A Visegrádi Együttműködés (V4) hosszú évtizedeken át a közép-európai államok egyik legsikeresebb közös platformja volt. Magyarország új kormánya Magyar Péter miniszterelnök vezetésével most lendületesen igyekszik helyreállítani és új alapokra helyezni ezt a stratégiai fontosságú regionális együttműködést. E folyamat egyik kiemelt állomása a június 23-án Gödöllőn megrendezendő V4-csúcs. Ezt közvetlenül megelőzve a diplomáciai egyeztetésektől függetlenül, de szintén a V4-ek szellemiségét képviselve és arra reagálva június 19–21. között Révkomárom Kárpát-medencei újságíró-találkozónak adott otthont. Helyszíni beszámolónk következik.
Történelmi gyökerek
A Visegrádi Együttműködés gyökerei valójában nagyon mélyre nyúlnak vissza a történelemben. Már 1335-ben a visegrádi királytalálkozón a magyar, a cseh és a lengyel uralkodók szövetséget kötöttek a Habsburgok terjeszkedése ellen, gazdasági és politikai együttműködést hozva létre. Ez a középkori precedens ma is erős szimbolikus jelentőséggel bír. A modern V4 pedig 1991. február 15-én született meg Visegrádon, ahol Antall József magyar miniszterelnök, Václav Havel csehszlovák elnök és Lech Wałęsa lengyel elnök aláírta a történelmi nyilatkozatot. A rendszerváltoztatás utáni években a három, majd Csehország és Szlovákia szétválása után négy ország összefogott a demokrácia kiépítéséért, a piacgazdaság megteremtéséért és az euroatlanti integrációért, ami végül 2004-ben az Európai Unió közös csatlakozásában csúcsosodott ki.
Miért fontos Magyarország számára a V4?
Magyarország számára a V4 különösen fontos szerepet tölt be. Egyedül kisebb súllyal rendelkezünk az Európai Unióban vagy a globális porondon, ám négy ország együtt már jelentős politikai, gazdasági és biztonsági tömböt alkot, amellyel hatékonyabban védhetők a nemzeti érdekek – legyen szó kohéziós forrásokról, mezőgazdasági támogatásokról, határvédelemről vagy energiaügyi kérdésekről. A szorosan összefonódó gazdaságok (különösen az autóipar és a gyártás területén), a közös infrastruktúra-fejlesztések és a regionális identitás erősítése mind hozzájárulnak Magyarország stabilitásához és növekedéséhez. Emellett a közös történelem, kultúra és értékek alapján a V4 segíthet a történelmi sérelmek kezelésében és a közép-európai tudat erősítésében is.
Az Orbán-kormányok időszaka
Az Orbán-kormányok időszakában a Visegrádi Együttműködés eleinte jelentős sikereket könyvelhetett el. Különösen a 2015-ös migrációs válság idején a négy ország egységesen lépett fel a határok védelme és a szuverenitás mellett Brüsszellel szemben, emellett pedig számos közös gazdasági projekt és beruházás indult el. A rendszeres csúcstalálkozók és a Visegrádi Alap is erősítették az együttműködést. Ugyanakkor a 2022-es orosz–ukrán háború mély válságot hozott a csoportba. Magyarország eltérő álláspontja miatt – különösen az orosz energiafüggőség és a tárgyalásos béke szorgalmazása miatt – éles konfliktusok támadtak a partnerekkel, főként Lengyelországgal és Csehországgal. A V4-et egyes elemzők és politológusok „halottnak” vagy teljesen hatástalannak nyilvánították. Több nemzetközi elemzés és cseh szakértők, köztük Vít Dostál, az AMO think-tank vezetője is jelezte a csoport súlyos működési zavarait, míg egyes cseh politikusok a keretek felülvizsgálata mellett a közösség elhagyásának gondolatát is felvetették. A politikai bizalom jelentősen megrendült, bár a gyakorlati gazdasági kapcsolatok részben tovább működtek.
Új kormány, új fejezet
A 2026. április 12-i választások után azonban új fejezet kezdődött a V4-ek kapcsolatában. Magyar Péter miniszterelnök egyértelmű prioritásként jelölte meg a Visegrádi Együttműködés megújítását. Célja a bizalom helyreállítása, a háborús sebek begyógyítása, valamint a pragmatikus, jövőorientált együttműködés erősítése a gazdasági összefogás, a technológiai fejlesztések, a zöld átállás és az EU-n belüli érdekérvényesítés területén. Magyar Péter többször hangsúlyozta, hogy a magyar-lengyel történelmi barátságra építve, de a mai geopolitikai realitásokat is figyelembe véve kell előre lépni, akár a V4 bővítésével más közép-európai országok, például Ausztria bevonásával.
