a közegészségügyre, a biztonságra, az ártalomcsökkentésre és a nemzetközi együttműködésre. Ugyanakkor fontos megemlíteni azt is, hogy a stratégiát több kritika is érte, amelyek szerint az az egészségügyi problémát (vagyis az ártalomcsökkentést) a biztonságpolitika alá rendeli, azaz sokkal inkább a rendészeti eszközökre fekteti a hangsúlyt, semmint magára a megelőzésre.
A drogkereskedelem rendkívül összetett: nemcsak országról országra, hanem akár még településről településre is változhat. A kábítószerek besorolása ugyancsak rendkívül tág és szerteágazó. Vannak pszichedelikus szerek, mint amilyen az LSD, a DMT, a hallucinogén gombák, vannak továbbá stimulánsok, mint az amfetamin származékok vagy akár a kokain. Továbbá léteznek olyan kábítószerek, amelyek organikusak, mint a kannabinoidok (cannabis, marihuána, hasis), de vannak szintetikus drogok is, amelyeket vegyileg állítanak elő.
Ezen sokféleség miatt szükséges volt az EU-nak a szabályozás szempontjából a különböző drogokat fő csoportokra felosztani. Az unió az ENSZ nemzetközi egyezményeit használta fel alapnak a saját joggyakorlatában: egyrészt az 1961-es Egységes Kábítószer Egyezményt, másrészt pedig az 1971-es Pszichotróp Anyagokról Szóló Egyezményt.
Mindkét dokumentum négy különböző kategóriába sorolja a kábítószereket. Amikor kábítószer-kereskedelemről beszélünk, akkor a 1961-es egyezmény által I.-es kategóriába, illetve a 1971-es I.-es és II.-es kategóriába sorolt szerekre kell gondolunk. Ezek a listák a következő kábítószereket tartalmazzák: heroin, kokain, cannabis, amfetaminok, LSD, MDMA. Ezeken kívül pedig érdemes az ún. „dizájner drogokat” is megemlíteni, amelyeket jogilag „új pszichoaktív anyagoknak” nevezünk. Ezek ugyan még a fentebb említett egyezményekben nem szerepelnek, ugyanakkor az azokban felsorolt szerek módosított verzióit jelentik. Az Európai Uniós Kábítószer Ügynökség (EUDA) ugyanúgy szigorúan szabályozza ezeket is, amennyiben az EU saját jogszabályokat hozott létre ezekre vonatkozóan. Amikor kábítószerről beszélünk, most már láthatjuk, hogy voltaképpen mennyire szerteágazó „termékcsoportról” van szó.
Mivel az európai kábítószer-kereskedelem korántsem olyan mértékű, mint Észak- vagy Dél-Amerikában, a két kontinens drogproblémája nehezen mérhető egymáshoz. Rövid összehasonlításuk azonban mégis érdekes következtetésekre adhat lehetőséget. Európában az online platformokon történő kábítószer-kereskedelem igencsak elterjedt, míg a világ legnagyobb drogrégiójában, Latin-Amerikában ez a digitális gyakorlat alig figyelhető meg. A kontinensünkön rohamosan terjed a digitális trend, amely ellen az EU határozottabban kíván fellépni, mint ezt megelőzően valaha. A kábítószer-kereskedelem struktúrája is más Amerikában, mint az EU-ban. Európában a készpénz folyamatos visszaszorulása jellemző, míg Latin-Amerikában ez még mindig a domináns fizetőeszközt jelenti. Továbbá míg ott a felnőttek csupán háromnegyedének van telefonja, nálunk ez megközelíti a 100%-ot. A latin-amerikai drogpiac exportorientált és személyesismeretség-alapú (ez nálunk is jellemző, de közel sem annyira hangsúlyos, mint régen volt). A technológiai eszközökbe vetett bizalom gyengébb, mint az EU-n belül. Az európai technológiai infrastruktúra gigantikus, hiszen a háztartások több mint 90%-ának van internet kapcsolata. Emellett az EU-n belül fejlett postai szolgálatok léteznek, amelyeknek a nemzetközi ellenőrzése a schengeni övezeten belül korántsem nevezhető túlzottan szigorúnak. Továbbá az online banki fizetés elterjedt és a mindennapjaink része. Tehát adva vannak a körülmények a kábítószer-kereskedelem „digitalizálására”.
Míg a drogkereskedelem az elmúlt évtizedekben leginkább utcai jelenség volt, addig mára már egyre inkább áthelyeződött a digitális térbe. Minimális a kockázat, ezáltal mind a bűnszervezetek, mind pedig az egyéni drogkereskedők nagyobb biztonságban érzik magukat. Az olyan platformok, mint a Snapchat, TikTok, WhatsApp, Telegram mind lehetőséget kínálnak a legális és illegális „vállalatok” számára.
Konkrét példa erre a trendre a francia DZ Maffia. Ez a bűnszervezet főleg drogkereskedelemmel foglalkozik, Mehdi Larabi vezetésével. Leginkább Marseille-ben tevékenykedik a szervezet, de már a környező településeken is egyre nagyobb tért nyertek. A bűnszervezet sikeressége abban rejlik, hogy remekül digitalizáltak, s az online térben szervezkednek. Sok munkát az interneten keresztül osztanak ki, mivel ez biztonságosabb a számukra és nagyobb tömeget képesek elérni. A toborzást tehát gyakran a közösségi média platformjain keresztül végzik. A DZ Maffia ugyancsak szakított a régi tradíciókkal, és a bűnözést egyre inkább egy „házhoz szállítós” munkává alakította, amely nagyon hasonlít az Uber modelljére. A „kiszállítók” online kapnak üzenetet a munka kapcsán, amelynek az elvégzése és bizonyítása után átutalják nekik az ígért összeget. Ezáltal a legtöbb esetben a végrehajtók nem is ismerik a megbízójukat. A DZ Maffia így inkább tekinthető brandnak, semmint egy tradicionális bűnszervezetnek. Aktív marketingtevékenységet végeznek a szervezetük népszerűsítésére, főként videós üzeneteken keresztül. A sikerük legnagyobb részben a technológia által adott lehetőségek kiaknázásából származik.
Mindennek ismeretében érthetővé válik az EU szigorúbb fellépése a modern szervezett bűnözés ellen. Az intézkedések tényleges hatásai viszont még kérdésesek, hiszen az új kábítószer ellenes stratégia csak 2026-ban látott napvilágot az Európai Tanács döntése alapján. Míg Brüsszelben felismerték a korábbi hiányosságokat, egyelőre kérdéses, hogy az új stratégia mennyire lesz hatékony a gyakorlatban. Érdekes felfigyelni viszont arra a tendenciára is, miszerint az Európai Unió Tanácsa és az EU intézkedéseiben egyre inkább biztonságpolitikai érdekek dominálnak. A drogkereskedelem elleni fellépés is ezt a hozzáállást szemlélteti.
Nyitókép forrása: andranik2017 / depositphotos.com
