A szociális és érzelmi tanulás jelentősége
A tanulás nemcsak tudás, hanem kapcsolódás is. A szociális és érzelmi tanulás (SEL) olyan szemlélet, amely az egyéni jóllét és a támogató közösségek építésének egyik kulcsa. Az iskolai és egyetemi közeg nemcsak az ismeretszerzés, hanem az érzelmi biztonság és a társas kapcsolatok tere is – ezek fejlesztése nélkül nincs fenntartható tanulás, fejlődés vagy reziliencia.
A legfrissebb PISA-eredmények azt mutatják, hogy a legellenállóbb oktatási rendszerek azok, amelyek egyszerre mozdítják elő a tanulást, az egyenlőséget és a jóllétet. Ha tehát az oktatást rezilienssé, a jövő kihívásaival szemben ellenállóvá kívánjuk tenni, gondot kell fordítanunk az iskolai, egyetemi jóllétre.
A jóllét azonban egy sokdimenziós és időben változó konstrukció, amelyet az egyén személyes meghatározottságain túl a környezeti, a gazdasági és a szociális, illetve kulturális körülményei is jelentősen befolyásolnak. Legáltalánosabban azonban iskolai kontextusban is jó közérzetet és jól működést értünk alatt. Olyan hívószavakkal kapcsoljuk össze, mint a pozitív érzelmek, a tevékenységek és a közösség iránti elköteleződés, a támogató kapcsolatok, a jelentésteli létezés és az elégedettségre szolgáló teljesítmény. A jóllét a tanulók életszférájának egymást keresztező színterein (iskola, család, tágabb közösség, épített és természeti környezet) együttesen formálódik[1]. Az oktatási intézményekben mindannyiunk által eltöltött sok ezer óra önmagában is indokolja, hogy foglalkozzunk a jóllét kérdésével az oktatásban és foglalkozzunk az interperszonális kapcsolatok minőségével.
Drámai mentális állapotok
Az Európai Oktatási Térség 2024-ben megjelent Mentális egészség és jóllét az iskolában[3] útmutatója drámai adatokkal hívta fel a figyelmet arra, hogy milyen fontos a támogató, pozitív iskolai légkör megteremtése mellett a szociális és érzelmi tanulás (Social and Emotional Learning – SEL) a fiatal generációk megóvása és megerősítése szempontjából. Az iskolai bántalmazások kiugró száma, a szorongás jelenléte, a stressz magas szintje mellett az elmagányosodás mértéke sokkolta az európai közvéleményt, és a tény, hogy a 15–19 évesek körében az öngyilkosság a második vezető halálok. Mi más lett volna ez, mint sürgető figyelemfelhívás, hogy az EU fektessen nagyobb hangsúlyt a jóllét kérdéseire az oktatásban? Így is történt. Azóta számos kezdeményezés, kutatási és fejlesztési projekt húzta alá a jóllét, a rezilienciafejlesztés és a szociális és érzelmi tanulás fontosságát. Ebben a cikkben nagyon röviden arról szólok, hogy miért kell időt szánnunk egyetemi kurzusaink során a jó kapcsolatokra, a bizalommal átitatott csoportlégkör kialakítására, a szociális és érzelmi tanításra (Social and Emotional Education – SEE).
A jóllét átfogó támogatásához olyan tanulási környezetre van szükség, amely egyszerre fejleszti a tanulók kognitív és érzelmi-szociális készségeit – ebben játszik kulcsszerepet a szociális és érzelmi tanulás (SEL).
Válasz és támasz a SEL
„A szociális és érzelmi tanulás (SEL) az oktatás és az emberi fejlődés szerves része. Az SEL az a folyamat, amelyen keresztül minden fiatal és felnőtt elsajátítja és alkalmazza azokat a tudásokat, készségeket és attitűdöket, amelyekre az egészséges identitás kialakításához, az érzelmek kezeléséhez és a személyes és kollektív célok eléréséhez, a mások iránti empátia érzéséhez és kimutatásához, támogató kapcsolatok kialakításához és fenntartásához, valamint a felelősségteljes és gondoskodó döntések meghozatalához van szüksége.”[2]
A szociális és érzelmi tanulás modellje (CASEL)
Forrás: saját szerkesztés [2] nyomán
A SEL kezdeményezések célja, hogy a tanárok és tanulók is jobban tudatában legyenek a tanulás különböző szociális és érzelmi aspektusainak, az iskolai gyakorlatok, a viselkedési minták támogassák a személyiség egészséges fejlődését és elősegítsék a támogató, megtartó iskolai kapcsolatok kiépülését. Ez mind a tanulási eredményekre, mind pedig az egészségre jótékonyan hat, nem beszélve a korai iskolaelhagyás, hallgatói lemorzsolódás csökkentéséről, a veszélynek kitett hallgatói csoportok megóvásáról.
