A (katonai) nyelvoktatás jövőjének kihívásai és trendjei. E címmel szervezett konferenciát az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának (HHK) Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátusa november 17-én.
A program kezdetén Kiss Gabriella, az NKE HHK Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátusának vezetője köszöntötte a megjelenteket. Elmondta: a szervezet célja, hogy a nyelvoktatás gyakorlati kihívásait kezelje, s olyan képzési programokat tervezzen, amelyek hatékonyan hidalják át az elmélet és a valós operatív igények közötti szakadékot. További cél a módszertanok hatékonyságának növelése, a nyelvtudás gyorsabb elsajátítása, valamint a tisztek nyelvi és kulturális alkalmazkodóképességének biztosítása. E szakmai párbeszéd révén lehetőség nyílik új szabványok, stratégiák kialakítására a katonai nyelvoktatásban.
Ezt követően Szente-Varga Mónika, a HHK oktatási dékánhelyettese is szólt a résztvevőkhöz. „Mai, gyorsan változó világunkban a nyelvi és kulturális kommunikáció a katonai tevékenységben is stratégiai fontosságú képességgé vált. A nyelvtudás erőnövelő tényező, alapfeltétele a koalíciós műveleteknek, humanitárius segítségnyújtásnak, hírszerzésnek és diplomáciának”- fogalmazott a dékánhelyettes. Hozzátette: a konferencia célja a katonai nyelvtanulás jövőjének meghatározása, a statikus tankönyvi oktatásról a dinamikus, szimulációs módszerekre való átállás elősegítése, valamint közös nyelvi szabványok és a mesterséges intelligencia etikus integrálása a pedagógiába. A résztvevők feladata pedig nem más, mint a tapasztalatok megosztása és a nyelvi készségek fejlesztésének új irányvonalainak kialakítása a jövő tisztjei számára.
Operatív szükségszerűség
A folytatásban Czermann János, a Honvédelmi Minisztérium humánerőforrásért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy a mai globális biztonsági környezet összetett kihívásai nemcsak fejlett technológiát és katonai képességeket igényelnek, hanem magas szintű intellektuális és kommunikációs készségeket is. A nyelvtudás nem „puha készség”, hanem operatív szükségszerűség: elengedhetetlen a NATO- és EU-műveletek interoperabilitásához, a békeműveletekhez és a multinacionális feladatok sikeréhez – mutatott rá. A Honvédelmi Minisztérium elkötelezett a katonai nyelvoktatás fejlesztése mellett, mind anyagi (modern infrastruktúra, technológia, módszertan), mind erkölcsi (előmenetel, elismerés) támogatással. A nyelvtanulás befektetés a katonák képességeibe és a nemzeti biztonságba, fogalmazott a helyettes államtitkár.
Mihócza Zoltán altábornagy arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelem megmutatta, hogy mennyire fontos a nyelvismeret: annak hiánya konfliktusokhoz vezet, míg megléte mélyíti a szövetségeket, kapcsolatokat. A nyelv tehát nemcsak kommunikációs eszköz, de a bizalomépítésnek és egymás megértésének is záloga. Ez kulcsfontosságú, hiszen a legkomolyabb elköteleződés sem lehet sikeres e tényezők nélkül. A nyelvtudás, a kommunikáció által válnak az ötletek valósággá, a nyelvoktatók pedig hídépítői a szövetségeknek – fogalmazott Mihócza Zoltán, és kiemelte a tapasztalati tanulás, a jógyakorlatok megosztásának fontosságát. A magyar nyelv unikális, de egyben kihívást is jelent: angolul vagy németül megtanulni erőfeszítést, türelmet és kitartást igényel. A nyelvoktatás és nyelvtanulás szerepe megmarad, hiszen a humán elem korunkban sem válik helyettesíthetővé: a mesterséges intelligencia segíthet a fordításban, de a kontextust is érteni kell. A nyelvismeret közelebb visz bennünket egymáshoz, és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok kialakítását teszi lehetővé – hangoztatta.
Középpontban a felelősségtudat
A nyitóelőadást Kiss Gabriella tartotta a nyelvoktatás átalakításának szükségességéről. Nagyon fontos az alkalmazkodás a gyorsan változó, digitális világhoz, az AI térnyeréséhez és a közösségi média hatásához. A tanároknak kezelniük kell az információrobbanást, és a Z és Alfa generáció eltérő tanulási stílusait is. Központi kérdés a generációs különbségek leküzdése és az interdiszciplináris megközelítések integrálása a jobb megértés és együttműködés érdekében. Kiss Gabriella úgy vélte: el kell mozdulni a régi, decentralizált és kevéssé hatékony rendszerektől az alapos igényfelmérésen és világos, modern célokon alapuló új, testre szabott modellek felé. Kiemelte az IQ és az EQ (érzelmi intelligencia) mellett az AQ, azaz az alkalmazkodási intelligencia mind inkább erősödő fontosságát. A tanári kompetenciák is számosak: az önmenedzsment, az együttműködés, a bátorság, a reziliencia, az empátia, a rugalmasság és az optimizmus egyalánt lényegesek. A tudásátadás mellett szerencsés a tanulók felelősségtudatát erősíteni: az oktatásban is mind inkább terjedő coaching szemlélet éppen erre helyezi a hangsúlyt.
