Bizonyára sokunkkal megesik, hogy amikor elmélyedünk egy kutatási témában, szinte minden gondolatunkat ez tölti ki. Hajlamosak vagyunk a környezetünkben olyan ismétlődő, nap mint nap látott és hallott dolgokra is fel- és odafigyelni, amelyeket korábban észre sem vettünk. Jelen írásom is így született, vagyis egy konkrét nemzetközi kutatási projekt, a CA22115 “A Multilingual Repository of Phraseme Constructions in Central and Eastern European Languages (PhraConRep)” kapcsán, amelyet a COST (European Cooperation in Science and Technology) finanszíroz.
A magam kedvére elkezdtem gyűjteni és elemezgetni az olyan több szóból, de akár több mondatból is álló komplex nyelvi elemeket, amelyeket nagy gyakorisággal olvasunk vagy hallunk, sőt használunk is mindennapi kommunikációs helyzetekben, és amelyek formájukban nagymértékben rögzültek. Magam is meglepődtem!
Már fel sem tűnik, hogy vonatra szállva ezt hallhatjuk: A MÁV-START Zrt. köszönti Önöket …-ig közlekedő járatán. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a vonaton tilos a dohányzás. Kellemes utazást kívánunk! A metrón meg ezt: Kérjük, fejezzék be a beszállást! és Kérem, vigyázzanak, az ajtók záródnak! Kimondottan jól jönnek, máskor meg inkább zavarók lehetnek a különböző internetes keresőoldalak, a szövegszerkesztő és helyesírás-ellenőrző programok, az okostelefonok által rögzített és üzenetírás alkalmával azonnal segítségül hívható, szövegbe illeszthető sablonok. Amikor a Facebookon keresztül születésnapi jókívánságainkat akarjuk tolmácsolni, számtalan szöveges sablon közül választhatunk: Boldog születésnapot!; Nagyon-nagyon boldog születésnapot!; Boldogat!; Boldog születésnapot, remélem, szép lesz!; stb.
Az ilyen és ehhez hasonló nyelvi elemeket a nyelvészetben sokféle elnevezéssel illetik, például „nyelvi tömbök”, „panelek”, „chunkok”, „formulaszerű elemsorok”, „állandósult szókapcsolatok” „kollokációk” stb. A tömb kifejezés minden bizonnyal az angol chunk szó fordítása. A chunk fogalmát George Armitage Miller amerikai pszichológus vezette be. A „The Magical Number Seven, Plus or Minus Two című, 1956-ban megjelent tanulmányában az emberi rövid távú emlékezet kapacitását fejtette ki, amelyet 7 plusz / mínusz 2 egységre tett. Ezen információegységek, amelyek kiterjedhetnek betűkre, számokra, szavakra, képekre vagy bármilyen értelmes, ismerős elemre, a „chunkok”. A kognitív nyelvészetben a chunk magában foglal minden ismétlődő, azaz a nyelvhasználatban újra és újra visszatérő, több szóból álló nyelvi egységet, amelynek elemei tipikusan együtt szerepelnek. Ezeket a memóriánkban egészlegesen tároljuk, a beszédalkotás és -értés során pedig egységként kezeljük, illetve hívjuk le. Változatos hosszúságú egységekről van szó. Állhatnak mindössze két szóból (pl. Jó étvágyat!), alkothatnak egy rövidebb vagy hosszabb (egyszerű vagy összetett) mondatot, például A kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!, sőt akár egy (rövidebb) komplett szöveg is tekinthető előregyártottnak, például Nemsokára eljön a Nagy Nap, mikor mindazok előtt, akik fontosak az életünkben, örök hűséget fogadunk egymásnak. Így hát szeretettel meghívjuk családjával együtt …-án, … órakor a … házasságkötő termében tartandó esküvőnkre, majd az azt követő ünnepi vacsorára, hogy velünk együtt ünnepeljék ezt a kezdetektől fogva várt eseményt. Ez utóbbi példa jól szemlélteti, hogy abban az esetben is beszélhetünk előre gyártott nyelvi elemekről, amikor maga a panel tartalmaz variálható elemeket (pl. dátum, időpont és hely megadása az esküvői meghívóban), vagy az variálható más, az azonos kommunikatív szituációban használatos panelekkel: pl. Itt van, eljött végre a nagy nap. Mikor szív a szívnek hűséget fogad. Legyenek hát tanúi ezen eseménynek, s jelenlétükkel tiszteljenek meg bennünket. ….-án … órakor fogadunk egymásnak örök hűséget a … Polgármesteri Hivatal házasságkötő termében. Szeretettel meghívjuk ezen eseményre, majd az ezt követő vacsorára. Szíves megjelenését 15.00 órától várjuk.
