A környezeti bűnözés mint globális kihívás címmel szervezett nemzetközi tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar (RTK) Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszéke (BGVT) május 11-én, az Oktatási Központban. Az eszmecserét Kovács Gábor r. vezérőrnagy, az NKE RTK dékánja nyitotta meg, majd rövid köszöntőt mondott Zsigmond Csaba r. alezredes, az RTK BGVT tanszékvezető adjunktusa.
Újragondolni az ember szerepét a földön
Az emberi jogok a most megszülető gyerekeket is megilletik – hangsúlyozta A környezetjogi rend aktuális kihívásai című előadásában Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogtudományi Karának professzor emeritusa, a jövő nemzedék szószólója. Előadását Ferenc pápa gondolataival indította, hangsúlyozva, hogy újra kell gondolnunk az ember szerepét a világban, különösen a technológiai fejlődés – köztük a mesterséges intelligencia – árnyékában. A professzor rámutatott: a környezettel kapcsolatos jogok évtizedeken át háttérbe szorultak a nemzetközi jogban, miközben az emberiség mára túllépte a Föld természeti határait. Az ENSZ adatai szerint a 2020-ban születettek már jóval kisebb eséllyel élhetnek stabil klímájú környezetben. Bándi Gyula szerint bár az ENSZ Közgyűlése 2021-ben elismerte a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogot, annak gyakorlati érvényesítése még várat magára. Előadásában felvetette a „tiszta”, „egészséges” és „fenntartható” környezet jogi értelmezésének nehézségeit, valamint hangsúlyozta: a bioszféra védelmének kell elsőbbséget élveznie a gazdasági érdekekkel szemben. Külön kitért a termőföldek védelmének hiányosságaira, valamint a mezőgazdasági gyakorlatok – például a mélyszántás és a vegyszerhasználat – káros hatásaira.
A világ legnagyobb feketepiaca
A változó globális környezetben a rosszindulatú cselekvők is változnak, alkalmazkodnak – mondta el a Szervezett környezeti bűnözés című előadásában Daan van Uhm kriminológus, az Utrechti Egyetem egyetemi docense. Rámutatott, hogy a globalizáció új lehetőségeket teremtett az illegális tevékenységek számára, miközben a jogrendszerek, a gazdasági viszonyok és a kulturális megközelítések közötti különbségek súlyos aszimmetriákat hoztak létre. A nemzetközi környezeti bűnözés ma már a világ egyik legnagyobb feketepiacának számít, amelynek értékét akár 276 milliárd dollárra is becsülik. Az illegális fakitermelés, bányászat, halászat, a védett fajok kereskedelme és a veszélyes hulladékok jogellenes kezelése gyakran ugyanazon bűnszervezetekhez köthető, amelyek a kábítószer-kereskedelemben is érintettek. Van Uhm hangsúlyozta: a társadalmi érzékenység növekedésével egyre több, korábban elfogadott tevékenység válik tiltottá, miközben a vállalatok is egyre inkább reputációs kockázatként tekintenek a környezetkárosításra. Az előadás kitért az illegális bányászat harmadik világbéli következményeire, az orvvadászatra, valamint az illegális halászatra, amely sok esetben emberkereskedelemmel is összefonódik.
Napirenden az ökocídium fogalma
A környezet ellen elkövetett bűncselekmények globálisak, ugyanakkor felismeréséhez speciális tudásra van szükségük a rendészetben dolgozóknak – hangsúlyozta Zsigmond-Sziebig Orsolya Johanna, a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Európa-Jogi Tanszékének adjunktusa a Reflexiók a környezeti bűncselekmények elleni küzdelem néhány új kihívásáról című előadásában. Rámutatott, hogy a klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenése Magyarországot sem kíméli. Attenborough gondolatait idézve felhívta a figyelmet arra, hogy a természet elleni „alapbűnök” – így a túlhalászat vagy a fosszilis energiahasználat – már megtörténtek, következményeik pedig ma is érezhetők. Az előadó kitért arra is, hogy a nemzetközi egyezmények gyakran nem kerülnek át a nemzeti jogba, így tényleges hatásuk korlátozott. Bár az EU tavaly új irányelvet fogadott el a környezeti bűncselekményekről, annak végrehajtása és az egységes definíciók kialakítása még várat magára. Az ENSZ szintjén is napirenden van az ökocídium fogalmának bevezetése. A jövő kihívásai között említette az MI környezeti hatásait, valamint egy új bűnözési formát: a Szibériában előkerülő mamutcsontok kereskedelmét, ahol a jogszerűség, a mamut és az elefántcsont megkülönböztetése komoly szakértelmet igényel.
