A magyar közigazgatás egyik legnagyobb kihívása az elöregedő állomány és a fiatal munkaerő megtartása. Bár a központi kormányzati igazgatás, a minisztériumok továbbra is vonzók a pályakezdők számára, számos kutatás szerint az utánpótlás hosszú távon nem biztosított. Arról, hogy mennyire érzékelhető ez a folyamat a gyakorlatban és milyen problémákkal szembesül ez a terület, külön kiemelve a pénzügyőr hivatást, arról Magasvári Adriennt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Emberi Erőforrás Tanszék egyetemi docensét kérdeztük.
Elöregedő rendszer?
„A magyar közigazgatás személyi állománya egyértelműen elöregedő tendenciát mutat” – emelte ki megkeresésünkre Magasvári Adrienn. A szakértő részletezte, hogy ezt a megállapítást egy friss, hazai és nemzetközi összehasonlításban is elvégzett generációkutatás eredményei is alátámasztják, amelyben az egyetem Emberi Erőforrás Tanszéke és Közszolgálati HRM Kutatóműhelye is részt vett: megállapították, hogy bár a nemzetközi közigazgatásokban is hasonló folyamatok figyelhetők meg, Magyarországon különösen szembetűnő a középgeneráció (35–54 év közöttiek) túlsúlya. Az elöregedés itthon inkább a korfa eltolódásában és a fiatalítási folyamat megtorpanásában érhető tetten.
A generációkutatás során a szakemberek az Európai Közigazgatási Hálózat (EUPAN) 26 tagállamának közigazgatási szervei kapcsolódtak be a vizsgálatba, míg a hazai adatok elsősorban a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer (KSZDR), valamint a kvantitatív vizsgálat adataiból származtak. A kutató kiemelte, hogy a vizsgálat egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a különböző generációk elvárásai között kisebb eltérések mutatkoztak, mint amire előzetesen számítottak. E mellett jelentős eredménynek bizonyult, hogy az elöregedés ugyan valós demográfiai tény, a szervezeti tudástőke szempontjából azonban a legnagyobb kockázatot mégsem ez, hanem a fluktuáció jelenti.
„A központi kormányzati igazgatásban a minisztériumok továbbra is vonzó munkahelynek számítanak a fiatalok számára, ezért az utánpótlás biztosítása önmagában nem jelent akkora problémát” – hangsúlyozta Magasvári Adrienn, hozzátéve, hogy a 30 év alatti foglalkoztatottak aránya ugyanakkor csupán 8–13 százalék között mozog, de a legnagyobb kihívást a fiatal munkatársak megtartása jelenti. A kutató szerint az, hogy a tanulási és fejlődési lehetőségek, valamint a karrierépítés lehetősége a közigazgatásban jelenleg kevésbé biztosított – miközben különösen a Z generáció számára ezek kiemelt fontosságú tényezők – nem csupán sztereotípia, hanem jogszabályi és szervezeti okokra vezethető vissza. A korábbi életpályamodellek automatikus előmeneteli rendszere ugyan megszűnt, azonban a helyére nem épült ki olyan teljesítményalapú karrierrendszer, amely világos előre lépési lehetőséget kínálna a munkavállalók számára. Bár a jelenlegi bérezési rendszerben a munkáltató széles mozgástérrel rendelkezik a besorolások és illetmények meghatározásában, az előmenetel útja továbbra sem átlátható. „A közigazgatás társadalmi presztízse is jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben” – vélekedett Magasvári Adrienn. Míg korábban kiemelt megbecsülés övezte az államigazgatásban dolgozókat, ma már a pálya kevésbé vonzó a fiatalok számára, amit tovább nehezít, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, milyen feladatokat látnak el a közigazgatás különböző szervei. Így például azzal sem, hogy vajon mi tartozik a közigazgatás, illetve a rendészeti igazgatás egy speciális területéhez tartozó pénzügyőrök feladatkörébe.
