Az ötlet eredete és jelentősége
A bemutatott ötlet a mesterképzési tanulmányaim, valamint az ezekhez kapcsolódó tudományos kutatási tevékenységeim során szerzett tapasztalatokból és megfigyelésekből született. A tűzvizsgálati helyszíni szemlék korszerűsítésének igénye – különösen a digitális technológiák, például a fotogrammetria beépítése révén – szorosan kapcsolódik a szakmai képzésem alapjául szolgáló műszaki, katasztrófavédelmi és adatfeldolgozási ismeretekhez.
Az ötlet közvetlenül kapcsolódik tanulmányaimhoz, mivel a tűzvizsgálati dokumentáció fejlesztése a modern mérnöki és igazságügyi gyakorlat határterületén helyezkedik el, ahol a térinformatikai, digitális modellezési és kriminalisztikai ismeretek integrált alkalmazása kulcsfontosságú.
Társadalmi és ipari szempontból a kezdeményezés egy valós, gyakorlati problémára reagál: a tűzvizsgálati helyszíni szemlék gyakran időigényesek, szubjektív elemeket tartalmaznak, és nem mindig biztosítanak megismételhető, objektív adatokat. A digitális technológiák bevezetése nemcsak a vizsgálatok hatékonyságát növelheti, hanem hozzájárulhat a bizonyítási folyamatok megbízhatóságának, valamint a szakmai képzés és kutatás tudományos színvonalának emeléséhez is.
A fotogrammetria alapjai és alkalmazása
A fotogrammetria a fényképekből történő háromdimenziós modellezés tudománya, amely lehetővé teszi a valós objektumok és környezetek digitális rekonstrukcióját. A tűzvizsgálatokban alkalmazott fotogrammetriai technikák, mint a drónokkal végzett légi felvételezés és a képekből történő 3D modellezés, gyors és precíz adatgyűjtést tesznek lehetővé, különösen nehezen hozzáférhető vagy veszélyes területeken.
A fotogrammetria alkalmazása a tűzvizsgálatok helyszíni szemléin: előnyök, kihívások és jövőbeli irányok
A tűzvizsgálatok során a helyszíni szemle alapvető szerepet játszik a tűzesetek okainak, lefolyásának és következményeinek feltárásában. Bár a tűzvizsgálati eljárások jelenleg is szigorú szakmai és jogi protokollok szerint zajlanak, a digitális technológiák (köztük a fotogrammetria) még nem kaptak kellő hangsúlyt vagy intézményesített szerepet e folyamatban. A nemzetközi gyakorlat ugyanakkor egyértelműen jelzi, hogy a korszerű térinformatikai és képalkotó módszerek beépítése jelentősen növelheti a vizsgálatok pontosságát, hatékonyságát és hosszú távú adatmegőrzést.
A fotogrammetria lehetővé tenné a tűzesetek helyszínének részletes, háromdimenziós dokumentálását, amely a hagyományos jegyzőkönyv-vezetési és fénykép rögzítési eljárásokhoz képest lényegesen gazdagabb információt biztosítana. A legnagyobb előnyt a háromdimenziós dokumentáció biztosítja, amely képes a tűzeset helyszínét valósághűen, milliméterpontos térbeli formában megjeleníteni. A fotogrammetriai modellek – ellentétben a hagyományos fényképekkel vagy kézi jegyzeteléssel – nemcsak vizuális rögzítést adnak, hanem számszerűen mérhető adatokat is szolgáltatnak a térbeli viszonyokról, az égési mintázatokról és a tűzterjedés lehetséges terjedési vonalairól. A technológia beépítése a tűzvizsgálati folyamatba újfajta bizonyítékrögzítési kultúrát hozhatna létre, amely nemcsak a vizsgálat objektivitását erősítené, hanem lehetővé tenné az adatok hosszú távú tárolását és újraelemzését is. A háromdimenziós modellek a helyszín eredeti állapotát változatlanul megőriznék, ami különösen fontos olyan esetekben, amikor a környezet az oltási beavatkozás, az időjárási hatások vagy a bontási munkálatok következtében gyorsan megváltozik.
