Idén ünnepli fennállásának bicentenáriumát a Magyar Tudományos Akadémia. Az intézmény az évforduló alkalmából minden tudományos osztályának egy-egy külön hónapot biztosít arra, hogy saját tudományterületének értékeit, hagyományait és legfrissebb kutatási eredményeit a széles nyilvánosság számára is bemutathassa. Az MTA200 programsorozat keretében februárban az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya kerül sorra. Az Osztály elnöke, Halmai Péter professzor, az MTA rendes tagja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Közpénzügyi Tanszékének és a Budapesti Műszaki és Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtan Tanszékének egyetemi tanára a rendezvénysorozat gazdája, egyúttal több konferencia előadója is az eseményen. Ennek apropóján kérdeztük.
Mikor alakult meg az MTA keretében a Gazdaság- és Jogtudományok Osztály (GJO)?
Az Akadémia megalapításának 200. évfordulója egyben a GJO megalakulásának a 60. évfordulója is. Az Osztályhoz tartozó tudományterületek természetesen már az Akadémia megalakulásakor jelentős súllyal képviseltették magukat, s mindvégig fontos szerepet töltöttek be az Akadémia munkájában. Az Osztály küldetése már létrehozásakor sem kizárólag a két névadó tudományterület művelése volt, hanem valójában a társadalomtudományok döntő része e szervezeti egység szakmai illetékességébe került. Mindez kivételesen összetett, a többi akadémiai osztálynál heterogénebb tudományterületi portfóliót eredményezett.
Milyen tudományos eseményeket szervez a GJO?
Az ünnepi hónap során számos tudományos és kulturális eseményre kerül sor, s ezek átfogó képet nyújtanak az osztályhoz tartozó tudományterületek – közgazdaság- és gazdálkodástudomány, állam- és jogtudomány, szociológia, statisztika, demográfia, politológia, jövőkutatás, hadtudomány, nemzetközi tanulmányok – friss kutatási eredményeiről és sokszínű hagyományairól. A programsorozat célja, hogy a tudományos közösség és az érdeklődő nagyközönség számára egyaránt betekintést nyújtson a gazdaság- és jogtudományok s az Osztályhoz tartozó további társadalomtudományi diszciplínák legújabb irányzataiba és kutatási eredményeibe. A programok között tudományos tanácskozások, kiállítások, könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések és interdiszciplináris rendezvények is helyet kaptak. A részletes információk és naprakész programfrissítések az MTA200 honlapján (https://mta200.hu) érhetők el.
Február 2-án nyílt meg a GJO különleges kamarakiállítása az MTA székházának előcsarnokában. Meséljen erről egy kicsit!
Nos, valóban: a kiállítás gerincét azok a tematikus tablók képezik, amelyek az Osztály profiljába tartozó legrégebbi tudományszakkal, az ókori rómaiak által megalapított jogtudománnyal kezdődően előbb a 18. században kialakult újabb diszciplínák, nevezetesen a közgazdaság-tudomány és a statisztika, majd a 19. vagy csak a 20. században létrejött újabb tudományágak, például a szociológia és a politikatudomány felé fordulnak, hogy utolsó tablóként ismét régi eredetre visszatekintő diszciplína, a hadtudomány zárja be a kört. A tablók e szaktudományok hazai fejlődését az akadémiai tudományossággal összefüggésben mutatják be. Alapvetően az elmúlt két évszázad kiemelkedő akadémikusainak munkásságára, illetve legfőbb műveikre hívják fel a figyelmet. A tablókon a szövegek mellett portréfotók és könyvcímlapok, továbbá az egyes tudományszakok sajátosságait reprezentáló egyéb témájú fotók, illetve ábrák is szerepelnek. A tablók anyagát számos vitrin egészíti ki, bennük az akadémikusok könyvei mellett olyan különleges relikviákkal, mint Kornai János egyik amerikai akadémiai díszoklevele, Mádl Ferenc és Sólyom László díszdoktori oklevelei és egyéb emléktárgyai, sőt Thirring Gusztáv márvány tintatartókészlete is látható.
