A januárban lehullott jelentős mennyiségű hó természetes módon veti fel a kérdést: milyen hatással lehet az olvadás a folyók vízállására, mire lehet számítani az elkövetkező időszakban. Liptay Zoltán Árpád, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálatának hidrológiai előrejelzője, a Víztudományi Kar adjunktusa válaszolt a témában feltett kérdéseinkre.
Milyen mennyiségű hó hullott Magyarországon 2026 januárjában és mely területeket érintette leginkább?
Az Országos Vízjelző Szolgálat számításai szerint 2026 január közepén hazánkban a hóvastagság átlagosan 13 cm körül volt, ami az ebben időszakban jellemző 4 cm-es sokéves átlag többszöröse. A nagyobb mennyiség az országot átlósan átszelő Nagykanizsa–Miskolc vonalon hullott, itt meteorológiai állomásaink 20–25 cm-es hóvastagságot is észleltek. Ez a hómennyiség 1,6 km3 körüli hóban tárolt vízkészletet jelent, de ennek a területi eloszlása természetesen nem egyenletes.
Milyen területeken nő az árvízveszély a lehullott hó olvadása miatt?
A hó olvadása és az abból kialakuló lefolyás számos tényező függvénye. A folyamatok dinamikáját egyértelműen befolyásolja a léghőmérséklet változása, ami általában annál szélsőségesebb, minél közelebb vagyunk a téli időszak végéhez. Szintén lényeges, hogy a beszivárgás intenzitása mennyire tudja tartani a lépést az olvadással, valamint az is, hogy mindeközben várunk-e további folyékony halmazállapotú csapadékot. Folyóink lefolyásképző területei túlnyomóan külföldön vannak, így a hazai hóhelyzet kevésbé számottevő árvízi szempontból. Az OVSZ számításaiból látjuk, hogy a Duna hóban tárolt vízkészlete messze elmarad a sokéves átlagtól, január közepe óta stagnál. A Tisza hóban tárolt vízkészlete január közepén meghaladta a sokéves átlagot, majd a hónap végétől az enyhe és csapadékos időjárásnak köszönhetően intenzíven csökkent, mára már messze elmarad a sokéves átlagtól. Ennek következményeként látjuk a Tiszán és mellékvízfolyásain jelenleg levonuló kisebb árhullámot, ami valamennyi vízmércénknél elmarad az árvízvédelmi szintektől.
Milyen meteorológiai előrejelzések és modellek jelzik a hóolvadás rendjét és az árhullám mértékét?
A meteorológiai előrejelzések közül számunkra a legfontosabb az ECMWF, európai középtávú meteorológiai előrejelző modell, mert ennek az időelőnye, a tér és időbeli felbontása, valamint a jósága felel meg legjobban a hidrológiai előrejelzés kívánalmainak. A hóval kapcsolatos folyamatokat azonban nem ebből ismerjük, hanem az OVSZ számításaiból, a meteorológiai modell ennek csak a bemeneteit adja. Ez a hómodell több évtizedes kutatómunka és fejlesztés eredménye, ennek az eredményeit követhetjük nyomon az OVSZ által publikált hóvízkészlet produktumokon.
Mikorra várható nagyfokú árvízkészültség?
A legfrissebb előrejelzések szerint az elkövetkező napokban nincs kilátásban olyan hidrológiai esemény, ami nagyfokú árvízkészültséget igényelne.
Mely folyószakaszokat tartják a legkritikusabbnak a várható árhullám szempontjából?
Nincs jelenleg olyan folyószakasz Magyarországon, ahol árvízvédelmi szintet megközelítő árhullámra számítunk, elrendelt fokozat sincs érvényben.
Okozhat-e komolyabb károkat a levonuló ár?
Többször láttunk már példát arra, hogy az intenzívebb jégzajlás önmagában is tud váratlan helyzetet okozni, ha pedig ez többletvízzel is párosul, akkor komoly fenyegetést jelenthet. A Tiszán január folyamán kialakult állójég a múlt héten az enyhébb időjárás és a vízszint emelkedése miatt megindult, de a zajlás a fokozott figyelmen túl nem igényelt műszaki beavatkozást. A jég vastagsága, így a teljes tiszai jégtömeg jóval elmaradt a 2017-estől. Jelenleg folyóink túlnyomóan jégmentesek, gyenge jégzajlást csak a Tisza Tokaj és Tiszapalkonya közötti szakaszán, állójeget pedig a Krasznán jelentettek.
Milyen szükséges óvintézkedésekre lehet számítani a vízügyi ágazat részéről?
Jelen helyzetben a folyóinkat folyamatosan figyeljük, az előrejelzéseket napi rendszerességgel készítjük.
Nyitókép: depositphotos.com


