A legjelentősebb kibertámadások ma a közszférát érik az Európai Unióban, ezek leginkább a szolgáltatások leállítását, elérhetetlenné tételét célozzák. Hogyan lehet ezeknek gátat szabni? Konferencia.
Az EU kiberbiztonsági ökoszisztémájának szerepe a globális kiberbiztonsági stabilitásban címmel közösen szervezett konferenciát – együttműködésben az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskolával (ESDC) – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara (ÁNTK), valamint Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara (HHK) október 13-i kezdettel, a Szárnyépület John Lukács Társalgójában.
Üdvözlő beszédében elsőként a közszolgálati egyetem egyediségét emelte ki Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese, a Kiberbiztonsági Kutatóintézet intézetvezetője az eseményen. Hozzátette, az NKE egyfelől ifjúnak számít a hazai intézmények között, másfelől azonban évszázados katonai hagyományokra tekinthet vissza. A köz szolgálatát választó hallgatókat képző egyetemen több, mint egy évtizede kezdődtek meg a kiberbiztonsági kutatások, a rektorhelyettes maga eközben éles tapasztalatokat is szerzett e területen a honvédség kötelékében. Kovács László kiemelte, a szomszédunkban jelenleg is zajló háború még inkább megerősítette a trendet, hogy a katonaság együttműködik a kibertér védelmében a civil szférával. E csatatér ugyanis szinte a legfontosabb területe lett a konfliktusoknak, elég, ha csak a kritikus infrastruktúrák védelmére gondolunk. Az ilyen konferenciák remek lehetőséget teremtenek a kapcsolatépítésre is, például a Kiberbiztonsági Intézetben folyó kutatások megismerésére, azok gazdagítására – zárta beszédét a rektorhelyettes.
Az oktatás szerepe
A főiskola az EU közös biztonsági és védelmi politikája keretében nyújt technikai és nemtechnikai kiberbiztonsági oktatást és továbbképzést a tagállamokban – ismertette szervezete tevékenységét megnyitójában Giuseppe Zuffanti, az ESDC kiberképzési szakértője. E képzéseket folyamatosan monitorozzák annak érdekében, hogy fokozzák a hatékonyságukat. Mint azt Giuseppe Zuffanti kiemelte, az elmúlt húsz évben több, mint 73 ezer résztvevője volt az intézmény a kiberbűnözés megelőzését is célzó képzéseinek, közöttük katonák, diplomaták és civilek egyaránt. A kiberbiztonság iránti érdeklődés az elmúlt években 25%-kal növekedett, erre természetesen reagált az intézmény is. Az ESDC a képzések terén emellett különleges kapcsolatot tart fenn a NATO-val is, illetőleg Ukrajnával is – tette hozzá a szakértő.
Békeprojekt
A konferencia folytatásában Molnár Anna, az NKE HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára ismertette részletesen az EU kiberbiztonsági ökoszisztémáját. Mint azt előadásában elmondta, az Európai Unió békeprojektként indult, éppen ezért a kiberbiztonság területén is a békére törekszik. A nemzetközi környezet jelenleg azonban nem ennek kedvez, a fenyegetés a kibertérben szinte mindennapos. Emellett a tanszékvezető szerint érdemes azt is megállapítani, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésében az EU lemaradt az USA és Kína mögött. Bár hatalmas mennyiséget állít elő belőlük, de minden szabályozó ereje mellett sem teljesen ura azoknak az adatoknak, amelyek a modern világ alapját jelentik, hiszen ezek 92%-a amerikai szerverekre kerül, az információs technológia és a mesterséges intelligencia területén vezető cégek szintén amerikaiak. Amerika tehát fejleszt, az EU pedig főként csak szabályoz.
Puha erő
Ugyanakkor nyilván képes akár jelentős változásokat is létrehozni az úgynevezett Brüsszel-effektuson keresztül (mint például korábban a kötelező USB-C port megkövetelése). Az EU maga egy igen speciális és komplex nemzetközi szereplő, ami nyilván a kibervédelmi területet is érinti. Az unió jelenleg több mint egy kereskedelmi szövetség, de nem szövetségi állam, ugyanakkor saját zászlója, egyedi pénzneme és önálló jogalkotási joga van. A klasszikus értelemben nem nagyhatalom, az elmúlt évtizedekben jellegét főként civilnek írták le a szakértők, aminek az ereje a jogi normákban lapul, így a nemzetközi térben puha erőnek számít. A „geopolitikai” EU napjainkban nagyobb szerepet szeretne kapni a világpolitikában, artikulálva stratégiai autonómiáját, azaz a saját biztonsági és gazdasági érdekeit. Az autonómia azonban jelenleg főként a tagállamokon és néhány nemzetek feletti intézményen alapul. A Lisszaboni Szerződés szerint az EU a békét és saját értékeit képviseli a közösségen belül és azon kívül is. Területén érvényesül a szabadság, a biztonság és az igazságosság. Célja még emellett a közös piac és az eurózóna teljes kiterjesztése is. E szerződés elsőként tartalmaz egy közös védelmi klauzulát is, amely hasonlít a NATO 5-ös cikkelyére, s minden tagállami erőt enged alkalmazni az áldozat védelmére – akár a kibertérben is. A legjelentősebb támadások ma a közszférát érik, ezek leginkább a szolgáltatások leállítását, elérhetetlenné tételét célozzák. A Bizottság elnöke a parlament előtt tartott beszédében már 2021-ben hangsúlyozta, hogy fokozni kell az EU-s kiberbiztonsági erőfeszítéseket. Ma Európa vezetése jogszabályokon keresztül igyekszik megerősíteni a kontinens azon képességét, hogy megelőzze a támadásokat, illetve, ha azok megtörténnek, legyőzze ezeket, illetőleg képes legyen gyorsan felállni utánuk. A védelem, azaz a nyitott, biztonságos és stabil kibertér megteremtése jelenleg tehát a különféle szabályozó testületeken, EU-ügynökségeken, illetőleg a közszféra civilekkel és nemzetközi partnerekkel való együttműködésén alapul.
A nemzetközi szakértők eszmecseréje az európai kiberbiztonság aktuális kihívásairól egészen szerdáig folytatódik az egyetemen.