Nem csak a tudományos közösséget, de az Osztályhoz tartozó tudományágak iránt érdeklődő szélesebb közönséget is várják a hónap keretében szervezett tudományos tanácskozásokra. Ha jól számoltam össze, tíz konferencia várja majd a látogatókat, köztük olyan aktuális, mindenkit érintő gazdasági témákkal, mint a mesterséges intelligencia, az idősödés, az EU-integráció dinamikái, vagy a globalizáció-deglobalizáció. Mely programokat emelné ki Professzor úr?
Az egyik ilyen például a február 12-ére tervezett, „Globalizáció, deglobalizáció a XXI. században” című konferencia délelőtti blokkjában a globalizáció jelenlegi, átfogó gazdasági kihívásai és perspektívái, a délutániban pedig a globalizáció nemzetközi politikai problémái állnak majd a középpontban. Az egymást erősítő sokkok miatt a legutóbbi évek folyamatait gyakran polikrízisként, elhúzódása miatt pedig permakrízisként jellemzik. A változásokat sokan a globalizáció megtorpanásaként értékelik. A jelenlegi és a következő időszak tartalmát tekintve elterjedt a deglobalizáció hipotézise is. A rendezvényen szó lesz e folyamatok társadalmi következményeiről is. Február 26-án pedig az Idősödés: új kihívás a gazdaság és társadalom számára című, az MTA legújabb Nemzeti Kutatási Programja első eredményeit bemutató, kivételesen időszerű konferenciára kerül sor. A demográfiai folyamatok bármely gazdaság és társadalom kardinális jelentőségű jellemzői. A fejlett és a közepesen fejlett országok lakosságának korstruktúrája drámai módon megváltozik. Egyre inkább az idősebb emberek teszik ki a népesség növekvő hányadát. E rendkívül széles körű hatásokkal járó irányzataz idősödés. Már évtizedek óta jelen van, ám a következő évtizedekben bontakozik ki igazán. A konferencia délelőtti szakasza az idősödés demográfiai és makrogazdasági problémáit, a délutáni pedig a nyugdíjkutatás területeit tekinti át.
Milyen témák kapcsán szerepel majd Professzor úr az Akadémián?
Több előadást is tartok, egyebek mellett egy részben elfelejtett, egykor világhírű magyar közgazdászról; az idősödés makroökonómiájájáról; a globális dezintegrációról és az európai integrációról, a fenntartható növekedésről és a növekedés lehetőségeiről a permakrízis időszakában. Egyebek mellett a következők kerülhetnek középpontba: fenntartható növekedés technológiai fejlődés révén; a korszakos stagnálás elkerülhető-e; differenciált felzárkózás, amely rávilágít arra, hogy az EU keleti kibővülését követő két évtizedben a régió országainak fejlődési pályái jelentősen eltértek egymástól, s az integráció mélysége, az intézményi felkészültség és a gazdaságszerkezeti adottságok meghatározó módon hatottak a konvergencia ütemére. Külön is szeretném aláhúzni, hogy egykori tanítványaim, s jelenlegi kutatótársaim, Czeczeli Vivien és Marton Ádám is önálló előadásokkal szerepelnek a rendezvénysorozaton, akárcsak Koller Boglárka egyetemi tanár. A jogász kollégák közül Hamza Gábor, Kiss György és Pókecz Kovács Attila professzorok szereplése igényel kiemelést. Rektorunk, Deli Gergely egyetemi tanár pedig a Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I–IV. (főszerkesztő: Hamza Gábor. Akadémiai Kiadó, 2021–2025)sorozat legújabb, negyedik kötetét mutatja be. A Magyar Tudományos Akadémia katona tagjai (szerkesztette: Padányi József és Hausner Gábor. Zrínyi Kiadó, 2025) című, ugyancsak bemutatásra kerülő kötetben 26 katona tudós életútját, eredményeit, esetleges kudarcait foglalták össze a szerzők: Balla Tibor, Csikány Tamás, Hausner Gábor, Hermann Róbert, Horváth Miklós és Padányi József.
