Montenegró mint stratégiai csomópont
Vesna Medenicát, a montenegrói Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét és fiát, Miloš Medenicát 2026. január 28-án a podgoricai Legfelsőbb Bíróság első fokon tíz év szabadságvesztésre ítélte.
A montenegrói Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét felmentették a bűnszervezet létrehozásának vádja alól, ugyanakkor bűnösnek találták jogellenes befolyásolás, vesztegetés elfogadása és bírósági döntések manipulálása miatt. Fiát bűnösnek találták kábítószer-kereskedelemmel, cigarettacsempészettel, vesztegetéssel és illegális fegyvertartással foglalkozó bűnszervezet létrehozásában és vezetésében.
Az eset előzménye, hogy 2022-ben a montenegrói bűnüldöző szervek letartóztatták az úgynevezett „Balkán kartell” 24 tagját, akiket többek között kábítószer-csempészettel gyanúsítottak. A nyomozás során büntetőeljárás indult Medenica, fia, egykori testőre és további kilenc személy ellen, amely 2022 októberében vádemeléshez vezetett. Medenicát bűnszervezet létrehozásával, Kolumbiából történő kábítószer- és cigarettacsempészettel, korrupcióval, valamint hivatali visszaéléssel gyanúsították.
Vesna Medenica az elmúlt két évtized egyik legbefolyásosabb alakja volt a montenegrói igazságszolgáltatásnak. Tizenhét éven át töltött be bírói tisztséget. Három alkalommal választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökévé, jóllehet a montenegrói alkotmány legfeljebb két ciklust engedélyez. Ezt megelőzően legfőbb államügyészként is tevékenykedett.
Az ítélet kihirdetését követően Vesna Medenica útlevelét bevonták és meghosszabbították a vele szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalmat. Fiát azonban a szökés veszélyére hivatkozva őrizetbe vették, ahonnan azonban megszökött. Az esemény súlyos politikai visszhangot váltott ki. Jakov Milatović, Montenegró elnöke felszólította Milojko Spajić miniszterelnököt, hogy az eset kivizsgálását követően távolítsa el hivatalából mindazokat, akik mulasztásukkal hozzájárulhattak a szökéshez. Ezzel szemben Bojan Božović igazságügyi miniszter a február 10-i ülésen úgy nyilatkozott, hogy a történtek miatt nem indokolt a lemondás vagy személyi következmény kezdeményezése. A politikai reakciók rávilágítottak a montenegrói intézményi felelősség és elszámoltathatóság problémáira, különösen, ami a szervezett bűnözés és magas állami struktúrát érintő korrupciós ügyek kezelését érinti.
Fontos megjegyezni, hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma 2025. szeptember 10-én szankciót vezetett be Vesna Medenica, valamint Milo Božović volt parlamenti képviselő, Budva önkormányzatának korábbi vezetője ellen. A közlemény szerint Božović hivatali pozíciójával visszaélve támogatta a szervezett bűnözést és a nemzetközi kábítószer-kereskedelmet, míg Medenica közvetítőként járt el bírósági döntések befolyásolásában, és kenőpénzeket fogadott el bűnszervezetek támogatása érdekében. Az amerikai Külügyminisztérium kijelentette, hogy az ilyen intézkedések megerősítik az Egyesült Államok elkötelezettségét a nemzetközi bűnözés elleni küzdelem és a kábítószer-kereskedelemben részt vevő személyek felelősségre vonása iránt.
A nyugat-balkáni szervezett bűnözői csoportok számára a dél-amerikai kapcsolódási pontok különösen hangsúlyosak. Venezuela – amelyet az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) tranzitországként azonosít – stratégiai kilépési folyosót jelent Latin-Amerika és az Atlanti-óceán között, megkönnyítve a főként Kolumbiában előállított kokain Európába juttatását. A közelmúltban az Egyesült Államok hatóságai őrizetbe vették Nicolás Maduro venezuelai vezetőt, ami ismét ráirányította a figyelmet az ország geopolitikai és bűnügyi szerepére. Ugyanakkor a dél-amerikai kokaináramlások szempontjából Kolumbia, Brazília és az utóbbi években Ecuador is egyre meghatározóbb szerepet játszik.
A nyugat-balkáni szervezett bűnözői csoportok az elmúlt években a Latin-Amerikából Európába irányuló kokaincsempészetben a közvetlen szállításról egyre inkább a Nyugat-Afrikán át vezető útvonalra helyezték át tevékenységüket, kihasználva a térség kedvező földrajzi elhelyezkedését a termelő és a fogyasztói piacok között. Jelenlétüket megerősítették több nyugat-afrikai part menti államban, így Sierra Leone, Szenegál, Bissau-Guinea, Guinea és Gambia területén, amelyeket tranzit- és tárolóhelyként is használnak a továbbszállítás megkönnyítése érdekében. A korrupció lehetővé teszi a nyugat-balkáni bűnözői csoportok számára, hogy pozíciókat szerezzenek ezekben az országokban, ahogyan az latin-amerikai és európai országok esetében is történt. Az Európai Unió Kábítószer-ügynöksége (EUDA) adatai szerint a kokain a kannabisz után a második leggyakrabban használt illegális szer Európában, és három év alatt megduplázódott az Európai Unióban lefoglalt mennyiség, ami a kínálati hálózatok erősödésére utal.
A nyugat-balkáni régióban a bűnüldöző szervek közötti együttműködés hatékonyabb, amennyiben nemzetközi szervezetek – különösen az Europol – közvetítésével zajlik, ugyanakkor a kooperáció politikailag érzékeny ügyekben továbbra is korlátozott.
Az eset rávilágít a montenegrói igazságszolgáltatási és rendészeti felsővezetés érintettségére. Az Európai Bizottság 2025. évi országjelentésében meghatározta, hogy Montenegrónak fokozott erőfeszítéseket kell tennie a szervezett bűnözés bűnüldöző szervekbe és igazságszolgáltatásba történő beszivárgásának megakadályozására. Az elemzés rámutat arra, hogy a montenegrói belpolitikai instabilitás, az igazságszolgáltatást és a biztonsági szektort érintő reformok hiányosságai, valamint a bűnszervezetek latin-amerikai hálózatokkal való együttműködése transznacionális biztonsági kockázatot jelent. Ez nemcsak az ország európai integrációját akadályozza, hanem közvetlenül érinti az EU belső biztonságát is.
Nyitóképen: Budva, Montenegro, forrása: Nanabad / depositphotos.com




