Senki nem vitatja, hogy egy országon belül a kreatív és innovatív oktatás, illetve a vállalkozói szellem erősítése a gazdasági fejlődésre hosszabb távon hatást gyakorolható tényezők. Egyetértés van abban is, hogy a jövő sikeréhez elengedhetetlen az alkotó gondolkodásra képes fiatal generáció. Ugyanakkor a kritikákkal ellentétben a magyar köznevelés és felsőoktatás már jelenleg is számos eszközzel és módszertannal támogatja e képességek kibontakoztatását. A kreativitás fejlődése, innováció megjelenése ugyanakkor nem kizárólag a tantervi keretek függvénye: döntő mértékben a pedagógus szakmai felkészültségén, hozzáállásán és módszertani nyitottságán múlik.
De kezdjük a kerettel: a Nemzeti alaptanterv (NAT) nem csupán elméleti deklaráció, hanem a mindennapi nevelői-oktatói munkának a gerincét adja, és kulcskompetenciaként jeleníti meg a kreativitást, a mérlegelő gondolkodást, a kezdeményezőképességet és a problémamegoldó készséget is. A NAT hangsúlyozza, hogy a tanulás során a diákok tevékeny részvétele, az élményszerű tanulás és a differenciált oktatás elősegítése szükséges a kívánt kompetenciák fejlesztéséhez, ezzel tovább enyhítette a frontális tanítás jelentőségét. Az alaptantervben a tanulói kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a diákok képesek legyenek az ismeretek kreatív alkalmazására különböző helyzetekben, és hogy a tanulási tevékenységek során aktívan részt vegyenek.
Ami viszont sokkal fontosabb a tanterveknél, az a pedagógus személye és szerepe. Meghatározó a személyiség és társas kapcsolatok fejlődésén túl a kreatív képességek kibontakoztatásában: személyes attitűdje, az innováció iránti nyitottsága és szakmai felkészültsége alapvetően befolyásolja a tanulási folyamat eredményességét. A tanulók aktív bevonását számos, a kreativitást és problémamegoldó képességet egyaránt fejlesztő módszer segítheti, például: projektalapú feladatok, szerepjátékok, forráselemzések, portfóliókészítés vagy vezetett vitázás. Ezek alkalmazása egyaránt elősegíti a tananyag mélyebb megértését és a tanulásra való képesség fejlődését. Egy jól képzett, elhivatott pedagógus képes ezen módszereket integrálni a kötelező tantervi keretek közé is – a helyi sajátosságoknak, adottságoknak megfelelő mértékben –, ezáltal gazdagítva az oktatási folyamatot és támogatva a tanulói kreativitás kibontakozását.
A közismereti tudáson és műveltségen túl elvárás az iskola felé, hogy „az életre is készítsen”, ezen belül a gazdasági ismeretekkel kapcsolatos tudást is megossza. Erre számos iskolában helyi kezdeményezések is ismeretesek (például a diákok által szervezett délutáni események, amelyre egy-egy gazdasági területen dolgozó szülőt meghívnak beszélgetni), de egységes, minden iskolában jelenlévő program is létrejött és rendezték azt meg tizenegyedszer az idén. Az országos PÉNZ7 Pénzügyi és Vállalkozói Témahét kiemelkedő példája annak, hogyan lehet a közoktatásban a fiatalok vállalkozói és pénzügyi készségeit ösztönözni. Évente több mint ezerháromszáz iskola kapcsolódik be a programsorozatba, amely rendhagyó órákat, workshopokat és előadásokat kínál a diákoknak. A Témahét során a tanulók nem csupán elméleti ismereteket szereznek a pénzügyi tudatosságról, hanem gyakorlati szinten is betekintést nyernek a vállalkozói világ működésébe: megtanulják, hogyan lehet ötleteket piacképes termékekké vagy szolgáltatásokká formálni, miként kell üzleti döntéseket hozni, és hogyan lehet felelősen kezelni az anyagi forrásokat. Ezzel a programmal a diákok olyan kompetenciákat sajátíthatnak el, amelyek nemcsak a későbbi vállalkozói pályájukon, hanem a mindennapi életben is értékesek: a kreatív gondolkodás, a problémamegoldás, a csapatmunka és a pénzügyi tervezés alapjait.
Bár az általános iskola és a középiskola szintjén is számos módszer támogatja a kreativitás fejlesztését, nem szabad figyelmen kívül hagyni a felsőoktatásban működő, innovációt ösztönző programokat sem, hiszen több, jól működő és országos lefedettségű program is létezik itthon. Ezek lehetőséget biztosítanak a fiatalok számára az innovatív gondolkodás, a vállalkozói készségek és a gyakorlati problémamegoldás fejlesztésére.
Ezeket ötvözi a fiatalok vállalkozói készségeinek fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó Hungarian Startup University Program (HSUP), Magyarország első felsőoktatási szintű startup kurzusa. A program első félévében a hallgatók megismerkednek az innovatív gondolkodás és a startup-világ alapjaival, míg a második félévben csapatban dolgoznak saját üzleti ötleteiken, amelyekhez pénzügyi és szakmai támogatást is kapnak.
Összességében tehát látható, hogy a kreativitás fejlesztése a magyar oktatásban több szinten, változatos eszközökkel jelenik meg: a Nemzeti alaptanterv irányelveitől kezdve a pedagógusok módszertani eszköztárán át egészen a helyi és országos programokig, amelyek gyakorlati élményeken keresztül erősítik a fiatalok vállalkozói és innovációs készségeit. Ezek a kezdeményezések együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy a tanulók ne csak tudással, hanem alkalmazható kompetenciákkal is gazdagodjanak. Mindez azonban végső soron azon múlik, hogy a pedagógusok ne csupán tudásközvetítők, hanem valódi inspirátorok legyenek: szakmailag felkészülten, kreatívan és elhivatottan vezessék a diákokat a tanulás útján. A jövő oktatása nem pusztán a tantervekben, hanem a tanárok kezében formálódik.
Nyitókép forrása: Pixabay / Pexels
