A Jó közszolgálat jövőképe címmel rendezett közös szakmai konferenciát a Miniszterelnöki Kormányiroda Kormányzati Személyügyi Központja és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Emberi Erőforrás Tanszéke (EEFT) január 30-án, az Oktatási Központban.
A közszolgálat jövője nem elméleti kérdés, hiszen ez a szívügye, a felelőssége és a munkája a konferenciára jelentkező 130 szervezet közel 250 munkatársának is – emelte ki köszöntőjében Varga Réka egyetemi docens, az ÁNTK dékánja. Hozzátette, az ÁNTK biztosítja a jövő közszolgálati szakembereit és e szféra tudományos hátterét, küldetése pedig a nemzetköziesítés mellett az, hogy közelebb hozza a gyakorlatot az elmélethez. E küldetés fontos eleme a gyakorlatban edzett mestertanárok megjelenése a karon. A cél az, hogy az ÁNTK ne csak diplomát, hanem olyan tudást és szemléletet adjon át hallgatóinak, ami valódi segítséget jelent a mindennapokban. A közszolgálat a dékán szerint nem egy munkahely a sok között, hanem hivatásrend, ahol elkötelezett emberek egyetlen közös célért munkálkodnak. Krízisek esetén pedig meg tudja menteni a napot a szakértelem és az egymás iránt érzett bizalom. Varga Réka Michelangelo mondatát ajánlotta a konferencia vezérfonalaként, miszerint: „a nagyobb veszély nem abban rejlik, hogy túl magasra tűzzük ki a céljainkat és nem érjük el ezeket, hanem abban, hogy túl alacsonyra tűzzük ki, és elérjük.” A dékán hozzátette, a közigazgatás gyakran ösztönözhet minimális erőfeszítésre és kockázatkerülésre. Ám ha megelégszünk azzal, ahogyan a dolgok eddig is működtek, akkor voltaképpen a stagnálást választjuk. Ugyanakkor a társadalmi és technológiai változások innovációt és elkötelezettséget várnak el a közszférától. A dékán a konferencia egyik értékének nevezte a tudásmegosztást, amit ahhoz hasonlított, amikor a nagymama megosztja az unokákkal a családi receptet. Ilyenkor nem elég a szöveg, magukat a mozdulatokat is látni kell. A konferencián a résztvevők ugyanígy tanulhatják el egymástól a jó gyakorlatokat. Varga Réka kiemelte, bármilyen modern szervnek három pilléren érdemes nyugodnia: a jövőorientáltságon, a rugalmasságon és az értékvezéreltségen. Hozzátette, a hazai közszolgálat jövője nem a csillagokban van megírva, sokkal inkább a benne dolgozó tisztviselőkön múlik.
Mitől jó a közszolgálat? – a kérdés egyszerű, ám megválaszolni nehéz és bonyolult lehet– mutatott rá Hazafi Zoltán egyetemi docens, az NKE ÁNTK EEFT tanszékvezetője a Jövőorientált és értékvezérelt közszolgálat című előadásában. A jó közszolgálat szerinte elsősorban közjogi–államszervezési kérdés, nem pedig menedzsmenttechnikai. Ugyanis e szférában nem a profit, hanem a közjó a cél. Mint kiemelte, életünk minősége a jogszabályoktól, illetőleg a jogi intézmények minőségétől függ. Hazánkban átlagosan évente több, mint ezer jogszabály születik, ami azt is jelenti, hogy a 2010-ig tartó időszakhoz képest e szám mára megduplázódott. A dinamikus jogalkotás persze hozzájárul a jogbiztonsághoz, hiszen ami szabályozott, az kiszámítható. Ugyanakkor ez a jogalkalmazók részéről a változások szüntelen követését és értelmezését igényli – a változatlan ügyteher mellett. Hazafi Zoltán hozzátette, önmagukban a jogszabályok nem elegendők, fontos a nyújtott közszolgáltatások minősége is. A jó közszolgálat jó szervezeti felépítést is igényel. Ma, ha bárhol probléma adódik, a szervezeti átalakítás sokszor automatikus válaszként merül fel. Ám minden átalakítás emberi