A versenyképességért felelős miniszterek informális találkozója Trump elnök árnyékában telt
A versenyképességért felelős miniszterek informális találkozója zajlott tegnapelőtt, amit új formátumban szerveztek meg. Az eseményen a külkereskedelemért és az iparpolitikáért felelős miniszterek gyűltek össze tanácskozni – a lengyel elnökség szerint ugyanis a versenyképesség kérdése elválaszthatatlan ettől a két területtől.
Az esemény utáni sajtótájékoztató szerint a tanácskozás középpontjában két meghatározó elem állt. Egyrészt fontos téma volt az európai ipar- és kereskedelempolitikák összehangolása a versenyképesség növelésének érdekében. Ennek alapjait a Bizottság által néhány napja bemutatott Versenyképességi iránytű adja, amely három fő cselekvési területet azonosított: az innovációs szakadék felszámolását, a dekarbonizáció és versenyképesség közös ütemtervének kidolgozását, valamint a túlzott függőségek csökkentését és a biztonság növelését. Mindezeket öt horizontális eszköz segítségével kívánja elérni a Bizottság. Elsőként a február végére várható jogszabállyal, amely a vállalatok szabályozási terheit kívánja egyszerűsíteni; másodszor a szabványosítási folyamatok gyorsabbá és hozzáférhetőbbé tételével. Harmadszor pedig a tőkepiaci uniót szeretné felgyorsítani, ezt követően a készségek uniójának felgyorsításával, végezetül a versenyképességi koordinációs eszköz, valamint a következő többéves finanszírozási ciklus alatt bevezetendő Versenyképességi Alap segítségével.
Mindezekkel összhangban a miniszterek megállapodtak abban, hogy az EU-nak csökkentenie kell a túlzott függőségeit, különösen a kritikus nyersanyagok tekintetében, illetve szüksége van biztonságosabb és átláthatóbb ellátási láncokra. Az európai ellátási láncok törékenysége az USA és Kína között egyre élesedő kereskedelmi háború során fog igazán kritikussá válni. Mindezek elkerülése érdekében a testület egyik stratégiája a tagjelölt országokkal való kereskedelmi kapcsolatok megerősítése.
A tanácskozás második meghatározó eleme az új amerikai elnök várható intézkedései és az azokra adható válaszok keresése volt. Maroš Šefčovič, a kereskedelemért és a gazdasági biztonságért, valamint az intézményközi kapcsolatokért és az átláthatóságért felelős biztos az Eurostat statisztikai adataira hivatkozva hangoztatta, hogy az USA és az EU közötti kereskedelmi deficit alig 50 milliárd euró, vagyis jóval alacsonyabb, mint amit Trump elnök számol. Kiemelte, hogy a két tömb közötti kereskedelmi kapcsolat összesen ötmillió állást biztosít, valamint 5 billió euró értékű kölcsönös befektetést tett lehetővé. Mindezek fényében úgy vélte, hogy a kereskedelmi kapcsolat nem előnytelen az USA számára és komoly válaszlépéseket ígért, amennyiben az USA önkényesen védővámokat vetne ki az EU ellen. A versenyképesség megőrzése érdekében az EU hasonló értékrendű országokkal kívánja szorosabbá tenni kereskedelmi kapcsolatait, mind például Malajzia, a Fülöp-szigetek, a Thaiföldi Királyság, valamint a Perzsa-öböl menti államok. Ez egy érthető stratégia, ám ennek könnyen hátránya lehet, hogy a kialakulóban lévő multipoláris világrendben az EU elveszíti befolyását olyan területek felett, amelyek egyre szorosabb kapcsolatot alakítanak ki Kínával.
