Nemzeti kisebbségi listák a politikai frontvonalban
Előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szerbiában október 25-én. A Köztársasági Választási Bizottság által kihirdetett 18 választási listára lehet majd voksolni.
A 250 képviselőnek helyet adó szerb törvényhozásban 3 százalék a bejutási küszöb. A nemzeti kisebbség választási listája akkor is részt vehet a mandátumelosztásban, ha a szavazatok kevesebb mint 3 százalékát kapja meg. Ebből következik, hogy sok kis párt is bekerülhet a parlamentbe, ami viszont kihathat a kormányalakítás menetére és annak stabilitására. Az október 25-i szerbiai választásokon a következő 18 listára adhatják le a voksukat a választópolgárok.
Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia: a Szerb Haladó Párt listája. Vučić választási ígérete az, hogy ha hatalmon marad, drasztikusan csökkenti a minisztériumok számát. Külpolitikai irányvonalában nem tervez változást. Vučić Koszovó függetlenségének el nem ismerésével, az Oroszországgal szembeni szankciók be nem vezetésével és az EU integráció fontosságát hangsúlyozva kampányol. A Szerb Haladó Párt most először indul közösen a köztársasági választásokon a szerb Radikális Párttal.
Ivica Dačić – Stabilitás tényezője!: a Szerbiai Szocialista Párt listája. Támogatják Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozását, de ellenzik az Oroszország elleni szankciók bevezetését. Szorgalmazzák a Kínával való együttműködést.
Egyetemistalista – Egyetemistalista: az egyetemisták győznek polgári csoportosulása – a 2024. novemberi, 16 halálos áldozatot követelő újvidéki vasútállomás előteteje leomlása okozta tragédia utáni diáktüntetésekből alakult mozgalom. Programjuk szerves részét képezi a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem. Ellenzik az Oroszország szembeni szankciók bevezetését. Álláspontjuk szerint Koszovó Szerbia elválaszthatatlan része.
Rasim Ljajić – Emberségesen a Szandzsáki Demokrata Párt és Montenegrói Demokrata Párt listája: a bosnyák-montenegrói kisebbségi lista EU-párti, nem támogatja Koszovó függetlenségét, de szorgalmazza a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatását.
Vajdasági Magyar Szövetség – Dr. Pásztor Bálint: a párt programjának fókuszában a magyar érdekképviselet, az európai integráció, a szerb-magyar stratégiai partnerség áll.
Usame Zukorlić – Mozgalom az Egyesülésért Igazság és Megbékélés Pártja: a bosnyák kisebbségi, Európa-párti formáció a jószomszédi viszony – különösen a Belgrád és Szarajevó közötti kapcsolatok – javítására törekszik, emellett hisz Szerbia jövőbeli NATO-csatlakozásában.
Orosz Párt – Szerbia a BRICS-ben: euroszkeptikusként, antiglobalistaként, definiálja magát. Szorgalmazza Szerbia belépését az Eurázsiai Gazdasági Unióba és teljes jogú tagságát a katonai Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében. Nem ismeri el Koszovó függetlenségét.
Az autentikus jobboldal – Dr. Miloš Jovanović: „euroszkeptikus csoportként” jellemzik magukat. Nem támogatják az Oroszország elleni szankciók bevezetését, valamint nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Európai Szerbia – Marinika Tepić – Zdravko Ponoš: Európa-párti koalíció. Belpolitikai prioritásaik a korrupcióval szembeni zéró tolerancia, a független igazságszolgáltatás, valamint a szabad média és választások. Külpolitikájukban az EU közös kül-és biztonságpolitikájához való igazodást szorgalmazzák, a NATO-tagságot és Koszovó elismerését elutasítják. A szövetséggel való Békepartnerséget és a Pristinával folytatott párbeszédet támogatják.
Szandzsáki Demokratikus Akciópárt – Szandzsák Őrzői: bosnyák nemzeti kisebbségi lista szorgalmazza az arányos képviseletet az állami szervekben és intézményekben. Támogatják Szerbia EU- és NATO-tagságát. Elismerik Koszovó függetlenségét.
