Az Európai Bizottság két nappal ezelőtt előterjesztette a tizedik keretprogram (FP10) javaslatát a Horizon Europe folytatására. A program – a 2028–2034-es uniós költségvetés részeként – 175 milliárd eurós keretet kapna, majdnem megduplázva a jelenlegi Horizont Európa büdzséjét. Ursula von der Leyen bizottsági elnök bejelentésében kiemelte a források megduplázását a programban. Pozitívum, hogy az FP10 továbbra is önálló programként szerepel a javaslatban, nem olvad be más alapokba.
Vegyes fogadtatás a rekordköltségvetésre
A kutatói közösség és az Európai Parlament üdvözölték az ambiciózus keretösszeget, ugyanakkor többek szerint a 175 milliárd euró még mindig elmarad a kívánatos szinttől. Kutatóegyetemek és EP-képviselők legalább 200 milliárd eurót szerettek volna, de így is részleges győzelemként könyvelik el a duplázást és a program önállóságának megőrzését. Ugyanakkor emlékeztetnek: az előző ciklusban is csökkent a végleges keret a Bizottság eredeti javaslatához képest, és most is kemény alkudozások során dől majd el a végső összeg. A tagállami kutatásügyi miniszterek szerint a terv erős jelzés, hogy az EU továbbra is kiemelten kezeli a kutatást.
A tudományos szféra részéről is felemásak a reakciók. Christian Ehler EP-képviselő üdvözölte, hogy von der Leyen tartotta szavát a duplázásról, de aggasztónak nevezte a program ECF-fel való „szoros kapcsolatát”, ami szerinte további tisztázást igényel. Kurt Deketelaere, a LERU főtitkára gratulált a bővülő program ötletéhez, de sürgeti a kutatók erősebb bevonását az FP10 irányításába, nehogy a keretprogram túlzottan felülről vezérelt legyen.
„Dual-use by default” – vita a kettős felhasználásról
A javaslat egyik legnagyobb újdonsága a kettős felhasználású (civil és katonai) kutatások beemelése. Ekaterina Zaharieva kutatási biztos szerint a jövőbeni Horizon program „alapértelmezetten nyitott lesz”, eltörölve a kizárólag civil fókusz 40 éves szabályát. Zaharieva szerint a civil kontra védelmi megkülönböztetés mára mesterséges, és ki kell használni a K+F potenciálját a polgárok biztonsága érdekében.
Az akadémiai szféra egy része azonban riasztónak tartja ezt a fordulatot. Kurt Deketelaere figyelmeztetett, hogy a Bizottság a Horizon Europe forrásait „védelmi beruházások ösztönzésére” csoportosítaná át a ReArm Europe terv jegyében, szerinte a programnak továbbra is polgári profilúnak kell maradnia. Többen hangsúlyozzák: létezik külön EU-s alap a védelmi kutatásokra (European Defence Fund), nem szabad a tudományos keretet feláldozni rövid távú politikai célokért. A Bizottság viszont rámutat: sok modern technológia (pl. mesterséges intelligencia, kiberbiztonság) eleve kettős felhasználású, és az ipar régóta sürgeti a civil-katonai innováció erősítését. A vita tehát megosztó: a tavalyi konzultációban az egyetemek többsége ellenezte, míg ipari szereplők támogatták a nyitást.
Védelmi szempontok az FP10-ben
Az ukrajnai háború nyomán az EU nagyszabású védelmi programokat indított. A ReArm Europe terv célja, hogy a tagállamok közös erővel növeljék katonai képességeiket – százmilliárdos beruházásokat mozgósítva – és csökkentsék Európa NATO-függőségét. Emellett 2024-ben bemutatták az első Európai Védelmi Ipari Stratégiát(EDIS), kimondva, hogy 2030-ra a tagállamok védelmi beszerzéseinek 40%-át közös programokban, 50%-át pedig uniós beszállítóktól kell teljesíteni.
E stratégiai irány az FP10-ben is tetten érhető. A tervek szerint a Horizon program második pillérében megjelenne egy külön „biztonság és védelem” fókuszterület, és a Európai Innovációs Tanács (EIC) is támogatna védelmi célú start-upokat az amerikai DARPA mintájára. Az EIC költségvetését megháromszoroznák, hogy hadiipari és dual-use innovációkat is felkarolhasson. Thierry Breton szerint Európának radikálisan növelnie kell a fegyvergyártási kapacitását; felvetette egy közös védelmi ipari alap ötletét is. Bár 100 milliárdot javasolt, a végül jóváhagyott 1,5 milliárdos alapot így is „kvantumugrásnak” nevezte.
Több kutató ugyanakkor attól tart, hogy a védelmi prioritások előtérbe helyezése a kutatási kiválóság rovására mehet. Szerintük nem elfogadható a kutatási pénzek efféle „megcsapolása” – a védelem fontos, de legyen hozzá külön forrás, ne a tudománytól vonják el. Zaharieva igyekezett megnyugtatni a közösséget: az FP10 első pillére továbbra is a független, alulról építkező kiválóságot szolgálja majd, erős Európai Kutatási Tanáccsal és a kutatási szabadság tiszteletben tartásával.
Kelet-nyugati innovációs szakadék és felzárkózás
A javaslat kitér a „Widening” intézkedésekre is, amelyek a kelet-nyugati innovációs különbségek enyhítését célozzák. A Bizottság továbbra is fenntartaná a speciális felzárkóztatási pályázatokat, egy új pillérbe integrálva azokat. Ugyanakkor felmerült a szabályok módosítása: két kategóriára bontanák a felzárkózó országokat, és 2030 után csak azok kaphatnának további kapacitásépítő támogatást, amelyek növelik hazai K+F ráfordításaikat. Több tagállam attól tart, hogy e lépések nyomán tartóssá válna az innovációs olló; ezért 15 kutatásügyi miniszterközös levélben kérte, hogy az FP10-ben is maradjanak meg az erős Widening programok a szakadék áthidalására.
Összességében az FP10 javaslata egyszerre váltott ki lelkesedést (a megnövelt források és ambíciók miatt) és aggodalmat (a katonai fókusz, a programirányítás és a méltányos hozzáférés kérdései miatt). A következő évek tárgyalásai során dől majd el, milyen kompromisszumok mentén valósul meg ez az új keretprogram – amely hosszú távon befolyásolhatja Európa tudományos és innovációs jövőjét.
Kép forrása: Európai Unió
