A vidékre költözés mögött az életmódbeli változás mellett az ingatlanárak, a munkavégzés átalakulása és a lakhatási lehetőségek is jelentős szerepet játszanak. Cikksorozatunk a városból vidékre költözés kérdéskörét járja körül. Ennek részeként a belső migráció gazdasági és társadalmi hatásairól Kutasi Gábort, az NKE ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék vezetőjét kérdeztük. A teljes beszélgetés a Ludovika TV KÖZÉRT című műsorának legújabb adásában látható.
A városról vidékre költözés nem csak egyéni szinten jelent változást: a népesség eloszlása, az ingatlanok iránti kereslet, valamint az adott településen megjelenő jövedelem mennyisége is megváltozik. Mindez bizonyos mértékben az önkormányzati bevételekre is hatással lehet, annak ellenére, hogy a magyar önkormányzatok adóbevételi lehetőségei korlátozottak. Kutasi Gábor kiemelte, hogy a népességmozgás a fogyasztási szokásokat is átrendezi: a napi bevásárlás és a kiskereskedelmi kereslet részben földrajzilag is áthelyeződik. Emellett a közlekedési szokások is változnak, hiszen a vidékre költözés sok esetben hosszabb munkába járással jár együtt. „A kisebb települések ugyanakkor olyan életminőségi előnyöket is kínálhatnak, mint az alacsonyabb zaj- és környezetszennyezés, valamint a zöldebb környezet” – emelte ki a tanszékvezető, aki szerint ezek az egyéni jólétre és jóllétre is kedvezően hathatnak, ami végső soron akár a gazdasági teljesítményben is megjelenhet.
Az infrastruktúra kihívásai
A nagyvárosokból kisebb településekre irányuló népességmozgás ugyanakkor komoly infrastrukturális terhelést is jelenthet: ha több család költözik egy településre, új lakóépületekre, utakra és közművekre van szükség, ami jelentős kihívás elé állíthatja a kisebb településeket és kisvárosokat. A tanszékvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a budapesti agglomerációban már korábban is lehetett látni olyan eseteket, amikor a gyors népességnövekedés következtében az infrastruktúra nem tudott lépést tartani az igényekkel: előfordult például, hogy egyes túlterhelt településeken az áram- vagy vízellátás kapacitása jelentett problémát, míg Biatorbágyon az oktatási kapacitások bővítésére konténertantermeket is kialakítottak. A közmű- és egyéb infrastrukturális fejlesztések ugyanakkor nem csupán költséget jelentenek: gazdasági pezsgést is elindíthatnak. „A településre beáramló jövedelem, valamint a közszolgáltatások iránt megnövekvő igény egyaránt növelheti egy kisváros vagy falu gazdasági jelentőségét és értékét, ez pedig akár újabb vállalkozások megjelenését is ösztönözheti” – hangsúlyozta Kutasi Gábor.
A települések népességmegtartó képessége
A tanszékvezető szerint a családok beköltözése hozzájárulhat a kistelepülések népességmegtartó képességének erősítéséhez, a növekvő lakosságszám ugyanis idővel újabb infrastrukturális fejlesztések iránt teremthet igényt, amelyek további beköltözőket vonzhatnak: elsősorban az iskolák és a közintézmények fejlesztése válhat szükségessé, ami akár állami fejlesztési források bevonását is ösztönözheti. A megfelelő számú és képzettségű munkaerő pedig vállalkozásokat is a térségbe vonzhat, a folyamat ugyanakkor fordított irányban is működhet: egy nagyobb vállalat telephelyének megjelenése önmagában is munkaerőt vonzhat egy kisebb városba vagy térségbe. Magyarországon az elmúlt évtizedekben több olyan beruházás is megvalósult Budapesttől távolabb, amely a kedvezőbb telephelyi költségek miatt vidéki helyszínt választott, és ezzel új munkahelyeket teremtett. A helyben élők számára mindez az ingatlanok felértékelődését is jelentheti és olyan ingatlanok is eladhatóvá válhatnak, amelyekre korábban alig volt kereslet.
Nem minden vidéki térség profitál a beköltözésből
A városból vidékre költözés azonban nem jelenti automatikusan a teljes vidéki Magyarország felzárkózását. A tanszékvezető szerint a folyamat inkább területileg koncentráltan, „foltokban” fejtheti ki hatását. Bizonyos térségek kifejezetten népszerűvé váltak, például a Balaton környéke és a Budapesthez közeli települések. A legszegényebb falvak esetében azonban – például Dél-Baranyában, Borsodban vagy Nógrádban – nem feltétlenül jelennek meg ugyanilyen mértékben a felzárkózást segítő hatások, és az sem biztos, hogy a magasabb jövedelmű beköltözők ezeket a térségeket választják. Így miközben egyes agglomerációk és népszerű települések fejlődhetnek, más települések továbbra is leszakadhatnak és elnéptelenedhetnek. Nincs tehát általános, minden vidéki térségre érvényes kiköltözési trend: a költözési döntéseket térségi sajátosságok, trendek és akár divatok is befolyásolják.
Arra a kérdésre, hogy megfigyelhető-e már a vidékről a városokba történő visszaköltözés, a tanszékvezető azt mondta, jelenleg nem lát ilyen általános folyamatot. A városokból való kiköltözés szerinte továbbra is tart, és rendszerszinten még nem fordult meg ez a tendencia. Ugyanakkor fontos különbséget tenni a falvak és a vidéki városok között. A vidéki városok, különösen a megyeszékhelyek az elmúlt években több olyan ipari fejlesztésnek adtak otthont, amelyek új munkahelyeket teremtettek és munkaerőt vonzottak a térségbe. Példaként említette a fegyveripari, autóipari és egyéb feldolgozóipari fejlesztéseket. Nyíregyházán régóta működik a LEGO gyára, míg Nagykanizsán és Kaposváron újabb ipari beruházások, köztük fegyveripari és csomagolóanyag-gyártó vállalkozások jelentek meg. Ezek a beruházások új vonzerőt jelenthetnek a munkaerő számára, így akár az ország más régióiból is közepesen vagy magasan képzett munkavállalókat vonzhatnak az adott térségbe.
A sorozat előző része
Nyitókép forrása a Közért legutóbbi adásának borítóképe.
