Speciális helyzetek az igazságszolgáltatásban – Gyermekek meghallgatása és megértése címmel rendezett konferenciát az RTK Rendészeti Magatartástudományi és Kriminálpszichológia Tanszéke január 23-án az Oktatási Központban.
A megjelenteket elsőként a rendezvény moderátora, Hegedűs Judit, a Rendészeti Magatartástudományi és Kriminálpszichológia Tanszék vezetője köszöntötte. A tény, hogy e szakmai fórumra kétszázan regisztráltak, fontos üzenetet hordoz: a téma aktuális , és van igény a több szektort érintő eseményekre. Kiemelte azt is, hogy 2025 februárjában elindul a Forenzikus gyermekvédelmi szaktanácsadó képzés az NKE-n, ennek „előfutára” ez a rendezvény. Kovács Gábor, az RTK dékánja is üdvözölte a megjelenteket, köszönetet mondott a szervezőknek, az Országos Rendőr-főkapitányságnak, a Károli Gáspár Református Egyetemnek, a Flandria Diplomáciai Képviseletnek, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatnak, valamint a vendégeknek az anyagi, erkölcsi és szakmai támogatásért, melyet a gyermekvédelemmel kapcsolatos munka fejlesztése érdekében kapott a Kar az elmúlt években.
Út a fiatalokhoz
Töreki Sándor r. vezérőrnagy, az ORFK bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettese azt emelte ki köszöntő beszédében, hogy tavaly több, mint 6300 olyan eljárás indult hazánkban, amelyben fiatalkorú volt a sértett. Nagyon fontos a védelmük, és annak biztosítása, hogy a kihallgatások alkalmával ne sérüljenek. „Nem könnyű utat találni a fiatalokhoz, ezért fontosak a ma megosztott gyakorlati tapasztalatok. Minden ügyből lehet tanulni” – fogalmazott Töreki Sándor. Hozzátette: az igazságszolgáltatás a kétezres évek eleje óta foglalkozik behatóbban a fiatalok védelmével; a megfelelő körülményeket biztosító kihallgatószobák kialakításának célja, hogy minél kisebb trauma érje a gyerekeket, fiatalokat. A külső környezet mellett a kollégák gyakorlati tudása legalább ennyire fontos, a 2018-ban a flamand diplomáciai képviselettel elindult együttműködés ennek jegyében kezdődött, s halad azóta is. Emellett tavaly óta szakmai hálózat is segíti a munkát. Tekintettel az e területre jellemző látenciára, nagyon fontos a szoros kooperáció és információcsere a gyermekvédelmi intézményekkel – zárta gondolatait a vezérőrnagy.
Szuchy Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) rektorhelyettese köszöntőjében kiemelte, hogy a gyerekek a társadalom legesendőbb tagjai, meghallgatásuk, megértésük rendkívül fontos – nemcsak az igazságszolgáltatásban, hanem az oktatásban is. A két egyetem közötti együttműködés újabb példája ez a szakmai rendezvény.
Csipkés Attila, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat országos igazgatója arról szólt, hogy szakértők segítségével meghallgató és terápiás központokat hoztak létre az áldozattá vált gyerekek meghallgatásának eredményessége érdekében. Ez az utóbbi idők egyik legfontosabb innovációja a gyermekvédelemben.
„Felemelő érzés ez az összefogás, az, hogy kiállunk a gyerekek jogaiért” – hangsúlyozta Lénárt Zsuzsanna, a Flandria Diplomáciai Képviseletének kirendeltségvezetője. A szervezet a belga nagykövetség részeként 30 éve működik Magyarországon emberi jogok és gyermekvédelem témákban.
„Emberből vagyunk”
Hegedűs Judit és Nagygyőr Csilla, az ORFK r. alezredese a Sérülékeny kiskorúak a rendészet szemszögéből című előadásában először a sérülékenység fogalmáról esett szó, és arról, hogy ez az állapot más típusú bánásmódot igényel. A gyerekek biológiai adottságaik, életkori-pszichológiai sajátosságaik, és társadalmi tényezők nyomán egyaránt e kategóriába tartozhatnak. Az oktatásnak egyebek mellett az a feladata hogy a hátrányokat ne erősítse fel. Hegedűs Judit a KSH adatai ismertetve kiemelte: a halmozottan hátrányos gyerekek száma meghaladja a 80 ezret, s e helyzet több tízezer családot érint. A kiskorúak nemcsak áldozatok, hanem elkövetők is lehetnek – jellemzően mindkét esetben súlyos bántalmazás, veszélyeztetés áll a háttérben. Ráadásul magas a látencia, ami azért is baj, mert ha a traumatizáló, fájdalmas állapotok fennmaradnak, akkor izolációhoz, szorongáshoz, önsértő magatartáshoz, agresszióhoz, antiszociális magatartáshoz vezethetnek. „Emberből vagyunk: az is rossz, ha nem érint meg egy ilyen eset, és az is, ha nagyon megérint. Sajnálat helyett a szakmai kompetenciák erősítése nagyon lényeges” – húzta alá Hegedűs Judit. Hozzátette: fontos lépés a gyermekvédelmi szaknyomozói hálózat kialakítása, amelynek keretétében egymással és külső szakemberekkel is lehetőség van kommunikálni, a felmerülő igényekre reflektálni.