Fontosabb a meglévő jog alkalmazása az új törvényeknél
A környezeti bűncselekmények üldözésének jogalkalmazási nehézségeire hívta fel a figyelmet Livija Panić Miletić, Szabadka helyi főügyésze A környezeti bűncselekmények üldözésének kihívásai Szerbiában című előadásában. Mint hangsúlyozta, a jogalkotás önmagában nem elegendő: a valódi kihívást a meglévő jogszabályok hatékony végrehajtása jelenti. Ugyanakkor a környezet védelmével szembeni társadalmi elvárások évről évre erősödnek, hiszen a környezet elleni bűncselekmények az úgynevezett harmadik generációs bűncselekmények közé tartoznak, amelyek közvetlenül érintik az élethez és az egészséghez való jogot. Szerbiában az egészséges környezethez való jog, valamint a környezet állapotáról való tájékozódás joga alkotmányos szinten is megjelenik. A büntetőjog ugyanakkor végső eszközként lép fel: a szerb büntető-törvénykönyv jelenleg tizennyolc környezetkárosító magatartást nevesít, jelezve, hogy ezek a cselekmények büntetést érdemelnek. A főügyész rámutatott: a hatóságok egy része mégsem szívesen foglalkozik ilyen ügyekkel, mivel azok gyakran összetettek, hosszadalmasak, és kevés szakmai presztízzsel járnak, holott tétjük az emberek mindennapi életminősége és egészsége. Bár Szerbia megkezdte az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges jogharmonizációt, különös tekintettel a jogsértések pontos fogalmi meghatározására, a jogérvényesítés továbbra is gyenge lábakon áll. Kevés esetben indul eljárás, még kevesebb jut el jogerős ítéletig, miközben a legtöbb környezet elleni jogsértés rejtve marad. A bizonyítékok beszerzése sok esetben speciális szakértelmet igényel, amelyhez gyakran nem áll rendelkezésre megfelelő költségvetési háttér. Nehezíti a helyzetet az illetékes hatóságok közötti kommunikáció és koordináció hiánya is. Ennek javítására Szerbia az igazságszolgáltatás „zöldítésébe” kezdett, amelynek részeként gyakorlati útmutatókat dolgoznak ki az egyes bűncselekménytípusok – például az erdőtüzek – okozta károk enyhítésére.
Szlovák tapasztalatok
A gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva mutatta be a környezeti bűnözés szlovákiai helyzetét Michal Cikhart, nyugalmazott rendőrtiszt, a Pozsonyi Rendőrakadémia adjunktusa. A környezeti bűnözés leggyakoribb és legsúlyosabb formái Szlovákiában című előadásában hangsúlyozta: a veszélyes anyagok felismerése és kezelése speciális felkészültséget igényel a nyomozók részéről, miközben a szlovák és a magyar jogi környezet számos ponton hasonló. A leggyakoribb jogsértések közé az illegális szennyezést, valamint a szennyező, mérgező és veszélyes anyagok EU-n belüli illegális szállítását sorolta, amelyek nemcsak a környezetre, hanem közvetlenül az emberek egészségére is veszélyt jelentenek. Mint elmondta, a szállítmányok kísérőokmányai gyakran szabályosak, maga a rakomány azonban nem felel meg az előírásoknak. Az illegális lerakóhelyek egy része határ menti térségekben található, Szlovákiában például a magyar határhoz közeli Bős térségében is azonosítottak ilyen helyszínt. Előfordult az is, hogy elhagyott épületeket hajléktalan személyek nevére béreltek ki rövid időre, az ingatlan tulajdonosa pedig csak utólag szembesült az ott tárolt veszélyes hulladékkal. A jogsértések mögött egyértelműen gazdasági érdek áll: míg Szlovákiában egy tonna kommunális hulladék legális lerakása körülbelül 80 euróba kerül, addig Olaszországban ez ennek többszöröse is lehet. Egy-egy, 25 tonnát szállító kamion esetében így több ezer eurós illegális haszon realizálható. Az előadó egy súlyos következményekkel járó esetre is kitért, amikor egy második világháborús vegyi üzem helyén épített létesítmény bontásakor derült ki a talaj szennyezettsége. A veszélyes építési törmeléket illegálisan ásták el a pozsonyi repülőtér közelében, veszélyeztetve Európa egyik legnagyobb vízbázisát. A környezet helyreállítása végül 90 millió euróba került, ráadásul a szennyezett anyagok egy részét autópálya-építésekhez is felhasználták.
