Az önvezető autók jövője Európában
Az autonóm jármű-technológia az elmúlt évtizedben a közlekedéspolitikai viták középpontjába került. Az Európai Unió kettős kihívással néz szembe: meg kell teremtenie a jogbiztonságot az önvezető járművek közúti teszteléséhez, ugyanakkor biztosítania kell az európai autóipar versenyképességét az amerikai és kínai technológiai vállalatokkal szemben. Míg az Egyesült Államokban a Waymo már heti százezer robottaxi-fuvart teljesít, Európában egyelőre kísérleti programok dominálnak – a lemaradás felszámolása azonban 2025–2026-ban felgyorsulni látszik.
Az Európai Bizottság az autonóm járművek fejlesztését az összekapcsolt, kooperatív és automatizált mobilitás (CCAM) keretrendszerébe ágyazza, amely a jármű-automatizációt a digitális összeköttetéssel és a multimodális közlekedési rendszerekkel integráltan kezeli. A CCAM Partnerség a Horizon Europe alatt 500 millió eurós költségvetéssel koordinálja a kutatás-fejlesztést. Az uniós Connected Automated Driving Europe platform több mint 400 K+F projektet és 300 tesztelési helyszínt tart nyilván Európa-szerte.
Mérföldkőnek számít az Európai Bizottság 2025. március 5-én közzétett Gépjármű-ipari Cselekvési Terve, amely átfogó stratégiát vázol fel az európai autóipar globális versenyképességének fenntartására. A dokumentum az autonóm járművek tesztelési szabályainak harmonizálását, szabályozási tesztkörnyezetek létrehozását és egy Európai Összekapcsolt és Autonóm Jármű Szövetség felállítását irányozza elő. A Bizottság 2026-tól legalább három határokon átnyúló tesztkörnyezetet kíván kialakítani, továbbá harmonizált engedélyezési eljárásokat vezet be az automatizált vezetési rendszerek nyílt közúti teszteléséhez. Ez utóbbi kulcsfontosságú, hiszen a 2024-es Draghi-jelentés éles kritikával illette a szabályozási széttagoltságot, amely korlátozza az innovatív mobilitási megoldások bevezetését.
A jogszabályi keretrendszer is dinamikusan fejlődik. 2026. január 1-jétől az UN-R157 módosítása szabályozott valósággá tette a Level 3 szintű autonóm vezetést az európai autópályákon akár 130 km/h sebességig – korábban ez 60 km/h-ra korlátozódott. A Végrehajtási Rendelet (EU) 2022/1426 a Level 4 szintű járművek típusjóváhagyását szabályozza – egyelőre évi 1500 járműre korlátozva modellenként –, míg az Általános Biztonsági Rendelet (GSR2) 2026 júliusától további fejlett vezetéstámogató rendszereket tesz kötelezővé.
A tagállamok szintjén a tesztelések egyre intenzívebbek. Németország 2021-es Autonóm Vezetési Törvényével globális úttörő: Berlinben 2025 októberében öt VW ID. Buzz AD minibusz indult el a NoWeL4 projektben. Franciaországban a WeRide és a Renault 2024-ben a Roland-Garroson, 2025-ben Valence-ban indított autonóm shuttle-t. Hollandiában az RDW 2026 februárjában jóváhagyta a Tesla FSD rendszerét, amely dominóhatást indíthat el az EU-ban. A skandináv régióban a Holo több mint 50 000 utast szállított autonóm járművekkel öt országban.
Magyarországon a zalaegerszegi ZalaZONE mára Európa egyik meghatározó autonóm jármű-tesztelési helyszíne, ahol az Ericsson, a Bosch és a Knorr-Bremse is végez K+F tevékenységet. Palkovics László kormánybiztos 2026. január 23-án bejelentette, hogy 2026 második felében kísérleti önvezető taxiszolgáltatás indulhat Budapesten. A ZalaZONE az izraeli Mobileye technológiáját vásárolta meg: két Level 4 szintű önvezető autót és egy térképező járművet. A szolgáltatás digitális platformon lesz elérhető, sikeressége esetén más nagyvárosokba is eljuthat.
Kaposvár lesz az első magyar város, ahol a tömegközlekedést száz százalékban elektromos járművek biztosítják és ahol önvezető autóbusz is közlekedik. A 15 milliárd forintos fejlesztés az IKOP Plusz keretében valósul meg (6,7 milliárd forint uniós támogatással). A flottát a BYD és a MAN szállítja, 2 önvezető busszal kiegészítve. A GyártásTrend értékelése szerint Magyarország az önvezető autók fejlesztésének egyik közép-európai központjává vált.
Nyitókép forrása: karelnoppe / depositphotos.com
