A KRÉTA IFM Modul hatásai a XXI. századi idegennyelv-oktatásban
A digitális nyelvtanulási applikációk az elmúlt évtizedben gyökeresen átalakították a nyelvtanulásról alkotott képünket. A mobil eszközökkel végzett nyelvtanulás ma már nem csupán kiegészítő eszköz: sok esetben önálló tanulási környezetet biztosít, amely a formális oktatás mellett vagy helyett is hatékonyan működik. Ebben a gyorsan fejlődő térben különösen figyelemre méltó a KRÉTA IFM Modul, amely magyar fejlesztésként vált nemzetközi szinten is vizsgálható, empirikusan megalapozott nyelvtanulási platformmá. A KRÉTA IFM Modul a Xeropan együttműködésével jött létre. A világon bárhol elérhető fizetős Xeropan digitális nyelvtanulási alkalmazás tartalma egy az egyben a KRÉTA IFM Modulban (a következőkben: alkalmazás) is megjelenik.
Tudományos alapok és elméleti háttér
Az alkalmazás mögött nem csupán technológiai innováció, hanem szilárd pedagógiai koncepció áll. A fejlesztés és a hatásvizsgálatok elméleti bázisát három kulcselmélet adja:
- A kettős kódolási elmélet[1] szerint a vizuális és verbális információk együttes feldolgozása gyorsítja és mélyíti a tanulást. Paivio elmélete alapján a képi és nyelvi elemek kombinálása erősíti a megértést és a memóriát, mert a tanuló többféle úton képes előhívni az ismereteket. A multimodális tananyag így hatékonyabb tanulási élményt biztosít.
- A Vigotszkij-féle „legközelebbi fejlődési zóna” (ZPD)[2] az egyéni tanulási támogatásra és a fokozatos önállósodásra épít. Ez azt jelenti, hogy a tanuló a számára éppen elérhető kihívásokkal dolgozik, miközben tanári vagy társas segítséget kap. A támogatás fokozatos csökkenése elősegíti az önálló tanulói kompetencia kialakulását.
- Az állványozás-elmélet[3] pedig azt hangsúlyozza, hogy a tanulási folyamatot strukturált, mégis rugalmas segítségnyújtás kíséri. A pedagógus ideiglenes „támaszt” biztosít a tanulónak, amelyet fokozatosan visszavon, ahogy a tanuló képessé válik az önálló feladatmegoldásra. Ez a támogatás biztonságos, de fejlődésorientált tanulási környezetet teremt.
Ezek az elvek az alkalmazás minden funkciójában tetten érhetők: a fokozatos nehézségű feladatsorok, az azonnali visszajelzések és a játékosított pontgyűjtés mind azt a célt szolgálják, hogy a tanulók motiváltan, saját tempójukban haladhassanak.
A 2020-ban végzett első hatásvizsgálat[4] a digitális nyelvtanulás hatásait elemezte több, mint 300 középiskolás magyar diák körében. A kísérlet során az alkalmazás felhasználóit egy kontrollcsoporttal hasonlították össze. A két hónapos beavatkozás végére a kísérleti csoport tagjai jelentősen jobb eredményeket értek el nyelvi teljesítményükben, mint a hagyományos tanulási formát követő társaik.
A szókincsfejlődés különösen látványos volt: a diákok közel fele harmadával gyorsabban gyarapította aktív szókincsét, mint a kontrollcsoport. A tanulók többsége pozitívan értékelte az alkalmazás használhatóságát és élményszerűségét – sokan „addiktív” tanulási formaként írták le. A tanárok is hasonlóan vélekedtek: a tapasztalat szerint a digitális feladatok motiválóbbak, és a tanulók a tantermen kívül is szívesen folytatták a gyakorlást.
Egy másik vizsgálat[5] azt elemezte, hogyan hat az alkalmazás az önálló tanulásra, a tanulási szokásokra és az attitűdökre. Az eredmények azt mutatták, hogy az alkalmazás növeli az autonómiát és az önszabályozott tanulást: a diákok rendszeresebben, saját időbeosztásuk szerint tanultak és nagyobb felelősséget éreztek a saját fejlődésük iránt.
A motiváció szintén szignifikánsan emelkedett. A diákok 72%-a teljes mértékben egyetértett azzal az állítással, hogy az alkalmazás hatékony és élvezetes, míg további 19% részben osztotta ezt a véleményt. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók közel 90%-a a digitális tanulás pártján állt. A köznevelésben tanárok körében is hasonló arányban volt megfigyelhető a pozitív attitűd: miután megismerték az alkalmazást, mindannyian használni kívánták későbbi tanítási tevékenységük során.
A kvantitatív elemzések szerint az alkalmazás használói átlagosan 18%-kal gyorsabban fejlődtek nyelvi kompetenciáikban, mint az applikációt nem használó kontrollcsoport, és 30%-kal nagyobb mértékű szókincsfejlődést mutattak a ritkább gyakoriságú szavak esetében. Különösen figyelemre méltó a produktív készségek (beszéd és írás) javulása: a kísérleti csoport 22%-kal jobban teljesített a komplex mondatszerkezetek használatában.