A fotogrammetria emellett jelentős idő- és költséghatékonyságot biztosít a tűzvizsgálati folyamatokban. A hagyományos, kézi méréseken alapuló dokumentáció sok esetben órákat, akár napokat is igénybe vehet, különösen nagykiterjedésű vagy bonyolult szerkezeti károk esetén. A fotogrammetria ezzel szemben rövid idő alatt, automatizált módon képes nagymennyiségű adat rögzítésére. Ez nemcsak a helyszíni munkaidőt csökkenti, hanem lehetővé teszi, hogy a tűzvizsgáló erőforrásait a szakmai elemzésre összpontosítsa.
A módszer bevezetése a gyakorlatba nem csupán technológiai előrelépést, hanem szemléletváltást is jelentene. A fotogrammetria révén a tűzvizsgálók objektív, mérhető és reprodukálható adatokat kaphatnának az égési mintázatokról, a hőterjedés útvonalairól, a szerkezeti deformációkról és a gyújtópont valószínű helyéről. Az így létrejövő modellek lehetővé tennék a tűzesetek rekonstruálását, a folyamatok időbeli és térbeli összefüggéseinek elemzését, illetve az eredmények szemléletes bemutatását akár szakértői, akár oktatási környezetben. Mindez hozzájárulhatna a tűzvizsgálati eljárások tudományos megalapozottságának növeléséhez, valamint az igazságügyi bizonyítás hatékonyságához.
Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a fotogrammetria beépítése a tűzvizsgálati protokollba számos intézményi, jogi és szakmai kihívást vet fel. A helyszíni adatgyűjtés során biztosítani kellene a felvételek hitelességét, az adatok manipulálhatatlanságát, valamint az egységes feldolgozási és tárolási eljárásokat. A módszer alkalmazásához szükséges lenne a vizsgálók célzott képzése, a megfelelő szoftver- és hardverinfrastruktúra kialakítása, illetve annak jogszabályi rögzítése, hogy a fotogrammetriai modellek hivatalos bizonyítékként is elfogadhatók legyenek.
A fotogrammetria tehát a tűzvizsgálati helyszíni szemle szerves kiegészítő eszközévé válhat, amely nemcsak a precíziós dokumentációt és az objektív adatgyűjtést segíti elő, hanem a biztonságos és hatékony munkavégzést is. Az így létrejövő 3D adathalmazok hosszútávon oktatási és kutatási célokra is hasznosíthatók, elősegítve a tűzvizsgálati gyakorlat tudományos megalapozottságát és a modern technológiai innovációk integrációját a szakmai mindennapokba.
Tudományos alapok és kutatások
A háromdimenziós modellezés lehetővé teszi, hogy a tűz terjedésének és az égési mintázatoknak a részletei pontosabban és objektívebben legyenek rögzíthetők, mint a hagyományos fényképek vagy jegyzőkönyvek esetében. A drónokkal és hordozható fotogrammetriai eszközökkel végzett helyszíni felvételezés nemcsak a vizsgálók biztonságát növeli, hanem hatékonyabb adatfelvételt is tesz lehetővé: a tűzmintázatok, szenesedés, szerkezeti károk részletei részletesen rögzíthetők és később visszakereshetők.
Az így nyert adatok felhasználhatók virtuális valóság (VR) rendszerekben, ami lehetővé teszi a helyszín rekonstruálását és a vizsgálati folyamat virtuális bejárását. Ez nemcsak tudományos elemzések és oktatás számára értékes, hanem a bírósági eljárásokban is előnyt jelent, hiszen a laikusok számára is könnyebben bemutathatóvá válik a helyszín és a bizonyítékok összefüggése. A digitális adatok hatékonyan tárolhatók és rendszerezhetők, így a teljes helyszín bármikor visszakereshető, és összehasonlítható korábbi eseményekkel, ami hosszú távon elősegíti a tűzvizsgálati gyakorlat és a kutatás fejlődését.
