A diplomácia fagyhalála a Nyugat-Balkánon és az EU-ban
Szeptember végén a szerb rendőrség és a Biztonsági Információs Ügynökség (BIA) a smederevói főügyészség utasítására 11 embert tartóztatott le Velika Plana és Belgrád környékén. A gyanú szerint egy szervezett csoport tagjaiként faji és vallási gyűlöletet terjesztettek Franciaországban és Németországban, valamint egyéb bűncselekményeket is elkövettek.
A szerb belügyminisztérium (MUP) közlése szerint az őrizetbe vett személyek ellen eljárás indult bűnszervezetben elkövetett faji és más megkülönböztetés, valamint kémkedés gyanúja miatt. Az ügyészség tájékoztatása alapján a jelenleg szökésben lévő M. G. gyanúsított egy külföldi hírszerző szolgálat megbízásából Szerbiában szervezte és képezte ki a csoportot, amelynek tagjai szerb állampolgárok voltak.
A MUP szerint a gyanúsítottak 2025 áprilisa és szeptembere között Párizsban és Berlinben hajtottak végre provokatív akciókat, amelyek célja a vallási és etnikai feszültség szítása volt. Az elkövetők zöld festékkel öntötték le a Holokauszt Múzeumot, több zsinagógát és egy zsidó éttermet, „népirtás tartalmú” matricákat ragasztottak ki, disznófejeket helyeztek el muszlim vallási épületek közelében – mindezt Párizs környékén, valamint a berlini Brandenburgi kapu előtt – üzenetekkel ellátott beton „csontvázakat” helyeztek el.
A francia nyomozó hatóságok szerint az elkövetők külföldi állampolgárok voltak, akiknek célja a közösségen belüli megosztottság és feszültség fokozása volt. Az ügyben az illetékes szervek Oroszország feltételezett szerepét is vizsgálják, amelyet a társadalmi kohéziót gyengítő, destabilizáló beavatkozásként értékelnek.
A német Szövetségi Belügyminisztérium azt nyilatkozta, hogy az országban megnövekedett a „szabotázstevékenységek” kockázata, és a biztonsági szolgálatok vizsgálják azokat az eseteket, amelyekben felmerült annak a gyanúja, hogy egyes személyek külföldi államok megbízásából tevékenykedtek.
Ezeket a személyeket, az ún. „alacsony profilú ügynököket” vagy „fel(be)áldozható ügynököket”, gyakran közösségi hálózatokon és üzenetküldő szolgáltatásokon keresztül toborozzák. A német Szövetségi Belügyminisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendőrség és a hírszerző szolgálatokkal médiakampányt indított, melynek célja az ellenséges hírszerző szolgálatok toborzási kísérleteire való figyelmeztetés.
Egy újabb ügy kapcsán felmerült Oroszország és Szerbia neve is, ezúttal egy Moldovában zajló nyomozásban. A moldovai rendőrség szeptember 26-án tette közzé azt a videófelvételt, amely állításuk szerint az orosz titkosszolgálat által szervezett szerbiai katonai táborokat ábrázolja.
A nyomozás alkalmával több, mint 70 embert vettek őrizetbe Moldovában, akiknek zömét azzal gyanúsítják, hogy Szerbiában részesültek harcászati kiképzésben. A moldovai ügyészség szerint a cél zavargások előkészítése volt a szeptember 28-i választások idejére.
Az eset politikai vihart kavart, miután Maia Sandu moldovai elnök kijelentette: Oroszország a szeptember 28-i választások destabilizálására készült és a kiképzés egy része Szerbiában zajlott. Moszkva visszautasította a vádakat, mondván, Sandu „oroszellenes hangulatkeltéssel” akar politikai tőkét kovácsolni.
Két nappal a moldovai választások előtt a szerb rendőrség két férfit vett őrizetbe Sabacon, akiket azzal gyanúsítanak, hogy harcászati kiképzést szerveztek Moldovából és Romániából érkezett résztvevők számára.
A feltételezések szerint a felkészítés 2025. július 16. és szeptember 12. között zajlott egy Loznica melletti létesítményben, ahol 150–170 moldáv és román állampolgárt képeztek ki. A kiképzés célja az volt, hogy a résztvevőket felkészítse a moldovai rendőri erőkkel szembeni szervezett ellenállásra a szeptember 28-i választások idején.
Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić az eset kapcsán kijelentette, hogy Szerbia „nem lehet a külföldi szolgálatok műveleteinek kiképzőterepe”.
A biztonságpolitikai értelmezésben ezek az események nem önálló, lokális anomáliák, hanem egy tágabb geopolitikai mintázat részei. A fent leírt esetekben használt módszerek – harcászati kiképzés szervezése, diplomáciai, információs eszközök bevetése, etnikai vagy vallási törésvonalak kihasználása – jól illeszkednek a hibrid hadviselés természetéhez. Megállapítható, hogy ezeket a fenyegetéseket állami, vagy nem állami szereplők hajtják végre, akik a „célország” sebezhetőségeit igyekeznek a saját előnyükre kihasználni.
A bemutatott esetek jól szemléltetik, hogy a befagyott konfliktusok nem csupán a múlt örökségei, hanem olyan eszközök, amelyek felhasználásával a nagy- és középhatalmak tartós befolyást gyakorolhatnak az érintett országok és régiók bel- és külpolitikájára. Mindez azt is mutatja, hogy a konfliktusok fennmaradása olykor egybeesik a nagyhatalmi érdekekkel, így azok rendezése nem feltétlenül áll az érintettek szándékában.
Ez vajon a diplomácia „fagyhalála”? A diplomácia „fagyhalála” csak abban az esetben kerülhető el, ha a nemzetközi közösség képessé válik időben felismerni, hatékonyan és koordináltan reagálni azokra a befolyásolási kísérletekre, amelyek bár nem mindig látványosak, de hosszú távon veszélyeztetik a nemzetközi stabilitást.
Nyitókép forrása: zeferli@gmail.com / depositphotos.com