Magyar bűncselekmények a környezet ellen
A magyar rendészeti tapasztalatokról Gergely Imre r. őrnagy, a Nemzeti Nyomozó Iroda alosztályvezető-helyettese számolt be A Nemzeti Nyomozó Iroda tapasztalatai a nemzetközi környezeti bűncselekmények felderítésében és nyomozásában című előadásában. Rámutatott: miközben az összes bűncselekmény száma összességében csökken, a környezet elleni jogsértések egyre gyakoribbá válnak. A Környezeti Bűnözés Elleni Alosztály jelenleg tíz nyomozóval dolgozik, akiknek munkája egyre összetettebb kihívásokat jelent. Hazánkban jellemzően az illegális szennyezés, az állatkínzás, valamint a védett állatfajokkal kapcsolatos bűncselekmények fordulnak elő leggyakrabban. Különösen érintettek Zala, Somogy, Baranya, Tolna és Békés vármegyék, ahová sok esetben külföldről érkeznek a veszélyes anyagok. Az előadó kiemelte: a védett állatfajok csempészetének egyik fontos csomópontja a repülőtér, a módszerek és a nyereség pedig sok tekintetben a kábítószer-kereskedelemhez hasonlíthatók. A végső cél gyakran illegális magánállatkertek létrehozása. Problémát jelent továbbá a trófeák jogellenes gyűjtése is, ami megköveteli, hogy a nyomozók képesek legyenek felismerni a védett fajokat és azok maradványait.
Mi történik, ha nem magánszemély érdekében történik a jogsértés?
A jogi felelősség kérdéseit Halász Henrietta r. alezredes, az NKE RTK Krimináltaktikai és Kriminálmetodikai Tanszékének tanársegédje járta körül A felelősség kérdései a környezetvédelmi jogban című előadásában. Mint hangsúlyozta, a környezeti bűncselekmények egyik legjelentősebb mozgatórugója a gazdasági haszonszerzés. Bár ezek az ügyek gyakran ismeretlen tettes ellen indulnak, sokszor kiderül, hogy a jogsértések nem természetes személyek, hanem jogi személyek érdekében történnek. Magyarországon a jogi személyek büntetőjogi felelősségre vonásának alapját a 2001. évi CIV. törvény teremtette meg, amely lehetőséget ad a tevékenység korlátozására, pénzbüntetés kiszabására vagy akár a jogi személy megszüntetésére is. Az előadó rámutatott: a hazai szabályozás több ponton kapcsolódik az Európai Unió 2024-ben elfogadott új irányelvéhez, különösen a jogérvényesítés és a környezeti bűncselekményekhez kapcsolódó korrupció kezelése terén. Az uniós szabályozás új tényállásokat határoz meg, lehetőséget teremt a jogi személyekkel való megállapodásra a kármentesítés érdekében, valamint a jogutód szervezetek felelősségre vonását is lehetővé teszi.
Nyitókép forrása: HTSyndication / depositphotos.com