A pénzügyőr hivatás egyedisége
A pénzügyőri hivatás kutatási témává választását a szakértő személyes életútja is indokolta, hiszen 24 éven keresztül maga is pénzügyőrként dolgozott. Tudományos pályafutását az NKE-n kezdte meg, miközben továbbra is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományához tartozott (NAV), így belülről ismerhette a szervezet működését. Tapasztalatai szerint a fentebb említett kutatás eredményei nagyrészt visszaigazolták korábbi gyakorlati megfigyeléseit: a pénzügyőri állomány problémái sok tekintetben hasonlóak a többi közigazgatási és rendvédelmi szervnél tapasztalható nehézségekhez, különösen az utánpótlás, az elöregedés és a pályán tartás kérdésében.
„A pénzügyőri hivatást betöltők ugyan sajátos feladatokat látnak el, de jogállásukban és a szolgálat jellegében számos ponton hasonlítanak a rendőri vagy más rendészeti hivatásokhoz” – emelte ki Magasvári Adrienn. Szerinte a kutatásának megállapításai mintegy 80 százalékban a rendőrségre is alkalmazhatók lennének. Kiemelte ugyanakkor, hogy a pénzügyőrök társadalmi ismertsége lényegesen alacsonyabb, mint más hivatásos szolgálati jogviszonyban állóké. Megfigyelhető, hogy sok fiatal nem tudja pontosan, milyen feladatokat látnak el, sőt gyakran összekeverik őket más hatóságok alkalmazottjaival Ezért fontosnak tartja, hogy már fiatal korban megismertessék a diákokkal a különböző hivatásrendeket és azok társadalmi szerepét. Doktori tanulmányai keretében végzett kutatásai azt is igazolták, hogy minél korábban alakul ki valakiben az elköteleződés egy hivatás iránt, annál tudatosabban készül rá, és annál nagyobb valószínűséggel marad hosszú távon is a pályán. Véleménye szerint ezért már gyermekkorban érdemes játékos formában bemutatni a pénzügyőrök munkáját, különösen olyan, a mindennapi élethez kapcsolódó területeken, mint a hamisított termékek elleni fellépés, a fogyasztó- vagy az egészségvédelem. Kiemelte továbbá, hogy a Z generáció számára oly fontos karriert is érdemes tágabban értelmezni. „Nem kizárólag a vezetői előrelépés jelenthet karriert, hanem az is, ha valaki több szakterületet is megismer, szélesebb tapasztalatot szerez, ezáltal komplexebb szakmai tudásra tesz szert” – emelte ki Magasvári Adrienn.
Hangsúlyos kommunikáció
A pénzügyőri pálya egyik erősségének éppen ezt a sokszínűséget tartja, amelyet szerinte sokkal hangsúlyosabban kellene kommunikálni a pályaválasztás előtt álló fiatalok felé. A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a pénzügyőri állomány átlagéletkora magas, a fiatalok aránya mindössze néhány százalék körül mozog. Ez hosszú távon komoly kihívásokat jelenthet, hiszen az aktív szolgálat fizikai és mentális terhelése idősebb korban egyre nehezebben vállalható. Véleménye szerint a jövő egyik fontos feladata olyan életpályamodellek kialakítása lehet, amelyek lehetőséget biztosítanak az idősebb munkavállalók számára más jellegű feladatok ellátására, miközben a fiatalabb generációk számára is vonzó perspektívát kínálnak. Magasvári Adrienn emlékeztetett, hogy bár korábban gyakori volt, hogy több generáción át ugyanazt a hivatást választották a családtagok, a 2022-es kutatás eredményei szerint ez a tendencia mára jelentősen visszaszorult. Kutatásának egyik legfontosabb célja éppen ezért az volt, hogy ezt a „láthatatlan” hivatást, a pénzügyőrök gazdaság és közösség védelmében végzett munkáját, és az érte hozott áldozatvállalást érthetővé és vonzóvá tegye a jövő generációi számára.
Nyitókép forrása: photographee.eu / depositphotos.com