Bogoljub Karić – Szerbia Ereje Mozgalom – BK: szorgalmazzák Szerbia EU-tagságát, az Egyesült Államokkal való kapcsolatok javítását. Ugyanakkor a Kínával és Oroszországgal való kapcsolatok megőrzése mellett is kiállnak.
Liberális Zöld Párt– A Szabad és Tiszta Szerbiáért: egy szabad, demokratikus és tiszta Szerbiáért küzdenek.
Az igazságot választom – A jövőt választom –Erő Koalíció: bosnyák-görög koalíció listája. A társadalom demokratizálását, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását szorgalmazzák.
Orosz–Szerb Egység Pártja – Oroszok és szerbek örökké testvérek: a kisebbségi párt szorgalmazza, hogy Szerbia vonja vissza az EU-tagságra való jelöltségét, és erősítse meg kapcsolatát az „orosz testvérekkel”.
Apu, ezt érted tesszük – Petar Đurić, Szerbia miniszterelnöke: a mozgalom a rendszer megváltoztatását és a korrupció elleni küzdelmet szorgalmazza. Támogatják Szerbia EU-csatlakozását.
Vladimir Gajić – Alternatíva Szerbiáért: a lista az EU Koszovóval kapcsolatos álláspontja miatt a brüsszeli tárgyalások befagyasztását szorgalmazza, miközben Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal való együttműködés elmélyítésére törekszik.
Albán Koalíció: fő prioritásai az albánok képviseletének növelése az állami intézményekben, a Preševo-völgyi települések gazdasági fellendítése, valamint a nemzeti szimbólumaik, az anyanyelv és a saját írásmód hivatalos használata.
Szerbia Anya – Gruda: a szlovák nemzeti kisebbség választási listája. Fő célkitűzéseik a Szerbia és Szlovákia közötti gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése, valamint Szerbia európai integrációjának támogatása.
A fent leírtakból kitűnik, hogy a 18 induló formáció közül kilenc nemzeti kisebbségi státusszal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az etnikai tömörülések a teljes választási mezőny 50 százalékát teszik ki. Míg 2020-ban a listák 23,8 százaléka (21-ből 5), 2022-ben 36,8 százaléka (19-ből 7), 2023-ban pedig 38,9 százaléka (18-ból 7) volt kisebbségi, addig 2026-ra ez az arány elérte az 50 százalékot. A kilenc etnikai tömörülés az albán, bosnyák, görög, magyar, montenegrói, orosz és szlovák közösségeket öleli fel. A kisebbségi képviselet súlypontját a 3 listát állító bosnyák érdekképviseletek, valamint a két orosz párt adja, miközben a magyar, az albán, a szlovák és a görög nemzetiség egy-egy listával képviselteti magát. Ez az aszimmetrikus jelenlét a kisebbségi választói bázisokon belüli szavazatok megoszlását is befolyásolhatja, miközben felveti a kedvezményes mandátumszerzés szabályaival való taktikai visszaélés lehetőségét, ami gyengítheti a nemzeti kisebbségek tényleges érdekérvényesítő képességét.
Ez a helyzet merőben új szerepbe helyezi a kisebbségi pártokat. Mivel a kisebbségi formációk taktikai okokból nem köteleződnek el előre, egy szoros eredmény esetén bármelyikük a kormányalakítás során a mérleg nyelvévé válhat. Egy mélyen polarizált társadalomban azonban ez a pozíció a kisebbségek számára kétélű fegyverként hathat. Ha a kormányalakítás kimenetele egy vagy több kisebbségi párt támogatásától függ, az politikai feszültségeket kelthet, és teret adhat a bűnbakképzésnek, illetve a többség–kisebbség közötti etnikai feszültségek elmélyülésének.
Mindezt tovább árnyalják a listák mentén kirajzolódó ideológiai különbségek, például az egyes albán és bosnyák pártok NATO-tagságot, illetve Koszovó függetlenségét támogató álláspontjai szemben állhatnak a BRICS-párti, oroszbarát formációk törekvéseivel. Ez a megosztottság egy parlamenti patthelyzet esetén megnehezítheti a kül- és biztonságpolitikai konszenzus kialakítását és a politikai feszültségek erősödéséhez vezethet.
Nyitókép forrása: Boris Dimitrov / wikipedia.org