erőforrást igényel, ez a folytonos átalakítás pedig bizonytalanságot szülhet a tisztviselők között. Ráadásul önmagában a szervezet megfelelő felépítése szintén nem egyenló a jó közszolgálattal. A rossz működés oka így nem csupán a rossz struktúrában keresendő. A jó közszolgálat tehát Hazafi Zoltán szerint alapvetően nem az intézmény tulajdonsága, hanem a rendszer működési minősége. A jó közszolgálat három pillérét a tanszékvezető meglátása szerint a jó köztisztviselő eszménye, a jó jogállási (foglalkoztatási jogi) szabályok és a jól működő humán erőforrás menedzsmenti folyamatok adják. Egy jó köztisztviselő szakmailag felkészült, erkölcsi felelőssége van, pártatlan, így a teljes közösséget szolgálja, valamint van hivatástudata. Ahogyan Bibó István is fogalmazott: „a közigazgatás jósága a köztisztviselőn fordul meg.” Hazafi Zoltán ennek kapcsán elmondta, jelenleg tizenhat féle jogállás van a közszférában, amelyből öt vonatkozik a közigazgatásra. Szerinte a jó jogállási szabályok a fizetésen túl komparatív előnyöket is tartalmaznak, kiszámítható és átlátható előmenetelt, valamint védett, megkülönböztetett státuszt nyújtanak. A tanszékvezető amellett érvelt, hogy az optimális személyi állomány nem pusztán létszámkérdés. Az optimális működés sosem spontán alakul ki, annak egyensúlyban kell állnia a létszámmal, a kompetenciákkal, a közszolgálati értékekkel, valamint a szervezeti feladatokkal. Ennek hiányában diszharmónia, tudásvesztés, fluktuáció, az ethosz gyengülése és reaktív működés alakul ki.
Ma nincs kormányzati, közigazgatási személyzetpolitika – e meglepő állítással kezdte Mítoszok és toposzok a humán erőforrás menedzsmentben című előadását Kis Norbert, az NKE ÁTNK szakfelelőse, az NKE ÁNTK Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszék tanszékvezetője. Hozzátette, ez ott kezdődne, hogy van egy, a közigazgatás számára megismerhető keretrendszer, ehhez pedig célok, módszerek, eszközök és eredmények kapcsolódnak. Egy törvény ugyanis nem tud eredményes lenni, ehelyett az működik, érvényesül. Ugyanakkor világjelenség, hogy a politika és a közigazgatás közötti konszenzus elveszett. Kis Norbert magyarázatot adott előadása címére is: a toposz vándormotívumot jelent, a mítosz pedig olyan jelenség, ami nincs, ám kollektíven azt gondoljuk, hogy létezik. A jó személyzetpolitikához szerinte érdemes a jelenlegi mítoszokat megismerni, értelmezni és átformálni. A tanszékvezető szerint emellett meg kellene alkotnunk a magyar köztisztviselő modelljét is. Ugyanis ma nincs konszenzus a magyar tisztviselő karakteréről és kvalitásairól, ami pedig irányt szabhatna az NKE számára is. Emellett fontos, hogy a közigazgatási pálya legyen vonzó a fiatalok számára, illetve legyen a szférában kellő bizalom és decentralizáció. Ki látott mostanában a magyar közigazgatásban működő életpályamodellt; hasznos elkötelezettségmérést, megvalósult HRM stratégiát, és ebbe beépülő teljesítményértékelést vagy olyan HR-projektet, amelyben nem volt EU-s pénz? – tette fel a kérdést Kis Norbert. Ezt követően pedig bemutatta a következő hét mitikus, a közigazgatásra vonatkozó állítást: egységes HR- gyakorlatoknak kell lenni a közigazgatásban! A központban van személyzetpolitikai irányítási képesség. Közszolgálati életpályamodell kell! Tehetségpolitikát kell csinálni! A generációk közötti együttműködés nagy kihívás. Évente teljesítményértékelést kell csinálni! Az elkötelezettség összefügg a jó teljesítménnyel.
