A megfelelő szabályozó környezet megteremtése elengedhetetlen ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia (MI) ne nőjön túl rajtunk – mondta el Szabó Tibor János nyugállományú ezredes, a 4IG kiber- és védelmi digitalizációs területek szakértője a Ludovika Fesztiválon tartott, a Mesterséges intelligencia a kemény és a puha hadműveletekben című előadásán. A témáról Saly Veronikával, a Nemzetbiztonsági Szakkollégium Kiberbiztonsági és Technológiai Kihívások Kutatósejt vezetőjével beszélgetve hangsúlyozta: az MI-nek a döntéshozatalt kell támogatnia, a felelősség azonban minden esetben az emberé marad.
A szakértők rámutattak, hogy az algoritmusok ma már szinte észrevétlenül vannak jelen a mindennapokban, a nagy nyelvi modellek gyors fejlődése pedig szélesebb körben is láthatóvá tette a gépi intelligencia képességeit. Ezzel párhuzamosan a technológiai fejlődés tempója meghaladta a szabályozásét. Emiatt olyan fejlesztési irányok is megjelentek, amelyek etikai szempontjai vitatottak, különösen az autonóm fegyverrendszerek esetében.
A hadviselés átalakulásáról szólva elhangzott: a drónok és az MI-alapú rendszerek nem új jelenségek, ám a közelmúlt konfliktusai felgyorsították gyakorlati alkalmazásukat. A jövő fegyverrendszereit egyértelműen az MI dominálja majd, miközben a világ nagyhatalmai jelentős erőforrásokat fordítanak fejlesztéseikre. A hibrid hadviselésben a kemény katonai műveletek és a puha eszközök – így a dezinformáció és a kibertámadások – szoros egységet alkotnak.
A kibertér különösen fontos hadszíntérré vált, ahol a mesterséges intelligencia alkalmazása mára elengedhetetlen. Ugyanakkor kulcskérdés, hogy az állomány mennyire felkészült ezeknek az eszközöknek a használatára. Az előadók szerint az MI használatára gyorsan rá lehet szokni, ami magában hordozza azt a veszélyt is, hogy a döntéshozók túlzottan a gépekre támaszkodnak. Ezért a hangsúly a tudatos alkalmazáson és a megfelelő képzésen van: a parancsnok feladata továbbra is az, hogy mérlegelje és értékelje az MI által kínált megoldásokat.
Az előadók egyetértettek abban, hogy az MI alkalmazását hosszú távon csak társadalmi kontroll és megfelelő oktatás mellett lehet biztonságosan fenntartani. A technológia terjedése a hadviselésen túl az emberi gondolkodásmódot is formálja, ezért a tudatos felhasználás a jövő egyik legfontosabb kérdése. Bár az MI jelentősen felgyorsíthatja a folyamatokat, nem válthatja ki az emberi döntéshozatalt – ugyanakkor szerepe lehet olyan globális kihívások kezelésében is, mint a klímaváltozás.
A cikk eredetileg a Bonum Publicum 2026/5. számában jelent meg. Nyitókép forrása: DragosCondreaW / depositphotos.com