Ugyanígy formulaszerű a Mit szólnál …-hoz? kifejezés, amit akkor használunk, ha a kommunikációs partnerünket meg szeretnénk hívni valahová. Ám ezt helyettesíthetjük a Mi lenne, ha …-nánk? vagy a Volna kedved …-ni.? kifejezésekkel is (természetesen megfelelően kiegészítve) ugyanazon beszédhelyzetben. Olyan ez, mintha a fejünkben számtalan nyelvi minta, sablon létezne, amelyeket csak előhúzunk, és mindössze annyi a dolgunk, hogy azokat az adott szituációra szabjuk. Ez tükröződik a klisé és a sablon szavak elsődleges jelentésében is. A klisé mint nyomdászati szakszó a francia cliché -re vezethető vissza, amely a clicher (’lemintáz’) ige származéka. Jelentése ’nyomdai fémlemez képek sokszorosítására’. A sablon pedig eredetileg egyfajta mintalap, amely szobafestéshez, mintás selymek és kartonok megfestéséhez, feliratok, számozások tömeges készítéséhez használatos. A klisé is és a sablon is tehát az ugyanazon mintán alapuló sorozatgyártást teszi lehetővé.
A nyelv eddig bemutatott előregyártott elemei általában tipikus beszédhelyzetekhez és szándékokhoz kötődnek. Köti őket a társadalmi konvenció és a nyelvi rutin. Idővel persze ezek a nyelvi panelek is változ(hat)nak. A nekem küldött e-mailekben a Tisztelt Tanárnő! vagy Kedves Tanárnő! mellett manapság egyre gyakrabban megjelenik a Jó napot, Tanárnő! megszólítás is. Sőt, változhatnak akár csak időszakosan is. A koronavírus-világjárvány idején például e-mailek levélzárlataiban újszerű állandósult kifejezések jelentek meg, amelyekben központivá vált az egészség tematizálása: pl. Mindenkinek jó egészséget kívánok! Vigyázzatok magatokra és egymásra! A járvány elmúltával ezek a kifejezések a bemutatott funkcióban aztán feledésbe is merültek.
Az előre gyártott nyelvi elemek arányát a nyelvhasználatban 20–50%-ra becsülik. Ennek a reprodukáló nyelvhasználatnak tehát komoly funkcióval kell bírnia a kommunikációban. Számos előre gyártott nyelvi elem használata bizonyos beszédhelyzetekben azért gyakori, mert az a nyelvi norma alapján előírt, elvárt. Ezt lehetne nyűgnek is, kényszernek is tekinteni, de megszabadítanak bennünket azon energia- és időráfordítástól, hogy a hasonló és ismétlődő szituációkban minden alkalommal más és más, mindig új és egyedi nyelvi megoldással kelljen előállnunk.
Nem véletlen, hogy a nyelvi panelek az idegennyelv-elsajátításban is fontos szerepet játszanak. Korán tanítjuk és tanuljuk például az üdvözlés, a bocsánatkérés, a bemutatkozás idegen nyelvi formuláit. Ezeket a nyelvtanulók egészben tanulják meg (nem kell őket megszerkeszteniük), és segítségükkel már a nyelvtanulás korai szakaszában is képesek lesznek a hétköznapi, ismétlődő kommunikatív szituációkban sikeresen megnyilvánulni (pl. egy italt megrendelni, egy repülőjegyet megvásárolni). A nyelvkönyvekben is sokszor találkozunk azzal, ahogy a „chunkok”-at valamely párbeszéd keretében bemutatják, majd használatukat gyakoroltatják, ezáltal tudatosítva és automatizálva őket. A lecke végén pedig ott a kifejezéstár, amelyben a nyelvtanulók számára felsorolják ezeket a készen bevethető helyzetmondatokat, frázisokat.
A változatos, előregyártott nyelvi elemek, a nyelvi panelek és „chunkok”, a nyelvi sablonok, sémák és minták megléte és használata a nyelvben tehát egyáltalán nem marginális, hanem pszichológiai, társadalmi és kommunikatív szempontból nagyon is alapvető és releváns jelenség.
Nyitókép: Jorge Láscar / Flickr
