A háború folytatásának ára címmel szervezett három, egymást követő panelbeszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Főigazgatósága február 19-én, a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében. Az eszmecsere utolsó, Diplomácia, közvetítés és a béke különböző eszköztárai című, Máthé Réka Zsuzsánna, az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa által moderált panelbeszélgetésén arról volt szó, hogy hogyan érnek véget a konfliktusok – és miért nem érnek véget egyesek? A panel résztvevői Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet kutatócsoport koordinátora és vezető kutatója, Demkó Attila, az NKE EJKK John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa, a Stratégiai Jövők Kutatási Program vezetője, valamint Robák Ferenc, volt nagykövet, az NKE címzetes egyetemi docense vettek részt.
Máthé Réka Zsuzsánna elsőként arra volt kíváncsi, hogy miért nem választotta Európa 2022-ben a tárgyalásos békét, miért vár inkább a győzelemre. Siklósi Péter szerint Európát két meglepetés is érte: egyrészt maga az orosz támadás, másrészt az ukránok hősies védekezése. Utóbbi miatt hitték el sokan, hogy Oroszország legyőzhető. Ez a remény vagy illúzió 2023 nyaráig tarthatott, amikor kiderült, az ukránok nem tudnak visszavenni a területeket. Robák Ferenc hozzátette: az EU-nak nem is osztottak lapot a háború és a béke kérdésében. Az EU külügyi biztosának szavára aligha figyel az orosz fél, ők inkább a nagyhatalmakra hallgatnak. Akad is olyan jelentkező, aki összekötőként jelentkezne, mégpedig Emmanuel Macron francia elnök. Demkó Attila szerint túl sokáig hitték azt Európában, hogy Oroszország megverhető a háborúban, noha ez mindig irreális volt. Az EU külügyi biztosa Demkó szerint ma egy ideológia terméke, aki nem érti meg az idők változását. Vele még az is gyengíti Európát, hogy sem a kínaiak, sem az amerikaiak nem állnak szóba Kaja Kallasszal. Az oroszellenes mentalitással az EU kiírta magát a tárgyalásokból, ráadásul az amerikaiak így nem tudnak Európa nevében engedményeket tenni, ami gyengíti a tárgyalási pozíciókat, s végső soron Ukrajnának tesz rosszat. Macron valóban szeretne tárgyalni, ugyanakkor pozícióját a francia belpolitika is befolyásolja. A lényeg, hogy a felismerés megszületett Európában is, hogy szükségesek a tárgyalások, így már nem persona non grata, aki nem hisz Ukrajna kiütéses győzelemében.
Nemcsak fontos, sürgető is a fegyverszünet
Siklósi Péter szerint presztízsveszteségnek számít, hogy Európa ma nincs a tárgyalóasztalnál, s csak az a feladata, hogy a cechet fizesse. Hogy ez ne így legyen, szükség lenne egy stratégiai vízióra, azaz, hogy az EU tudja, mit akar elérni azon túl, hogy addig támogatja Ukrajnát, amíg kell. Az amerikaiaknak van erről elképzelése, ami főként arról szól, hogy Oroszország távolodjon el Kínától. Robák Ferenc hozzátette: Donald Trump Fehér Háza azt érzékeltette, hogy Európa nem partner immár, hanem múzeum, amivel felpiszkálta Európát, így megpróbálnak felnőni a szuverenitáshoz. Kína ma éppen annyira támogatja Oroszországot, hogy ne veszítsen, de ne is nyerjen, míg Európa Ukrajnával teszi ezt. Szerinte Trump elnök képes ezeket a helyzeteket felismerni, ezzel rendezi tudja a kifáradó konfliktusokat. Azonban mindenképpen olyan megegyezésre van szükség, amit mindkét fél el tud adni győzelemként. Ebben viszont lehet Európának szerepe. Demkó Attila szerint a legerősebb lobbierőt most Trump elnök képviseli, aki békét szeretne tető alá hozni. Azonban azt fel kell ismernie Európának is, hogy a korábban kimondottaktól visszalépni nem csak Trump tud, másnak is lehet, ha megváltoznak a körülmények. A világ 90 százalékában nem ragaszkodnak a már-már idilli elvekhez, hanem mindenki mindenkivel üzletel. Aki ilyen elvekben hisz, az nagyon meglepődhet. Donald Trump számára ma nemcsak fontos, hanem sürgős is a fegyverszünet. Ráadásul hazánk számára ez azt jelentené, hogy nem veszítenénk további kárpátaljai magyar életeket a fronton.
A tudományos eszmecsere további témáit e két linket követve ismerheti meg. Nyitókép forrása: NKE NFI
