A legújabb Eurobarometer felmérésben az Unió megítéléséről és jövőbeni feladatairól is kérdezték a válaszadókat.
Az Európai Parlament tegnap hozta nyilvánosságra a legutóbbi Eurobarometer felmérés eredményeit. A 2025 májusában, az Európai Unió (EU) huszonhét tagországa lakosságának körében végzett kutatás az uniós polgárok jövőbeni várakozásait, prioritásait állította a középpontban, különös tekintettel a biztonság és védelempolitika, a versenyképesség megerősítése, valamint a globális válságokra adott válaszok ügyében. Ezen kihívások kezelésében a megkérdezettek hatvannyolc százaléka nagyobb szerepet szánna az EU-nak a jelenleginél, ami két százalékpontos növekedést jelent az év elején végzett felmérés eredményéhez képest. Kisebb mértékben – egy százalékponttal, tizenegy százalékra – azon polgárok aránya is növekedett ugyanakkor, akik a mostaninál kevesebb közös fellépést látnának szívesen. Az uniós cselekvés fokozásának egyik legnagyobb támogatója Ciprus – kilencvenhárom százalékkal –, a legnagyobb arányú – tíz százalékpontos – visszaesés 2025 januárjához képest pedig a hollandok körében volt tapasztalható. Magyarországon szintén kevesebben üdvözölnének most nagyobb szerepvállalást az Európai Unió részéről, egyúttal nyolc százalékponttal növekedett az EU fellépését kevésbé fontosnak tartók aránya.
Azon kérdésre, hogy mely három területre kellene az Európai Unió leginkább fókuszálnia a jövőben a világpolitikai súlyának növelése céljából, a válaszadók a biztonság és védelempolitikai együttműködést, az európai versenyképesség növelését, valamint az energiafüggetlenség megteremtését emelték ki. Négy olyan tagállam volt, ahol a polgárok részben más véleményen voltak az uniós átlaghoz képest. Spanyolországban, Írországban és Máltán a három terület között megjelent az oktatásra és kutatásra való fókuszálás is, utóbbi ország esetében továbbá az uniós alapértékek védelme szintén a jövőbeni prioritások közé került. A magyar válaszadók pedig az élelmezésbiztonság ügyét nevezték meg fontos közösségi feladatnak. A hagyományoknak megfelelően általánosabb, az Unió megítélésére vonatkozó kérdések is szerepeltek a felmérésben. A résztvevők ötvennyolc százaléka elégedett az uniós demokrácia működésével és ötvenkét százalékuk összeségében pozitívan ítéli meg az EU-t. A demokráciához Dániában viszonyulnak a legpozitívabban – nyolcvankét százalék – a tagországok közül, míg a legkedvezőbb kép az Európai Unióról a portugálok és a svédek körében – hetvennégy, illetve hetvenhárom százalék – alakult ki. A legkedvezőtlenebb hozzáállás mindkét terület vonatkozásában Görögországban tapasztalható. Magyarországon alapvetően pozitívan vélekednek az Unióról, ám az arányok alulmaradnak az uniós átlaghoz képest.
Nyitókép forrása: Pexels