Ezek tehát az új, a nyelvoktatáshoz kapcsolódó régi-új elemek. A rendszer sikeres átalakításához ugyanakkor strukturált, lépésről lépésre történő együttműködésre van szükség minden kulcsszereplő bevonásával, beleértve a programok fejlesztését, tananyagok frissítését, a nemzetköziesítés előmozdítását és az állandó nyomon követést. S hogy mi a végső cél? Nos, egy gondolkodásmód-váltás, amely támogatja az innovatív gyakorlatokat, fokozza a kreativitást, és új motivációt teremt a tanulók és az intézmények számára – mutatott rá az előadó.
Egyéni igények
A következő előadó Talián István ezredes, a National Security Review, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat angol nyelvű tudományos-szakmai kiadványának szerkesztője volt. Előadásában összevetette a DSIS idegen nyelvi oktatásának speciális kihívásait a Magyar Honvédségben tapasztaltakkal. Az általános nyelvtudási követelmények megegyeznek az MH követelményeivel, azaz B2-es szint a minimum. Eltérést az jelent, hogy a DSIS-nél meglehetősen változó a kiinduláskori nyelvismeret: a belépők tudásszintje a nyelvtudás hiányától a tolmács szintig terjed, s ez rendkívül heterogén tanulási környezetet eredményez. Ennél fogva egyénre szabott képzési igények merülnek fel, s az oktatásnak alkalmazkodnia kell ehhez a széles szintkülönbséghez. A katonai nyelvtudásra vonatkozó általános követelményeken túl a DSIS saját, speciális követelményeket is támaszt és saját nyelvi képzési rendszerrel rendelkezik. Létezik tudásfrissítő, valamint fenntartó tanfolyam; csoportos vagy egyéni speciális védelmi diplomáciai képzés, valamint hasonló nyelvek esetén azokat az oktatásban összekapcsolják (pl. a francia anyanyelvűek románt, az oroszok szlovákot vagy szerbet tanulnak). Kihívást jelent továbbá, hogy egyre több civil vesz részt a képzésekben, számukra a katonai nyelv elsajátítása nehéz, mivel nem beszélik a magyar katonai szaknyelvet.
Elkerülni a sokkokat
Emilie Cleret, a Francia Védelmi Egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese az a változó idők hozadékáról, az innovációról tartott előadást. Ebben levezette: a változások félelmet generálnak, amelyeket innovációkkal lehet orvosolni. Szólt a változások kapcsán felmerülő neurológiai és pszichológiai szükségletekről is. Előbbiekre példa a biztonság és a rutin, utóbbiak sorába pedig önbecsülés, a kontroll és a bizalom tartoznak. Ennek megfelelően a sokkok elkerülése, a korábbi sikerek elismerése, valamint az autonómia adása segíthet a szükségletek kielégítése kapcsán. A szociális szükségletek kapcsolatokkal biztosíthatók, a fizikaiak, azaz a biztonságérzettek kapcsolatosak pedig azzal, ha őszintén beszélünk a felmerülő kockázatokról és azok közös kezeléséről. A fictional intelligence fogalmáról is szó esett, ennek kapcsán elhangzott: az nem a jövő megjóslásáról szól, hanem arról, hogy a jelenlegi információk alapján megalkossuk a jövőt – és így születik az innováció.
Milyen típus vagy ?
Micski Marianna az interakciók erejéről beszélt az előadásában. Elsőként a temperamentumok fontosságáról, az introvertált és az extravertált személyiségtípusokról szólt, és és azok alcsoportjait, a melankolikus, a flegmatikus, a szengvinikus és a kolerikus személyiségjegyeket mutatta be. Kiemelte : az emberek közötti konfliktusok és problémák 95%-át a nem megfelelő viselkedés és kommunikáció okozza. A személyiségtípusok ismerete nagyon fontos a sikeres, eredményes kommunikációban. Ha szeretnénk, hogy kellemes embernek tartsanak bennünket, és szeretnénk könnyebben elfogadást kivívni, illetve nagyobb sikereket elérni akár a magánéletben, akár a szakmai életben, ez a tudás elengedhetetlen – mutatott rá az előadó.
A kétnapos szakmai fórum másnapján a témához kapcsolódó technológiai vívmányok és a mesterséges intelligencia szerepéről hallgathatnak meg előadásokat a résztvevők.
nyitókép: depositphotos.com/maxkabakov
