A tavaly augusztusban elfogadott természet-helyreállítási törvény értelmében minden tagállamnak készítenie kell egy helyreállítási tervet, amelyhez az Európai Bizottság standardizált segítséget is nyújt.
A természet-helyreállítási törvény 2022-es előterjesztése után számos szakpolitikai vita középpontjába került, több tagállam, köztük Magyarország is vétóval élt az elfogadással szemben. Ennek ellenére 2024 júniusában elfogadták, augusztus 16-a óta pedig hatályba is lépett. Ebből fakadóan a tagállamoknak természet-helyreállítási tervet kell készíteniük annak érdekében, hogy 2030-ig az EU leromlott állapotú szárazföldi és tengeri ökoszisztémáinak – például erdők, gyepterületek, vizes élőhelyek, folyók és tavak – 20 százaléka, 2050-ig pedig az ökoszisztémák 90 százaléka ismét jó állapotnak örvendjen.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ez év elején adott számot az európai természet (2020-as) állapotáról, amelyből kiderült, hogy a természetes élőhelyek mindössze 15 százaléka van jó állapotban, a legkritikusabb helyzetben pedig a tőzeglápok, a dűnék és a gyepes területek vannak.
Az EU mezőgazdasági területeinek meghatározó részét, mintegy 34 százalékát állandó gyepterület borítja. Ebből a szempontból is fontos kiemelni, hogy amellett, hogy ezek a területek élőhelyet biztosítanak, illetve biodiverzitás növelő hatással bírnak, mezőgazdasági funkciót is betöltenek a legeltetés és a takarmány-termelés szempontjából. Továbbá az élelmezésbiztonságban is kiemelt szereppel bírnak ezek a területek, ugyanis élőhelyet biztosítanak a vadon élő beporzók, például a méhek és a lepkék számára is, akik nélkül az élelmiszertermelés komoly akadályokba ütközik.
Az Ügynökség jelentéséből az is megismerhető, hogy ezek a beporzók közvetlen szerepet játszanak az EU közel 5 millió euró értékű mezőgazdasági termelésében. Ugyanakkor ezek a fajok rendkívül rossz állapotban vannak: 1990 óta a gyeplepkék 30 százaléka eltűnt, továbbá minden harmadik méh- és lepkefaj hanyatlóban van. Mindazonáltal a madarak egy része is beporzóknak minősül, amely fajok (pl. nagy goda) száma majdnem 40 százalékkal csökkent 1990 óta.
Többek között a fent nevezett csökkenő populációk miatt elengedhetetlen az ökoszisztémák állapotának visszaállítása. Az Európai Bizottság ehhez nyújt segítséget a május 20-án elfogadott, felhasználóbarát tervezési eszközzel, amely egységes formátumot biztosít a tagállamok számára a törvény végrehajtásához szükséges nemzeti helyreállítási tervek elkészítéséhez. Az eszköz célja, hogy csökkentse az adminisztrációs terheket azáltal, hogy ahol lehetséges, előre kitölti az adatokat más szakpolitikákból származó információkkal, emellett egy digitális eszköz (Reportnet3) fejlesztésével is hozzájárul az elemzés és jelentéskészítés megkönnyítéséhez.
A szabványosított formátum lehetővé teszi a nemzeti tervek objektív értékelését és összehasonlítását, elősegíti a nyomon követést, a legjobb gyakorlatok azonosítását, valamint biztosítja az átláthatóságot és az érdekelt felek bevonását. Mindez azért is jelenthet segítséget a tagállamoknak, mert 2026. szeptember 1-jéig kell benyújtaniuk nemzeti helyreállítási terveiket. Miután a Bizottság elfogadja ezeket, jelentős forrásallokációra lehet majd számítani közvetlen és közvetett uniós források tekintetében egyaránt, hogy a tervekben kitűzött célok meg is valósuljanak.
Nyitókép forrása: Freepik