Csakhogy a szociális és érzelmi tanulás nem önálló tantárgy, hanem egy szemléletmód, amelynek átkell hatnia az oktatási környezet egészét. Akkor a leghatékonyabb, ha rendszerszinten és integráltan jelenik meg. Nem elég heti egy „érzelmi nevelés” vagy ahogyan az óvodákban látjuk „boldogság órát” tartani[5], a pedagógusoknak és oktatóknak a mindennapok részévé kell tenniük az empátiát, nyitottságot, önreflexiót és az érzelmekről való nyílt kommunikációt. Az egyetemi közösségek és iskolai ökoszisztémák egészére ható szemléletváltásról van szó. A változtatási igények a szervezeti kultúra gyökeréig hatolnak. Ez a szemléletváltás különösen érzékeny lehet olyan szervezeti kultúrákban, ahol a rend, a fegyelem és a hierarchikus viszonyok hangsúlyos szerepet töltenek be az identitásformálásban – ilyenek például a rendvédelmi és katonai hivatásrendek[6].
SEL a gyakorlatban
Ha mindennapok gyakorlatára szeretnénk lefordítani mindezt, egyenes út vezet az NKE elmúlt években végrehajtott oktatásmódszertani reformjaihoz, a Kreatív Tanulás Programhoz és az élményalapú, kiscsoportos oktatás új kezdeményezéseihez. Ebben a kontextusban nyernek értelmet az együttműködő problémamegoldást előtérbe helyező kurzusok, a kommunikációs készségfejlesztés dedikált tantárgykínálata, az oktatóktól és társaktól kapott visszajelzésre épülő értékelési módszerek beépítések a számonkérésekbe stb.
A SEL programok számára négy alapelv betartása javasolt, melyeket a SAFE (biztonsága) betűszó ír le: szekvenciális (Sequenced), aktív (Active), fókuszált (Focused), kifejezett (Explicit). Ezzel fejezik ki, hogy a tanulók fejlődését követő, egymásra épülő komponensekből álló progresszív folyamatról van szó, amely során a tanulók aktív részvételére és specifikus képességek fejlesztésére koncentrálnak és a tevékenységek e kompetenciák szerint kerülnek megtervezésre és megvalósításra.
Bár a SEL kezdeményezésekről általában a nem akadémiai készségek fejlesztésére asszociálunk, mára bizonyított, hogy a SEL körébe tartozó transzverzális készségek fejlesztése elősegíti a tanulmányi fejlődést és az egész életen át tartó tanulást. A nemzetközi kutatások alapján a SEL programok három területen bizonyítottan komoly hasznokkal kecsegtetnek, melyek a következők:
| Iskolai attitűd[7] | Iskolai viselkedés | Iskolai teljesítmény |
| • Erősebb közösségi érzés • Fokozott iskolai elkötelezettség hovatartozás, részvétel, azonosulás és iskolai tagság) • Nagyobb tanulmányi motiváció és magasabb ambíciók • A viselkedés következményeinek jobb megértése • A középiskolai stresszel való hatékonyabb megbirkózás képessége • Pozitív hozzáállás az iskolához • Magasabb iskolai felkészültség | • Proszociálisabb viselkedés • Kevesebb hiányzás; megtartott vagy javuló jelenlét • Jobb részvétel az osztályteremben • Nagyobb erőfeszítés a teljesítményért • Hajlandóság a saját tanulási módszer kidolgozására • Az agresszió és a zavaró tényezők csökkenése; alacsonyabb viselkedési problémák aránya • Kevesebb ellenséges tárgyalás • Hajlandóság az iskolába beiratkozni • Felkészültség az érettségire • Jobb átmenet a középiskolába • Nagyobb elkötelezettség | • Magasabb eredmények matematikából • Magasabb eredmények nyelvészetből és társadalomtudományokból • Nagyobb fejlődés a fonológiai tudatosságban • Idővel javuló teljesítmény (középiskola) • A standardizált teszteredmények nem csökkennek • Javul az olvasásértés siket gyermekeknél • Magasabb teljesítményteszt-eredmények és/vagy jegyek • Jobb problémamegoldás és tervezés • Magasabb szintű érvelési stratégiák alkalmazása • Javuló nonverbális érvelés • Jobb tanulási készségek |
A fentiek tanulsága röviden, hogy a SEL egyetemes stratégiaként alkalmazható: a tanulmányi motiváció és teljesítmény növelésén túl a reziliencia erősítésére, védőfaktorok kialakítására (erős kapcsolatok kiépítése kortársakkal és felnőttekkel), valamint a mentális segítségkérés körüli stigma csökkentésére is alkalmas eszköz és módszer[2]. Ha a SEL készségek fejlesztésére időt és energiát fordítunk, a jövőbe és a fenntartható jóllétbe fektetünk.
A TKP2021-NKTA-51 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Jegyzetek
[1] Soutter, A. K., O’Steen, B., & Gilmore, A. (2013). The student well-being model: a conceptual framework for the development of student well-being indicators. International Journal of Adolescence and Youth, 19(4), 496–520.
[2] What Is the CASEL Framework?
[3] Wellbeing and mental health at school – Guidelines for school leaders, teachers and educators, Publications Office of the European Union, 2024
[4] Beyond Grades: raising the visibility and impact of PISA data on students’ well-being. OECD Working Paper No. 313. EDU/WKP(2024)8.
[5] boldogsagora.hu
[6] Finszter Géza: Rendészettan. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2018.
[7] Burneikaitė, Nida – Jazbutytė, Rugilė (ed.) (2020): Toolkit for Assessing Social and Emotional Skills at School, Learning to be
Nyitókép forrása: serezniy / depositphotos.com
