Pakisztán magyarországi nagykövete Európát, a Közel-Keletet, a Perzsa-öböl térségét és a Távol-Keletet megjárt, tapasztalt karrierdiplomata, akit a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, Pakisztán nyelvi sokszínűségéről és a klímaváltozás égető kihívásairól is kérdeztünk. Interjú H. E. Asif Hussain Memon nagykövettel, a szeptember 24-én megrendezésre kerülő Nagyköveti Fórum vendégével.
Korábban szolgált Európában, a Távol-Keleten, a Közel-Keleten és az Öböl térségében. Jelenleg Magyarországon. Mikor alakultak ki az első benyomásai Magyarországról?
Mielőtt idehelyeztek volna, a minisztériumi központban dolgoztam, és 2022 novemberében érkeztem Budapestre. Ez azonban nem az első látogatásom volt Magyarországon. Korábbi bécsi kiküldetésem idején gyakran átjöttem Budapestre hétvégén. Közel volt, és mindig izgalmasnak találtam felfedezni egy új országot. Budapest azonnal egyedinek tűnt: sajátos kultúrájával, a Dunával kettéválasztott két városrészével és különleges hangulatával. Sőt, gyakran hoztam át barátokat Bécsből, és Budapest mindig kedvelt úticél volt. Természetesen, amikor 2022 novemberében ide érkeztem, már egészen más helyzetben voltam: hivatalosan képviseltem hazámat. Élénken emlékszem az emberek melegségére és barátságosságára, valamint arra, ahogyan fogadtak bennünket.
Megváltozott a budapesti tartózkodása alatt a véleménye Magyarországról és a magyarokról?
Nagyon is. Pakisztánban inkább Nyugat-Európáról hallunk többet, ahol nagy pakisztáni közösségek élnek – például Franciaországban, Olaszországban és Németországban –, és ahol kiterjedt kormányzati és üzleti kapcsolataink vannak. Ezzel szemben Kelet-Európa sok pakisztáni számára még kevésbé ismert. Ezért amikor idehelyeztek, volt bennem némi bizonytalanság: mit találunk itt, hogyan fognak a magyarok a diplomatákhoz viszonyulni, lesz-e elegendő tér a hatékony munkához, és nyitottak lesznek-e ránk? Az érkezésem óta azonban a véleményem teljesen megváltozott. Az elmúlt három évben soha nem ütköztem akadályokba. Éppen ellenkezőleg: amikor új javaslatokkal, egyeztetésekkel vagy találkozókkal álltunk elő, a magyar fél mindig nyitott és befogadó volt.
Mennyit tudnak, vagy mennyit nem tudnak a magyarok Pakisztánról?
Ahogyan korábban is említettem, a mi régiónkban keveset tudunk Kelet-Európáról, beleértve Magyarországot is. Úgy mondanám, hogy ez fordítva is igaz – Magyarországon sem tudnak annyit Pakisztánról, amennyit kellene. Azonban az ismeretek bővülnek. 1965-ben vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat, de évtizedeken át alig történt valami ezek erősítésére. Csak az elmúlt nyolc-kilenc évben láttunk valódi előrelépést. Az idei év különösen fontos, hiszen most ünnepeljük a diplomáciai kapcsolatok felvételének 60. évfordulóját.
Beszél angolul, oroszul, urdu és szindhi nyelven. Mit érdemes tudniuk a magyaroknak az urdu és a szindhi nyelvekről és Pakisztán sokszínű etnikai, vallási és nyelvi csoportjairól?
Amikor Pakisztán elnyerte függetlenségét, négy tartománya volt, mindegyiknek saját nyelvével, kultúrájával és hagyományaival. Én Szindh tartományból származom, amely az ország déli részén, a tengerparton fekszik, így az anyanyelvem a szindhi. A szindhi Pakisztán számos nyelvének egyike. Az urdu viszont a nemzeti nyelvünk, ezen felül több mint 50 másik nyelvet is beszélnek, főként az ország északi, Kínával és Afganisztánnal határos területein.
Hasonlítanak ezek a nyelvek egymásra?
Egyáltalán nem. Pakisztán lenyűgöző nyelvi mozaik. Például ha elutazom egy Afganisztánnal határos tartományba, egyáltalán nem értem a helyi nyelvet, mert az teljesen más.
Az urdu a hivatalos nyelv?
Igen, mindenhol beszélik, bár viszonylag új a régi, ősi regionális nyelvekhez képest. Az urdu mintegy 500 évvel ezelőtt alakult ki, arab, perzsa, török, szindhi és pandzsábi hatások eredményeként. A mogul hadseregekben – amelyek sokféle nemzetiségű katonából álltak – szükség volt egy közös nyelvre a kommunikációhoz. Ebből a keverékből született meg az urdu.