A konferencia motivációs kerekasztal-beszélgetésén Siklósi Gergely, olimpiai, világ- és Európa-bajnok párbajtőrvívó és Szatmári András, olimpiai ezüst-, és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok kardvívó cseréltek eszmét Kamrás Iván, a Miniszterelnöki Kormányiroda osztályvezetője moderálásával. A beszélgetésen elhangzott, bár sportáguk monoton, humorral vagy más sporttevékenységgel sikerülhet ezt megtörni. Az sem árt persze, ha szeretjük, amivel foglalkozunk. Fontos emellett a pihenés, azok a lusta hétvégék, melyeket különösebb aktivitás, sőt mobiltelefon nélkül érdemes eltölteni. Szinte már iskoláskortól érdemes fejleszteni az asszertív, illetve a nyílt és őszinte kommunikációt. Bár a páston mindenki egyedül van, de ettől még szükség van a csapatra, melyben egymásért küzdve tudnak együtt sikeresek lenni a tagok. A sportolók azt is elmondták, az önbizalom alapja a megfelelő felkészülés és a következő versenyről való vízió kialakítása. A vereségre való gondolás ugyanakkor gyakran egyenlő a vereséggel, a siker viszont jelentősen képes növelni az önbizalmat az asszók során is. A stresszt persze az is oldhatja, ha tudatosítjuk, hogy krízis vagy kudarc esetén sem dől össze a világ és megmaradnak szeretteink is. Emellett számukra lényeges elem volt az olimpiai szellem elsajátítása is, azaz, hogy elsősorban önmagunknak kell megfelelniük, nem pedig az aranyéremre éhes közönségnek.
A közigazgatás nem a reflektorfények terepe, hiszen fő kérdése, hogy működik-e az állam – emelte ki a Kormányzati igazgatás, kormányzati személyzetpolitika című előadásában Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára. A közigazgatás feladata a kormányzáshoz szükséges szakmai és intézményi háttér biztosítása, arra alkalmas munkatársak segítségével. Mára azonban a tempó felgyorsult, a feladatok komplexszé váltak és megváltozott a társadalom elvárása is. Éppen ezért az automatikus szenioritás helyett ma a vezetők határozhatják meg a tisztviselők szükséges képzettségét, a besorolását és az illetményét. Az állami szervezetek tudatos döntésére van tehát szükség, amiből egyéni életpályák alakulhatnak ki. A szereplőknek e folyamatban a Kormányzati Személyügyi Központ segít. Bordás Gábor szerint még előttünk álló feladat az egységes kormányzati személyzetpolitika kialakítása, melynek központjában a közszférában dolgozó emberek állnak. E személyzetpolitika természetesen elsősorban nem az illetményről, hanem például a mentorálásról, a visszajelzések kezeléséről vagy az adatalapú humánpolitikáról fog szólni. Az államtitkár szerint gyakran gondoljuk azt a közigazgatásban, hogy ami jól működik, arról nem érdemes beszélni. Pedig a már bevált jó gyakorlatokat érdemes lenne ismertetni a közszféra más szereplőivel is. Ezek lehetnének ugyanis az alapjai egy olyan közös keretrendszernek, amivel végre elérhető, hogy tényleg menőnek számítson a közszolgálatban dolgozni.
A szakmai konferencia a plenáris ülés után tematikus műhelybeszélgetésekkel folytatódott. Minden beszélgetést a kijelölt műhelybeszélgetés-vezető vezetett, aki három, szakmailag releváns kérdést határozott meg a műhely számára. A szakmai vitát egy–egy hozzászólás vagy prezentáció vezette be, ami keretet adott a felvetett témák kibontásához. A műhelybeszélgetések összefoglalása után a konferenciát Sömjéni László, a Kormányzati Személyügyi Központot irányító helyettes államtitkár beszéde zárta.
Nyitókép: depositphotos.com