Soós Krisztina, Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, és Lénárt Zsuzsanna A tolmácsolás a büntetőeljárásban című előadásukban elsőként a tolmácsolás jogszabályi hátterét, a fogalmakat és a titoktartás fontosságát ismertette. Elhangzott: a tolmács segítő a büntetőeljárásban; jegyzőkönyvben rögzíteni kell a nevét, ellenőrizni személyazonosságát, és kizárni az összeférhetetlenségét is. A hamis tolmácsolás bűncselekmény, arra a hamis tanúzásra vonatkozó szabályok vonatkoznak, az ítélet szabadságvesztés is lehet. Készült egy felmérés arról, mit várnak el a gyermekjogi szakemberek a tolmácstól. A legfontosabb kompetencia az érthető beszéd, a második a barátságosság volt. Ennek oka az, hogy a kihallgatásban részt vevő gyerekek elveszve érzik magukat egy idegen nyelvű környezetben. Ezzel magyarázható, hogy erős érzelmi kötődés alakulhat ki a tolmács és kiskorú között: volt példa arra is, hogy egy kicsi beült a fordítója ölébe. A tolmácsnak objektívnek kell lennie, nem szerepe megmagyarázni a helyzetet, a szakszavakat, s mindent le kell fordítania ami elhangzik, azt is, amit két szakértő egymás között beszél. Ez lelkileg is megterhelő feladat.
Menekült és menedékes
A folytatásban Hautzinger Zoltán r. ezredes, az RTK Idegenrendészeti Tanszékének vezetője a menekült gyermekek hazai helyzetét ismertette. Elmondta: az angol terminológiában a refugee szó az államilag elismert, menedékjogot élvező személyre utal, a displaced pedig arra, aki kényszerűségből nem a származási helyén él, bár gyakran a saját országában marad. Utóbbiak száma magasabb. Róluk szól Saroo Brierley és Larry Buttrose Oroszlán című regénye. A másik, a témával foglalkozó szépirodalmi műként Dave Eggers Az elveszett fiú című könyvet is ajánlotta Hautzinger Zoltán: a regény főhőse a szudáni polgárháború kitörésekor, hétévesen szakadt el a családjától.
A menedékjognak kétféle típusa van: az ideiglenes (sajátos) védelembe vétel és a tartós védelembe vétel (menekültként). Létezik még a menedékes gyermek fogalma is, ez jellemzően az ukrán kiskorúakra vonatkozik, akik családban vagy felnőtt felügyelete mellett tartózkodnak hazánkban. E jogviszonyhoz kapcsolódva ők jogosultak létfenntartási támogatásra, és a köznevelési törvény vonatkozik rájuk. Menekült státuszba a gyerekek nemzetközi védelembe vételi igény és kérelem alapján kerülnek.
Balogh Katalin a Leuveni Katolikus Egyetem professzora és Danny Sluyts nyugalmazott belga nyomozó, aki 18 éven keresztül kiskorúak kihallgatásával foglalkozott előadása a Kiskorúak kihallgatása – Nemzetközi jógyakorlatok címet viselte. Elsőként a kezdetben elkövetők, később fiatalkorú áldozatok kihallgatásával foglalkozó holland Danny Sluyts osztotta meg tapasztalatait. Bemutatott egy meghallgató szobát, ismertette az alkalmazott „ülésrendet” – e tényezők a bizalmi kapcsolat megalapozásának lehetőségét teremtik meg. A beszélgetések elején ismertetik a gyerekekkel részvételük okát, majd valami semleges témával (család, szabadidő) indítanak. Minden olyan témát kerülnek, ami a fantáziáját megmozgathatja (film, videójáték). Fontos, hogy a forgatókönyv-emlékezetből – ezt olyan szavak jelzik az események felidézésekor, mint a mindig, soha, általában – fokozatosan áttérjen a beszélgetés az epizodikus memória használatára. Utóbbi esetben egy konkrét esetről (pl. legutóbbi edzés) esik szó részletesen, s kevés kérdéssel, hogy ne fáradjon ki a gyerek. Nagyon fontos a kiskorú szóhasználatának átvétele, a nonverbális és verbális biztatás a beszédre. Egy rövid szünet keretében a kihallgató átmegy a szomszédos irányítószobába, ahol a detektívtükör mögött hallgató, s az ügyet ismerő kollégáktól megkérdezi, van-e még olyan kérdés, amelyet érdemes feltennie. Majd visszamegy, s annak megfelelően kérdez, majd ismét egy semleges témával lezárja a bő egyórás beszélgetést. A bemutatott technika lényegében fő fókuszát képezi a februárban induló forenzikus szaktanácsadó képzésnek, és e tudás segítségével elkerülhető a gyermek újbóli viktimizálódása, amely a gyermekbarát igazságszolgáltatás elvárásainak megfelelő irányvonal.
