A civil önkéntesség és a rendőrségi iránti bizalom visszaállítása a legfontosabb ma az amerikai rendőrök számára – mondta el Christián László r. dandártábornok, az NKE és a Metropolitan State University Denver (MSU) egyetemi tanára a Merre tart az USA rendészete? Helyzetjelentés Denverből című előadásában a Ludovika Fesztivál második napján.
A dandártábornok személyes élményein keresztül mutatta be amerikai tapasztalatait: a kutatási időszak alatt 25 államot járt be, több tízezer kilométert utazva, sport- és kulturális eseményeket látogatva, egyetemeken oktatva és hospitálva. Mint fogalmazott, a Fulbright-ösztöndíj „mélyvíz”, amely szakmailag és emberileg is komoly kihívást jelent, ugyanakkor egyedülálló rálátást biztosít az amerikai rendészeti és felsőoktatási rendszerre. Kutatásának középpontjában az állt, hogy az amerikai rendészeti szervek miként képesek együttműködni civil önkéntesekkel, és mennyire működőképes a komplementer rendészet gyakorlata az Egyesült Államokban. A személyes tapasztalatok kapcsán arra is kitért, hogy a mindennapi élet és a társadalmi közeg szintén befolyásolja a rendészet működését. Colorado államban – amely területét tekintve többszöröse Magyarországnak, mégis viszonylag alacsony népességű – a magas életszínvonal, a jelentős jövedelmek és a kiterjedt szolgáltatási infrastruktúra sajátos környezetet teremtenek. Ugyanakkor a legalizált marihuána, a közlekedésbiztonsági problémák vagy a drogok hatása alatt elkövetett bűncselekmények új típusú kihívásokat hoznak a rendészeti szervek számára, amelyek kezeléséhez a hagyományos eszközök mellett komplex, társadalmi szintű megoldásokra is szükség van.
Az MSU Denver működését ismertetve kiemelte: a mintegy 39 ezer hallgatót oktató intézmény „hallgatóközpontú vállalkozásként” működik, ahol minden szolgáltatás és oktatási módszer a diákok sikerességét szolgálja. A magas tandíjak – amelyek egy teljes képzés esetében akár több százezer dolláros terhet is jelenthetnek – azt eredményezik, hogy a hallgatók rendkívül motiváltak, aktívak és elkötelezettek. Az oktatás alapja a folyamatos felkészülés és a részvétel: a hallgatók heti bontásban előre megkapják a tananyagot és az elvárásokat, így az órák valódi szakmai diskurzussá válnak.
A hallgatói szolgáltatások széles köre szintén hozzájárul az eredményességhez. Az esszéírást támogató kurzusok, a mentorprogramok, a fejlett könyvtári háttér, valamint a mentálhigiénés és sportlehetőségek rendszere mind azt a célt szolgálják, hogy a diákok sikeresen teljesítsék tanulmányaikat. Az intézményi működés transzparenciája – beleértve a vezetői és oktatói bérek nyilvánosságát – tovább erősíti a bizalmat és az elszámoltathatóságot.
A rendészeti helyzetképet illetően Christián László hangsúlyozta: az Egyesült Államokban évente mintegy 14 millió bűncselekményt regisztrálnak, miközben közel 18 ezer különböző rendészeti szerv működik. Ez a fragmentált struktúra önmagában is komoly koordinációs kihívásokat vet fel. A problémák között kiemelte a kábítószerhelyzet súlyosságát – különösen a fentanil okozta válságot –, a mentális betegségekhez köthető eseteket, valamint a családon belüli erőszak magas arányát.
Az önkéntesség növekvő szerepe
A rendőri munkát jelentősen befolyásolja a társadalmi környezet is. A helyi önkormányzatok, a szövetségi szervek és a közvélemény elvárásai mellett a közösségi média is erős nyomást gyakorol a rendőrökre. Az előadó szerint az elmúlt években a rendőrségbe vetett bizalom jelentősen csökkent, ami a pályaválasztásra is kihat: egyre kevesebben jelentkeznek rendőrnek, ami hosszabb távon az állomány fenntarthatóságát is veszélyezteti.
Kiemelte ugyanakkor a komplementer rendészet és a civil önkéntesség növekvő szerepét. Az Egyesült Államokban az önkéntesek képzést is kapnak és aktívan részt vesznek a közösségi biztonság fenntartásában, ami hozzájárulhat a rendőrség és a társadalom közötti bizalom erősítéséhez. A hallgatók számára szervezett szakmai gyakorlatok – például közös szolgálatok rendőrökkel – szintén fontos szerepet játszanak az utánpótlás biztosításában.
A technológiai és szervezeti megoldások között jó példaként említette a segélyhívó rendszerek integrációját: egyes régiókban több tucat rendőri egység hívásait egyetlen központ fogadja, ami költséghatékonyabb és gyorsabb reagálást tesz lehetővé. Bár a technikai feltételek általában adottak, az együttműködés mélysége és őszintesége továbbra is fejlesztendő terület.
Az előadás zárásaként Christián László hangsúlyozta: az amerikai tapasztalatok számos tanulsággal szolgálnak a magyar rendészeti és felsőoktatási gyakorlat számára is. „Apró lépésekkel sok minden átvehető” – fogalmazott, kiemelve az interaktív oktatási módszereket, a hallgatói szolgáltatások fejlesztését és az önkéntesség erősítését. Hozzátette: a jövőben olyan kurzusok is indulhatnak az NKE-n, amelyek közvetlenül az amerikai rendészeti tapasztalatokra épülnek és lehetőséget adnak a legtehetségesebb hallgatóknak, hogy nemzetközi környezetben szerezzenek tapasztalatot.
A cikk eredetileg a Bonum Publicum 2026/5. számában jelent meg. Nyitókép forrása: C5Media / depositphotos.com
