A Széchenyi-örökség megismerése a jövőbe vezető, hosszú folyamat, hiszen a család története nem lezárt, az ma is él – hangzott el a Ludovika Szabadegyetem 2026/2027-es őszi szemeszterének első előadásán, szeptember 22-én, a Ludovika Főépület Egyed István Termében, ahol „Kard, sisak, véráldozat. A Széchenyi család rendvédelmi és katonai öröksége” címmel Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány kuratóriumi elnöke adott elő.
Hitvallása a hídépítés
Történészként különösen érdekes látni, hogy hogyan éli meg egy ismert család a történelmet, illetve hogyan emlékezik erre vissza – hívta fel a figyelmet köszöntőjében Berki Imre, a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának igazgatója. Hozzátette, a Szabadegyetem előadója, Széchenyi Tímea 2013-ban alapította meg az alapítványt a családi örökség feltárására, annak széles körű megismertetésére. Az alapítvány a segítségnyújtáson túl részt vett többek között az Óbudai Egyetem Széchenyi Akadémiájának létrehozásában, emellett díjakat alapított vállalkozások, pedagógusok és diákok elismerésére. Az alapítványnak élő együttműködése van a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE) is. Berki Imre szerint Széchenyi Tímea elsődleges hitvallása a hídépítés.
A címer szimbolikája
Az ifjúsággal való közös gondolkodás nagyon fontos része az alapítvány munkájának – emelte ki előadásában Széchenyi Tímea. Ő maga családtagként döbbent rá, hogy nem ismeri elég jól a Széchenyiek történetét, hiszen volt olyan korszak, amikor tilos volt az arisztokráciáról beszélni.
Széchenyi Tímea ezt követően a Széchenyi-címer szimbolikájáról beszélt, amely jól leírja a család nemzetépítő tevékenységét. A címerben a nemzetet jelenti a kettős kereszt a Hármashalmon, a család eredetét mutatja a címer magja, vagyis a békegalamb a szívpajzson, a hűséget pedig a felszálló sas és a sugárzó nap jelképezi. Színei a kék, a vörös, az ezüst és az arany. A családi jelmondat szintén végigkíséri a történetet: Si Deus pro nobis, quis contra nos? (Ha Isten velünk, ki ellenünk? Róm. 8,31). Ez az idézet helyezi szilárd, szakrális alapokra a címer minden elemét. A család végig az életét és a vérét adta az országért.
Nem a rang, hanem a közszolgálat
A családfa igen szerteágazó: 1560-tól követhető egészen a napjainkig. A legnagyobb magyar, Széchenyi István 235. születésnapját szeptember 21-én ünnepelhette az ország. Széchenyi Tímea hangsúlyozta, a családi múlt lényege nem a rang, hanem a közszolgálat: végvári katonai, tiszti, tűzoltósági, közjogi és humanitárius szolgálat kapcsolódik a családtagokhoz. Ennek vizsgálatához sok forráskritika szükséges, ami rögtön a névalakoknál és a rokonsági viszonyoknál kezdődik: a család egyik ága ékezettel, a másik anélkül írja a nevét. A család alapítója, I. György érsek volt Sümegen, aki katonaként teremtette meg a végvár védelmét. Emellett megalapozta a család vagyonát is. Utána Széchenyi Mihály, majd II. György következett, utóbbi grófi rangot szerzett a családnak katonai és közszolgálati tevékenységével. Utóda, Széchenyi Antal császári királyi altábornagy, katona, a hivatásos magyar főúri tiszt eszménytípusa volt. Széchenyi Pál, császári alezredes lett. István, a legismertebb családtag, olyan huszártiszt volt, aki rettegett a vértől. Katonaként inkább hírvivőként működött.
A kitagadott családtag
Az NKE új épületegyüttesének névadója, Széchenyi Ödön tűzoltó főparancsnok, tábornok és oszmán pasa volt. A pasaság miatt a család ki is tagadta. Csakis a munkássága tette lehetővé, hogy ezt később eltöröljék, hiszen anélkül nem lett volna, vagy nem ilyen lenne ma a tűzoltóság. Ödön mindig a kudarcból kovácsolt hasznot. Londonban tanulmányozta a Fire Brigade működését, megszervezte a pesti, majd a konstantinápolyi tűzoltóságot. Gödöllőn folytatta István munkásságát a vasútépítés és a gőzhajózás szervezésével. A városban szobra, forrása van. Emellett nevéhez fűződik, hogy Budapesten ma működik a Budavári sikló. Felesége halála után költözött Törökországba.
A nemzet szolgálatában
Andor, Ödön fia, világutazó lett, de utazásai szintén lenyomatot hagytak az országon. Széchenyi Bálint orosz hadifogságba esett katonaként, zászlósként. Gusztáv tüzértiszt és török tolmács volt. Andor Pál a tűzőrség patrónusa volt. Széchenyi Viktor huszártiszt, frontkatona. Fia, Zsigmond első világháborús hadi naplót, majd 1944–45-ben ostromnaplót írt családjának, előbbi nyomda alá rendezése az alapítvány első könyvkiadványa. Viktort a szovjetek verték agyon, fia hiába váltotta ki egy vadászpuskáért cserébe, életét már nem lehetett megmenteni. Később a család vagyonát államosították: 19 kastély és több ezer hektárnyi földterület került el a családtól.
Széchenyi Emil Sopron vármegye főispánja volt, akinek életútja kivételesen nem harctéri karrierként, hanem a közszolgálat politikai, közjogi és humanitárius formájaként illeszkedik a családi hagyományba. Szolgálatáért megkapta a Kishamis nevű balatoni vitorláshajót – ez volt az első ilyen szerzemény a családban. Emellett a Magyar Vöröskereszt elnöke is volt. Fia, Széchenyi Alajos, Tímea nagyapjának, Pál Imrének a testvére, honvéd huszárzászlós. Széchenyi József, a tűzoltószövetség elnöke, a családi hagyomány folytatója, szervezeti vezető és érdekérvényesítő. Széchenyi Pál tartalékos légvédelmi tüzér zászlós, aki a nyilasokkal vívott tűzharcban halt meg.
A Széchenyiek mindannyian hozzájárultak az ország építéséhez, a nemzet megtartásához még a legnehezebb időkben is. Katonai múlttal rendelkező papi család a Széchenyi, amely előbb védelmi feladatokat látott el, grófi rangot szerzett, tagjai tisztek lettek. Hamar megjelent a családban a társadalmi segítő vonal, mint például a tűzoltóság és a vöröskereszt. A családot mindig az országért és a jó ügyekért való kiállás jellemezte. Az alapítvány pedig ezt a hagyományt szeretné folytatni.
Az előadás felvétele megtekinthető a YouTube-on.
Nyitókép forrása: az esemény plakátja