Fotogrammetriai berendezések és alkalmazásuk a tűzvizsgálatokban
A tűzvizsgálati helyszínek dokumentálásában különböző fotogrammetriai berendezések játszanak kulcsszerepet, mivel mindegyik más-más előnyt kínál a vizsgálati folyamat során. A Trimble X7 statikus lézerszkenner például lehetővé teszi a helyszín rendkívül pontos, nagy felbontású 3D pontfelhővel történő rögzítését, amely különösen hasznos az épületszerkezetek és a tűzkár részletes elemzésében. Ezzel szemben a SLAM (Simultaneous Localization and Mapping) alapú hordozható szkennerekmobilitásuk révénmozgás közben, gyorsan képesek térképezni a helyszínt, így előnyösek a nehezen hozzáférhető vagy veszélyes területeken történő adatgyűjtéshez. A drónokkal végzett fotogrammetria lehetővé teszi a magasból történő légi felvételezést, amely kiegészíti a földi méréseket, és biztosítja a helyszín teljes, átfogó dokumentálását. A berendezések kombinált alkalmazása jelentősen növeli a tűzvizsgálatok hatékonyságát: a részletes geometriai és vizuális adatok egyaránt rendelkezésre állnak, az információk visszakereshetők, elemezhetők és integrálhatók VR-rendszerekbe, oktatási célokra, későbbi kutatásokhoz, valamint bírósági bemutatásokhoz.
Következtetés
Az eddigi hagyományos képfelvételek és manuális jegyzőkönyvek mellett a fotogrammetria alkalmazásával előállított virtuális helyszínek lehetővé teszik a helyszíni részletek alaposabb és gyorsabb elemzését, miközben jelentősen csökkentik a terepen töltött időt, amely különösen kritikus a bizonyítékok megőrzése és a vizsgálat hatékonysága szempontjából. A vegyes módszerek – például a mobilalkalmazások, SLAM-alapú szkennerek és professzionális lézerszkennerek kombinációja – alkalmazása új dimenziókat nyit meg a tűzvizsgálati adatgyűjtésben, hiszen egyfelől gyors és rugalmas, másfelől pedig részletgazdag és pontos adatokat eredményeznek.
Fontos szempont továbbá, hogy a digitális adatbázisok és háromdimenziós modellek oktatási célokra is rendkívül értékesek lehetnek, hiszen lehetőséget teremtenek a hallgatók és szakemberek számára a valós helyszínek interaktív tanulmányozására, valamint a bonyolult szakmai folyamatok szemléltetésére. Ez elősegíti a tudásanyag hatékonyabb átadását, valamint a tűzvizsgálat, mint tudományág fejlődését.
Az ötlet jövője és továbbfejlesztésének lehetőségei
A bemutatott ötlet további kutatása a jelenlegi tudományos érdeklődésem középpontjában áll, és a téma diplomamunkámban is kiemelt szerepet kap. A jövőbeni fejlesztés során lehetőség nyílik a fotogrammetria alkalmazásának optimalizálására a tűzvizsgálati helyszíni szemléken, a digitális dokumentációs folyamatok integrálására a hivatalos protokollokba, valamint a módszerek tudományos és gyakorlati validálására. A kutatás célja, hogy a technológia alkalmazhatóságát, hatékonyságát és jogi elfogadhatóságát bizonyítottan alátámassza, elősegítve ezzel a tűzvizsgálatok modernizálását és a tudományos alapú gyakorlati megoldások elterjedését.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium EKÖP-2025-NKE-2-032 kódszámú Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
Források
Zoltán, N. L. (2010). A tűzvizsgálat taktikája . Budapest: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság .
Zoltán, N. L. (2018.). Tűzvizsgálati Kódex II. kötet. Budapest: Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság .
Bartha Iván, F. L. (2006). A tűzvizsgálat alapjai. Budapest: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság
Luhmann, T. (2014). Close-Range Photogrammetry and 3D Imaging. London, UK .
Kingslake, R. (1992). Optics in Photography. Washington USA: Spie Optical engineering Press
Lentini, J. J. (2012). Scientific protocols for fire investigation. Boca Raton, FL : CRC Press
Nyitókép forrása: ammmit / depositphotos.com