Augusztusban és szeptemberben hazáját árvizek és földcsuszamlások sújtották. Milyen gyakoriak ezek a katasztrófák, és mennyire érinti súlyosan Pakisztánt a klímaváltozás?
Ez kulcsfontosságú kérdés. A sarkvidékeken kívül Pakisztánban található a legtöbb gleccser a világon. Mezőgazdasági országként nagymértékben függünk a világ egyik legnagyobb folyórendszerétől. Azonban a csapadékmennyiség csökken, ami óriási terhet ró a mezőgazdaságra. A hegyvidéki erdőirtás tovább súlyosbította a helyzetet.
2005 óta az emelkedő hőmérsékletek felgyorsították a gleccserek olvadását, s ezzel párhuzamosan gyakoriak lettek a heves monszunesők. Ez az együttes hatás árvizekhez vezet – hirtelen víztömeg zúdul le a hegyekből. Az ilyen katasztrófák gyakorisága nő: 2005, 2010 és 2022 katasztrofális évek voltak. 2022-ben az elöntött terület csaknem akkora volt, mint az Egyesült Királyság. Otthonok, infrastruktúra, termények pusztultak el, milliók kényszerültek elhagyni lakhelyüket. Idén szintén túlzott csapadékot tapasztaltunk, amely árvizeket okozott Pakisztán számos részén. Nem mi vagyunk az ipari szennyezés fő kibocsátói, mégis mi szenvedjük el leginkább a klímaváltozás következményeit.
Van stratégiája a kormánynak?
Számos kezdeményezés indult a természetes egyensúly helyreállítására, köztük szemléletformáló programok és erdőtelepítések. Hazám aktívan részt vesz a globális klímacsúcsokon. Üzenetünk világos: nem mi vagyunk a fő szennyezők, de mi szenvedünk a következményektől – és ha nem történik változás, az mindenkit érinteni fog. Itt, Magyarországon is látható már a szárazabbá váló környezet. A klímaváltozás közös kihívás, amelyet együtt kell megoldanunk.
2022 vége óta Magyarország nagyköveteként hogyan értékeli eddig a pakisztáni–magyar kétoldalú együttműködést?
A pakisztáni–magyar kapcsolatok áttörését Orbán Viktor miniszterelnök „Keleti nyitás” politikája hozta meg. 2017 óta a kétoldalú kapcsolatok minden területen lendületet kaptak. Rendszeressé váltak a magas szintű látogatások. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2021 áprilisában járt Pakisztánban. Válaszul 2023 februárjában a pakisztáni külügyminiszter látogatott Magyarországra, amely az első ilyen szintű látogatás volt Pakisztán részéről. Az idei évben, a diplomáciai kapcsolatok felvételének 60. évfordulóján számos magas szintű találkozó valósult meg. Ide tartozik a magyar külügyminiszter áprilisi látogatása, a Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság februári ülése, valamint a pakisztáni Nemzetgyűlés elnökének magyarországi látogatása szintén februárban. Számos magyar vállalat írt már alá megállapodást pakisztáni partnerekkel különböző ágazatokban. A MOL pakisztáni tevékenysége az egyik kiemelkedő példája gazdasági együttműködésünknek. A MOL sikertörténete ösztönzést adhat más magyar cégeknek is a pakisztáni befektetésre. Tavaly a MOL 25 éves működését ünnepelte Pakisztánban, és továbbra is az egyik legjövedelmezőbb vállalkozása marad.
A felsőoktatás terén is együttműködik a két ország.
Igen, nagyon fontos kapocs a kétoldalú kapcsolatokban a pakisztáni diákok jelenléte, akik magyar egyetemeken folytatnak felsőfokú tanulmányokat. Ezt a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram tette lehetővé. 2017 óta a magyar egyetemek egyre népszerűbbek a pakisztáni fiatalok körében, és mi nagyra értékeljük ezt a programot. Szintén fontos megemlíteni, hogy több magyar vállalat is alkalmaz vendégmunkásokat Pakisztánból, és ezek a cégek rendkívül elégedettek a pakisztáni munkavállalók szakértelmével.
Melyek az Ön személyes és szakmai céljai Magyarországon a következő évekre?
Szakmailag célom a kétoldalú együttműködés további elmélyítése. Magyarország kiemelkedő szakértelemmel rendelkezik a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és a vízgazdálkodás területén – ezek azok a szektorok, amelyekben Pakisztán még lemaradásban van. Éppen ezekben látunk hatalmas lehetőséget az együttműködésre, és hiszem, hogy közösen sokkal többet is elérhetünk.
Nyitókép: depositphotos.com