A diákok motivációs mutatói is kiemelkedők voltak: 45%-kal többen érezték a tanulást élvezetesnek, és 92%-uk a „szórakoztató tanulás” kategóriába sorolta az alkalmazást. A kutatók becslése szerint az alkalmazással két hónapnyi tanulás nagyjából hat hónapnyi hagyományos tanulásnak felel meg.
Összehasonlítás más applikációkkal
A vizsgálatok során az alkalmazást olyan ismert nemzetközi platformokkal vetették össze, mint a Duolingo, a Babbel vagy a Busuu. Míg ezek az alkalmazások elsősorban a receptív készségekre (olvasás, hallásértés) fókuszálnak, az alkalmazás kiemelten kezeli a produktív készségek fejlesztését. Két éve már a mesterséges intelligencia bevonásával történik a produktív készségeket fejlesztő feladatok kreálása. Az elemzések alapján a magyar fejlesztésű modul mind felhasználói élményben, mind hatékonyságban felülmúlta versenytársait. A Nation-féle négy szakaszos modell[6] (jelentésközpontú olvasás, hallgatás, nyelvközpontú oktatás, folyékonyságfejlesztés) mindegyik elemét integrálja, ami tudományos szempontból is előnyös keretet biztosít.
Mit üzen mindez a pedagógiának?
Az alkalmazás kutatásai nem csupán egy applikáció sikerét mutatják, hanem egy új szemléletmódot is a nyelvoktatásban. A tanulás többé nem helyhez kötött, nem időhöz szabott, és nem kizárólag tantermi folyamat. A diákok a zsebükben hordozzák a nyelvtanulás lehetőségét – személyre szabott, játékos és motiváló formában.
Az eredmények azt üzenik a tanároknak, hogy a digitális tanulási környezetek nem versenytársai, hanem kiegészítői a pedagógiai munkának. A jól megtervezett, tudományosan megalapozott digitális alkalmazások – mint az alkalmazás – képesek három hónapos előnyt biztosítani a nyelvtanulásban, és olyan tanulási élményt adni, amelyek a hagyományos módszerek jó kiegészítői lehetnek.
A három hatásvizsgálat eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy az alkalmazás nem csupán technológiai újdonság, hanem pedagógiai innováció is. A diákok gyorsabban, motiváltabban és önállóbban tanulnak, miközben a tanárok hatékonyabb visszajelzést és személyre szabott tanulásszervezési lehetőséget kapnak.
A XXI. századi nyelvoktatás egyik legfontosabb kérdése már nem az, hogy „használjunk-e” digitális eszközöket, hanem az, hogy hogyan használjuk őket jól. Az alkalmazás erre ad egy lehetséges, tudományosan alátámasztott választ: a tanulás akkor válik hatékonnyá, ha egyszerre szól az értelemhez és élményt nyújt. A digitális nyelvtanulási applikációk hasznos eszközök, de a leghatékonyabb módja a nyelvtanulásnak három pilléren alapul: nyelvtanári iránymutatás, applikáció használata és önálló tanulás idegen nyelvi inputtal.
Jegyzetek
[1] Paivio, 1992; Wooten & Cuevas, 2004
[2] Zaretsky, V. K., 2024
[3] Bruner és Ninio, 1978; Li & Wilson, 2025
[4] Thékes, 2020
[5] Thékes & Szilvássy, 2021
[6] Nation, 2007
Felhasznált irodalom
Bruner, J. S., & Ninio, A. (1978). The role of scaffolding in language learning. Cambridge University Press.
Li, J., & Wilson, A. (2025). Scaffolding and learner autonomy in digital environments. Journal of Educational Technology Research, 41(2), 112–129.
Nation, P. (2007). The Four Strands. Innovation in Language Learning and Teaching, 1(1), 2-13.
Paivio, A. (1992). Dual coding theory and education. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates.
Thékes, I. (2020). Egy nyelvtanulást segítő online alkalmazás, a Xeropan hatása az idegennyelv-tanulás folyamataira. Iskolakultúra, 30(6), 36–51.
Thékes, I., & Szilvássy, O. (2021). The impact of Xeropan, an online application assisting language learning, on the processes of foreign language learning. TEM Journal: Technology, Education, Management, Informatics, 10(2), 639–644.
Thékes, I. (2023). Digitális nyelvtanulási szokások, vélekedések, attitűdök és az egyes alkalmazások hatékonyságának vizsgálata. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Budapest.
Wooten, D., & Cuevas, K. (2004). Visual-verbal integration in digital learning tools: Applications of dual coding theory. Educational Psychology Review, 16(3), 211–230.
Zaretsky, V. K. (2024). Revisiting the zone of proximal development in online learning environments. Contemporary Educational Psychology, 78, 101–115.
Nyitókép forrása: HayDmitriy / depositphotos.com