Balogh Katalin mindezt azzal egészítette ki, hogy behozta a tolmács szerepét, aki, amint megérkezik, megváltoztatja a helyzetet, a dinamikát. Fontos, hogy röviden igazítsák el előtte korábban, és ez ne a gyerek előtt történjen. Tudnia kell magáról az ügyről, a gyerek mentális és érzelmi állapotáról, valamint a meghallgatási stratégiáról, a kérdések jellegéről, a csend szerepéről, a tolmácsolás módjáról és a kulturális különbségekről. Szó volt az etikai kódex által szabályozott elemekről (professzionalitás, függetlenség, diszkréció) is.
Speciális kihívások
Nagyné Kiss Anna jelnyelvi oktató A jelnyelvi tolmácsolás című előadásában először a hallássérültség kategóriáit és az azokhoz tartozó problémákat ismertette. Gyerekek esetén nem mindegy, hány éves korban alakul ki a hallásvesztés, és az sem, siket vagy halló a szülő. A jelnyelvről szólva elmondta: az egy vizuális kódrendszer, amelynek saját hangtana, alaktana és mondattana van. Magyarországon 30 ezer siketnek ez az anyanyelve. Jellemző fogalom még a bimodiális bilingvizmus, azaz a jelnyelv és a hangzó nyelv beszélt vagy írott formája közötti érintkezés. Ha siket gyerekekkel kommunikálunk, fontos tudni a családi hátterét, a hallásállapotát, a nyelvhasználatát, a nyelvi kompetenciáit, és a beszélgetés közben nagy jelentősége van a mimikának, szemkontaktusnak és a nyitottságnak egyaránt. Egy saját kutatást említve Nagyné Kiss Anna szomorú eredményre jutott: a siket gyerekek nagy része nem tud jól írni-olvasni, nem érti az egyszerű kérdéseket sem. Nagyon fontos lenne, tette hozzá ennek kapcsán, hogy a gyerekek születésüktől kezdve „megkapják” a jelnyelvet, mert annak talaján később könnyebben tud majd egy hangzó nyelvet elsajátítani. Fontos előre lépésnek ígérkezik a siket jelnyelvi tolmács képzés, amely idén tavasszal indul először.
Mede Perla, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Pápay Ágoston Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégiumának pedagógusa, az értelmileg akadályozottak, tanulásban akadályozottak jellemzőiről számolt be. A mentális retardáció az intellektus minden szintjét érinti, a kognitív, a nyelvi, a mozgásbeli készségeket egyaránt, annak mértékét IQ-tesztekkel határozzák meg, s ennek alapján a képességzavarnak négy szintjét különböztetik meg. A kommunikációnak tehát minden szintje sérült ebben az esetben, ezért az új helyzetekhez és új személyekhez történő alkalmazkodáshoz nagyon sok segítségre van szüksége az érintetteknek. Ők nehezen látják az ok-okozati összefüggéseket, társas interakcióknak nem erősek, hiszékenyek, és számukra a végrehajtó funkciók, szervezési feladatok nehézséget okoznak. Jellemzően problémás családi hátterük van, amelyben gyakori a bántalmazás, a traumák, a gyermekotthoni lét, ebből fakad a kiszolgáltatottságuk. Cél, hogy az iskolásévek végére sikerüljön meggyőzni az érintettet, hogy gondnokság alá kerüljön, amely védőpajzs lehet a már felnőtt és számon kérhető személy számára. Ami a kommunikációt illeti, beszédértési zavar, szűk szókincs jellemzi e csoport tagjait, és – ami a kihallgatások, meghallgatások szempontjából lényeges – az echolália, azaz az elhangzottak megismétlése akár szó szerint, akár egy későbbi időpontban. Az érintettekkel való kommunikációban ezért különösen fontos a rövid, lényegre törő mondatok használata, a visszakérdezés arról, érti-e az elhangzottakat, a cselekvő igealakok használata és a tagadó szószerkezetek mellőzése.
A rendezvény délutáni szekciójában került sor a workshopokra, amelyek témái a gyermekek kihallgatása, a Meghallgató és Terápiás Központban szerzett tapasztalatok, valamin a tolmáccsal történő együttműködés voltak. A konferenciát pódiumbeszélgetés zárta, melyben a meghívott szakértők az oktatás felelősségéről beszélgettek a gyermekjogok és a szakemberképzés vonatkozásában.
nyitókép: depositphotos.com