Gödöllői V4-csúcs
Ennek a megújulási folyamatnak egyik kiemelkedő eseménye június 23-án, Gödöllőn várható. A Grassalkovich-kastélyban tartandó V4-csúcson Magyar Péter fogadja a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnököt. A találkozón a regionális gazdasági együttműködés erősítése, az EU-s érdekképviselet, a biztonsági kihívások és a közös projektek állnak majd a középpontban. A helyszínválasztás nem véletlen: a kastély a magyar történelem egyik fontos szimbóluma, tökéletes helyszíne a közép-európai egység újbóli megerősítésének.
Kárpát-medencei újságíró-találkozó és emléktábla-avatás Révkomáromban
Lényegében már a V4-ek szellemi megújulását képviselve rendezték meg június 19–21. között Révkomáromban a Kárpát-medencei újságíró-találkozó elnevezésű programsorozatot, folytatva a 2025-ben elindított hagyományt. A rendezvényre hat országból mintegy negyven sajtómunkatárs érkezett.
A találkozóhoz kapcsolódva június 20-án ünnepélyes keretek között avatták fel Péczely József emléktábláját a Ferences barátok utcája 22. szám alatti épület falán, a Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesülete díszőrségének jelenlétében. A táblaállítás szervesen illeszkedik a városvezetés azon hosszú távú programjába, amellyel a település neves szülötteit kívánják bemutatni a szélesebb közönségnek. Keszegh Béla polgármester szándéka szerint ahogyan korábban Ivan Reitman előtt tisztelegtek a Tátra mozi előtti gránitcsillaggal, úgy most Péczely József emléke előtt adóztak. Az emléktábla alatt elhelyezett QR-kód segítségével a látogatók egy mesterséges intelligencia alkalmazásával készült videó segítségével ismerhetik meg Péczely József életét és a folyóirat történetét.
A Mindenes Gyűjtemény – tudományos portálunk korai szellemi elődje
A tábla a magyar felvilágosodás és tudományos ismeretterjesztés úttörő folyóiratának, a Mindenes Gyűjteménynek is emléket állít. A lap 1789 és 1792 között jelent meg Komáromban – egy olyan időszakban, amikor a tudományos újságírást még szinte teljesen a német és a latin nyelv uralta. Péczeli József református lelkész, valamint a Komáromi Tudós Társaság tagjai alapvető munkát végeztek az anyanyelvű tudományosság megteremtésével. Az akkori időkben hetilapként, majd évkönyvként működő kiadvány célja az volt, hogy a hasznos ismereteket eljuttassa a vidéki lakossághoz és a női olvasókhoz is, bemutatva a gazdaság, a földrajz és a történelem gyakorlati tudnivalóit.
A Mindenes Gyűjtemény a magyar nyelvű ismeretterjesztő sajtó legelső jelentkezése, amely mintaként szolgálhatott a későbbi hazai tudomány-népszerűsítés számára. Így nem túlzás azt állítani, hogy ugyanezt a szellemi örökséget viszi tovább a ludovika.hu is. Az egyetemi tudásbázisra épülő, de azon túlmutató portál ugyanis a komáromi elődhöz hasonlóan arra törekszik, hogy a világ összetett folyamatait közérthetően, elemző módon hozza közelebb a szélesebb közönséghez.
Az erős V4 a térség gazdasági motorja lehet
A Révkomáromban megtartott Kárpát-medencei újságíró-találkozó politikus házigazdája, Keszegh Béla portálunknak adott interjújában kiemelte, hogy a regionális stabilitás kulcsa egy erős V4-szövetségben rejlik. A szlovákiai város polgármesterének meggyőződése szerint a Visegrádi Együttműködés lehet a következő évtized meghatározó gazdasági motorja a térségben. Bár meglátása szerint Lengyelország jelenleg némileg külön utat jár, továbbra is szorgalmazza az intenzív közép-európai szerepvállalást és a közös érdekérvényesítést Brüsszelben.
A polgármester szerint a szlovák–magyar államközi kapcsolatokat az állandó változás jellemzi, az önkormányzatok és a határ menti közösségek pedig gyakran a nagypolitikai viharok elszenvedőiként, mintegy bokszzsákjaként érzik magukat. Ugyanakkor a határmentiséget nem hátrányként, hanem kiaknázandó lehetőségként kell kezelni. Kétnyelvűség, kulturális sokszínűség, határokon átnyúló egészségügy és logisztika révén Révkomárom és térsége a perifériából központtá válhat. Keszegh Béla szerint a pragmatikus együttműködés a járható út a közösség számára.
Mi várható a jövőben?
A V4-reneszánsz nem korlátozódik csupán a kormányzati szintre. A civil, gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése, valamint a történelmi tapasztalatokra építő, ugyanakkor a jelen kihívásaira válaszoló együttműködés lehet a siker kulcsa. Magyarország új kormánya, ha képes áthidalni a korábbi szakadékokat, a régió valódi sikerének fontos tényezőjévé teheti a Visegrádi Együttműködést. A Visegrádi Együttműködés tehát nem a múlté. Új alapokon, megújult bizalommal és friss lendülettel folytatódhat a közép-európai közös történet, Magyarország aktív és konstruktív szerepvállalásával.
Nyitó- és belső kép forrása: Varga Levente / ma7.sk
