Magyarország a változó oktatási világban
Az OECD TALIS Teaching and Learning International Survey) 2024-es nemzetközi pedagógus- és iskolavezetői felmérését összefoglaló kötet első fejezetében arra kapunk választ, hogyan reagálnak a magyar tanárok a pedagógiai, technológiai és társadalmi változásokra. A szerzők megállapítása szerint az oktatás világszerte átalakulóban van, és ebben a folyamatosan változó környezetben a magyar tanárok is aktívan részt vesznek: nem csupán alkalmazkodnak az új elvárásokhoz és módszertani irányokhoz, hanem saját pedagógiai döntéseikkel és gyakorlatukkal formálják is az iskolai tanulási környezetet. A felmérésből jól látható, hogy a magyar pedagógusok tapasztaltak, elkötelezettek és egyre nyitottabbak az innovációra.
A jelentés első fejezetéből az is kiolvasható, hogy a magyar tanárok jelentős része, közel fele 49 év feletti, ami azt jelzi, hogy az oktatásban nagy tapasztalattal és szakmai érettséggel rendelkező pedagógusok dolgoznak, ez pedig értékes erőforrást jelent az iskolák számára. Bár az idősebb korosztály esetében a megújulás folyamatos továbbképzést igényel, jelenlétük ugyanakkor óriási szakmai tudást és stabilitást is biztosít: a tapasztalt pedagógusok kulcsszereplők az új generáció mentorálásában és a tudás átadásában. Hazánkban emellett nagyon erős a női jelenlét: a tantestületek 80%-át teszik ki a nők, ami megegyezik az OECD-átlaggal. Ez a gondoskodó, empatikus és közösségformáló iskolai kultúra egyik legfontosabb erőforrása.
Ami a módszertani kultúra fejlődését illeti, látszik, hogy egyre több magyar tanár alkalmaz tanulóközpontú és reflektív tanítási módszereket. A válaszadó pedagógusok 91%-a elmagyarázza, mit fognak tanulni a diákok, 87%-uk a korábbi tananyagra épít, 83%-uk pedig célokat tűz ki az óra elején. Ezek az értékek világszinten is kiemelkedő eredmények.
Fontos mutató a tanári önbizalom mértéke. Ha ezeket a tényezőket a hazai kollégákra vonatkozó adatokból vizsgáljuk, láthatjuk, hogy tanáraink önfejlesztési hajlandósága és szakmai elhivatottsága egyaránt erős. Az önhatékonyság különösen ott magas, ahol a támogató iskolai környezet és a pozitív vezetői visszajelzés a jellemző.
A jelentés kitér a befogadás és a sokszínűség vizsgálatára is. Az adatokból az látszik, hogy egyre több magyar iskola fogad be különböző nyelvi és kulturális hátterű tanulókat, valamint sajátos nevelési igényű diákokat. Az együttnevelés terén erősödik a pedagógusok módszertani tudatossága. Különösen igaz ez a sajátos nevelési igényű tanulókkal dolgozó pedagógusok esetében.
A fejezet egyik legjelentősebb része a digitális eszközhasználatra vonatkozó kompetenciát tárgyaló elemzés, amelyből kitűnik, hogy a magyar pedagógusok egyre gyakrabban alkalmazzák a digitális eszközöket és a mesterséges intelligenciát az oktatás során. Ez utóbbit főként tananyagösszegzésre és óratervezésre.
A 2025-ben közzétett eredmények alapján a XXI. századi magyar pedagógus ma már nemcsak tudásközvetítő, hanem inspiráló mentor, aki motiváló, támogató jelenlétével segíti a tanulók fejlődését. Olyan, a digitális környezetben magabiztos szakember, aki hatékonyan használja a digitális eszközöket a tanulás támogatására. Az élethosszig tanulásban hívő és azt támogató pedagógus, emellett közösségi szereplő és a diákok fejlődését holisztikusan támogató nevelő, aki – ahogy azt Nagy József már negyed évszázada leírta – a diákok teljes személyiségfejlődését segíti, figyelembe véve érzelmi, szociális és kognitív szükségleteiket is.
A jelentésből látható, hogy a magyar oktatás erőssége a felkészült, tapasztalt és elhivatott pedagógusok közössége. A jövő sikere azon múlik, hogy továbbra is támogatjuk és megbecsüljük őket, hiszen a tanárok nemcsak a tudást közvetítik, hanem nevelnek, személyiséget fejlesztenek és az életre is felkészítenek.
A kutatás itt érhető el: OECD (2025). Results from TALIS 2024: The State of Teaching. TALIS, OECD Publishing. Nyitókép forrása: racorn / depositphotos.com




